KIS PÉTER
KIS PÉTER
KIS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Parlament! Az élelmiszerekről szóló T/4928. számú törvényjavaslat részletes vitája kapcsán mindenképpen indokolt szólni néhány olyan kérdésről, módosító indítványról, amely nem ellentétes a 178/2000-es európai közösségi direktívával, ugyanakkor pontosítja, egyértelműbbé teszi a törvényjavaslatot, fogalmakat tisztáz.
A törvénytervezet preambuluma kitér a fogyasztók egészségének védelmére, ami az élelmiszerbiztonság szigorú követelményrendszerében testesülhet meg. Az élelmiszerbiztonság az egész élelmiszerlánc minden elemére, szereplőjére kiterjed, aki abban részt vesz. Így átfogja az alapanyag-termeléstől az előállításon keresztül az értékesítési folyamatot is. Ezért a törvénytervezet fogalmi körében indokolt lenne megjeleníteni az élelmiszer-alapanyag fogalmát, amely a módosító javaslat szerint minden olyan termék, amelyet abból a célból állítanak elő, hogy az az élelmiszer-előállítási folyamat során emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerré váljék, vagy annak összetevőjét, részét képezze. E logika mentén szintén indokolt lenne az élelmiszer-előállító hely fogalomkörének kibővítése, miszerint élelmiszer-előállító hely az élelmiszerlánc mindazon területe, helye és létesítménye, amelyben élelmiszer-előállítás folyik.
A törvénytervezet 2. §-ának 22. pontja meghatározza az élelmiszer megjelenítését. E pont kiegészítése szintén indokolt a már említett 178/2000-es EK rendelet 16. cikkelye alapján, miszerint az élelmiszer külső tulajdonságainak - így alak, forma, méret -, a csomagolás módjának és anyagának, forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információknak az összessége.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet 6. §-ának (3) bekezdése foglalkozik az élelmiszer-előállító helyek működési engedélyének kérdésével. Csak a törvénytervezet részletes indoklása utal az élelmiszer-biztonsági szempontból legveszélyesebb élelmiszercsoportra - jelesen a hús, tej, tojás -, melynek előállítása, előállítási helyének üzemeltetése a továbbiakban is működési engedélyhez lett kötve. Erre a törvényben is indokolt lenne utalni.
A 9. § (1) bekezdésében fontos továbbá szintén utalni arra, hogy a csomagolásnak nemcsak a termék tápértékének és minőségének megőrzését kell megoldania, hanem garantálnia kell az élelmiszer-biztonságot is úgy higiéniai, mint bakteriológiai szempontból.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet - nagyon helyesen - szigorítja az ellenőrzés feltételrendszerét, annak gyakorlatát. Ugyanakkor utalni kell arra, hogy az ellenőrzési folyamat ne zaklassa az ellenőrzött vállalkozót vagy személyt, ezért indokolt a módosítás, miszerint az ellenőrzést végző személyek, szakértők csak az ellenőrzés tárgyát képező iratokba tekinthessenek be.
A törvénytervezet 14. §-a foglalkozik a minőségvédelmi bírság kérdésével. Helyes lenne külön bekezdésben utalni arra, hogy az emberi egészséget veszélyeztető minőségi hiba esetén a bírság alapja az egy gyártástétel legyen, ne csak a mintavétel-helyen talált mennyiség. Továbbá helyénvalónak tartom azt a módosító indítványt is, amely pontosítja, hogy a minőségvédelmi bírságot kinek kell megfizetnie. Ezzel igazságossá tehető a bírságolási gyakorlat, ezen túl segíti és egyértelművé teszi a hatóságok ellenőrzési, bírságolási gyakorlatát is.
Tisztelt Ház! Végezetül utalnék arra, hogy a törvénytervezet helyesen szabályozza az európai gazdasági térség szerződő államaiban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerek magyarországi forgalmazását. De nincs utalás a harmadik országból származó élelmiszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos rendelkezésre. Szerencsés lenne, ha a törvény ezt is szabályozná.
Köszönöm a figyelmüket.
