DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebben az esetben is 5-5 arányban szavazott a mentelmi bizottság, tehát a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítvány nem kapta meg a többséget. Én azoknak az álláspontját ismertetem, akik a mentelmi jog fenntartása mellett szavaztak a bizottságban. Előrebocsátanám, Juhász Ferenc képviselőtársunk jelezte, hogy természetesen aláveti magát az Országgyűlés döntésének. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
1998 és 2002 között, a Fidesz-kisgazda-koalíció idején 64 magánvádas ügy, azaz becsületsértés, rágalmazás került a mentelmi bizottság, az Országgyűlés elé. Ebből az Országgyűlés nulla, azaz nulla esetben függesztette fel a képviselők mentelmi jogát. Mindannyiszor arra hivatkoztak ilyenkor, hogy a mentelmi jog felfüggesztése, illetve az ezt követő büntetőeljárás zaklatná az érintett képviselőt, és gyengítené az Országgyűlés tekintélyét. Hozzáteszem, a bizottságban ekkoriban csak formálisan volt meg a paritás, mert a MIÉP szinte mindig az ellenzék ellenzékeként viselkedett, és együtt voksolt a kormánypártokkal.
A rendszerváltás utáni Magyar Országgyűlésben utoljára '97 novemberében függesztettek fel mentelmi jogot becsületsértés, rágalmazás miatt, a szocialista-szabad demokrata kormányzat idején. Most, 2003 februárjában szembejön a Fidesz által korábban kialakított elvi szokásjog mozdonya. Most, 2003 februárjában a bizottság fideszes tagjai hirtelen, bár nem szokatlanul, elvet váltottak. Orbán Viktor volt miniszterelnökre hirtelen nem érvényes a saját maguk által négy évig következetesen képviselt következetlen gyakorlat. Most, hogy a feljelentő érintettnek érezte magát Juhász Ferenc képviselőtársunk egy tavaly novemberi rádiónyilatkozatában foglaltak miatt, már nem érvényes, sőt nincs az ő saját négyéves gyakorlatuk. Egy nyilatkozat miatt, amelyben a feljelentett képviselő nevet nem mondott, új jövő kezdődött el a mentelmi jog értelmezésében. A neves feljelentő önmagára vett egy nyilatkozatot, és erre az ünnepi alkalomra új “örök-egynapos” elv lépett érvénybe a mentelmi bizottság ellenzéki tagjainál.
A szocialisták, szabad demokraták első kormányzása idején mind a mentelmi bizottság, mind az Országgyűlés középúton járt. A bizottság elé 1994-98 között 43 becsületsértési, rágalmazási ügy került, ebből a bizottság 12 esetben felfüggesztést javasolt, és két kivétellel a Ház követte a bizottsági ajánlásokat. A felfüggesztésre javasolt képviselők egyharmada a kormánypártokhoz tartozott, csak azért nem több, mert az azóta a parlamentből sajnos már kiesett Kisgazdapárt és MIÉP perlekedő hajlamú képviselői és néhány súlyos személyiség minden terepet lefoglalt a vádaskodásban.
A szabad demokrata és szocialista bizottsági tagok az indokolt esetekben egyébként 1998 és 2002 között is a felfüggesztésre tettek javaslatot, ezt azonban a MIÉP-pel támogatott akkori kormánypárti tagok mindenkor meghiúsították. Nincs oka és joga a mentelmi jogot az Országgyűlésnek fenntartani olyan esetekben, amikor egy politikus egy védekezésre kevésbé képes állampolgárt becsületében súlyosan sért, vagy a politikai szószék előnyével visszaélve valakit bűncselekmény elkövetése kapcsán rágalmaz.
Két dologban azonban a mentelmi bizottság '94-től napjainkig következetes volt, és reméljük, az is marad. Egyrészt megóvja a képviselőket és az Országgyűlést a notórius feljelentgetőktől, a mondvacsinált, pitiáner zaklatásoktól; másrészt a parlamenti demokrácia alapján alapvető érdekünk, hogy a politikusok egymás közti vitáikat a politizálás színpadain, az arra rendelt fórumokon és ne pedig a bíróságok előtt, az igazságszolgáltatást terhelve és a nyilvánosságot szórakoztatva folytassák le. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem szégyelled magad?)
Az Országgyűlés eddigi gyakorlatában mindig megóvta a képviselőket önmaguktól, azaz attól, hogy a politikai vitákat büntető útra tereljék. Méltatlannak tartjuk az efféle perlekedést mind az egész Országgyűlés tekintélye szempontjából, mind pedig az éppen feljelentő politikusra vagy más képviselőre nézve. A Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke bizonyára nem kíván szorgos perlekedőként bevonulni a magyar demokrácia politikatörténetébe.
A fentiek és az írásos előterjesztésben felhozottak alapján a mentelmi bizottság paritásos többsége azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Juhász Ferenc képviselőtársunk mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
