KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tehát a 4. és az 5. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, először a 4-eshez.
A 4. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdését módosítja. Ismertetném: “Az engedély iránti kérelmet a hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt - javaslatával együtt - továbbítja az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. A kérelemről a megyei földművelésügyi hivatal harminc napon belül határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést - és itt nyújtottunk be módosítást - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el.”
A módosítást az indokolja, hogy a 81/2003-as kormányrendelet rögzítette azt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett az Agárintervenciós Központ jogutódja. Ezért a törvényjavaslatban az Agrárintervenciós Központra történő hivatkozásokat javasoltam mindenütt átjavítani Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra.
A mezőgazdasági bizottság ülésén jelen lévő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő főosztályvezető-helyettes úr elmondta, hogy javaslatomat a kormány nem támogatja. Az alábbiakkal indokolta: “Két módosító javaslat konkurál egymással, Karakas képviselő úré és Kékkői képviselő úré. Viszont nem teljesen azonos a két módosító javaslat; Kékkői alelnök úr módosító javaslatában csak az Agrárintervenciós Központot mint másodfokú hatóságot váltja fel szükségképpen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, de megmaradna a földművelésügyi hivatal mint elsőfokú hatóság. Azonban az elképzelés az, hogy az elsőfokú hatóság is az MVH szerve, területi kirendeltsége legyen. Mivel Karakas képviselő úré ezt is tartalmazza, ezért támogatjuk az ő módosító javaslatát, Kékkői úrét pedig nem.”
Valóban, én továbbra is szerettem volna meghagyni a megyei földművelésügyi hivatalt mint elsőfokú hatóságot, ezzel szemben Karakas képviselőtársam, úgy látszik, szeretné megszüntetni ezeket a hivatalokat. A bizottsági ülésen Medgyasszay László is amellett érvelt, hogy szükség van még ezekre a hivatalokra.
Az 5. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 2. §-át a következőképpen módosítaná: a bortörvény 9. § helyébe a következő rendelkezés lép; 9. § (1) bekezdés, idézem: “A megyei földművelésügyi hivatal a telepítési és kivágási engedély másolatát megküldi az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak - és itt jön a módosításom -, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak és az OMMI-nak is.” A módosítást az indokolja, hogy a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése szerint a telepítési és vágási engedélyről az Agrárintervenciós Központhoz lehet fellebbezni. Ennek jogutódja egy kormányrendelet szerint - mint ahogy már mondtam - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett. Márpedig, ha ezen intézményhez lehet fellebbezni, akkor célszerű, ha az engedély másolatából az MVH is kap egy példányt.
Kormánypárti képviselőtársaim is beemelnék a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, viszont sajnos a megyei földművelésügyi hivatal helyébe. Éppen ezért nem a Karakas képviselőtársam által benyújtott módosító javaslatot támogatjuk.
A 37. számú módosító javaslatom a törvényjavaslat mellékletének a 16. pontban szereplő, villányi borvidékre vonatkozó felsorolását egészíti ki Vokány településsel. A kiegészítést az indokolja, hogy a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elvégezte a Vokány település határában lévő terület szőlőtermőhelyi kataszteri pótfelvételezését.
(0.10)
A pótfelvételezés eredménye alapján a község felvétele a fenti felsorolásokban indokolt. A javaslatot a hegyközségek tanácsa is támogatta. Különös módon a kormánypárti képviselőtársaim hasonló tárgyú módosító javaslatait, a 30., 31., 32., 33., 34., 35. és 38. számúakat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sem és a bizottság tagjai sem támogatták. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő főosztályvezető-helyettes úr a mezőgazdasági bizottság ülésén meg is indokolta. Idézem: “Bár jelentős területek vannak, a KSH-felmérés valóban jelentős szőlőterületeket állapított meg, de a területeknek egy település esetében sincs kataszteri besorolásuk.”
Nézzük, mit is tartalmaz a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény! Mi a szőlő termőhelyi katasztere? “A termőhelyek egységes nyilvántartási rendje, a szőlőtermesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása földmérési alaptérképen.” A termőhelyek, a szőlőtermesztés termőhelyei: “A borvidék az a termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű, művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegű borokat termel, és településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7 százalékkal részesedik - legtöbb esetben ezeknek nem tudnak megfelelni - a mezőgazdaságilag művelt területből. A borvidéket és bortermőhelyeket a mellékletben felsorolt településeknek a szőlő termőhelyi katasztere szerint meghatározott osztályú területei képezik.”
Az 5. pontban írja: “A hegyközség kezdeményezése alapján a borvidék ültetvényterületeiből eredetvédett termőhelyek határolhatók le, a termeszthető fajták, a termesztési és borászati technológia egyidejű meghatározásával. A kérelem tárgyában a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a hegyközségi tanács és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérésével dönt. A döntés során csak jóváhagyó vagy elutasító határozatot lehet hozni.”
Ezek alapján érthető, hogy miért utasították el a kormánypárti képviselőtársaim hasonló tárgyú módosító javaslatait. Javaslom miniszter úrnak, hogy Karakas képviselőtársam egy régebbi javaslatát, ami ezt jóval egyszerűbben rendezné, fontolja meg. Gondolom, ezt majd képviselőtársam bővebben is kifejti.
Köszönöm a figyelmet.
