DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerekről szóló törvénytervezethez a korábban elmondott expozémban egy olyan megjegyzést tettem, miszerint a mindennapi életünk egyik legfontosabb területét szabályozó törvényről van szó. Az élelmiszer-fogyasztás ugyanis minden ember napi életéhez hozzátartozik, elengedhetetlen szükségletünk. Örömmel tapasztaltam, hogy a képviselőtársaim is egyetértettek velem, ezt a törvényalkotó munka komolysága is bizonyította.
A törvényjavaslat alapelveivel, céljaival, a megteremtendő szabályozási rendszerrel lényegében egyetértettek, és természetesen megtették a módosító javaslataikat, amelyekkel megítélésünk szerint a kitűzött célokat még jobban, hatékonyabban lehet megvalósítani. Minden javaslatot értékeltünk, és köszönjük azokat is, amelyeket különböző okból a kormány nem tud támogatni, mert megítélésem szerint javító, segítő szándékúak voltak ezek is. A benyújtott javaslatok, az elhangzott vélemények nagy része néhány igen fontos téma köré csoportosíthatók, melyeket szeretnék a következőkben kicsit részletezni.
A magyar élelmiszer-gazdaság, ahogy a teljes nemzetgazdaság, a világgazdaság része. A törvény javasolt hatálybalépésétől az Európai Unió tagjai leszünk, de természetesen, ahogy eddig is, továbbra is az egész világgal akarunk kereskedni. De csak úgy lehetünk az Európai Unió tagjai, továbbá a világkereskedelem részei, ha az ott érvényes szabályokat betartjuk. Az élelmiszerszektor pedig mind az Európai Unióban, mind világméretűen a Codex Alimentarius rendszerében igen részletesen szabályozott. Ezért azon módosításokat, amelyek e szabályokat akár direkt, akár áttételes módon sértik, természetesen nem támogathatjuk.
A magyar élelmiszer-gazdaságnak, ahogy a teljes nemzetgazdaságnak, az Európai Unió tagjává válásától teljesen a piacgazdaság szabályai, szokásai szerint kell működnie. Ennek egyik eleme, melyet a vitában sok képviselőtársam aggállyal, fenntartással fogadott, az, hogy a piacra jutást megelőző egyedi engedélyek megszűnnek. Ez azonban nem jelenti a fogyasztók védelmének csökkenését. Sőt! Az egyedi engedélyt ugyanis nagyon részletes általános szabály váltja fel. Engedjenek meg egy példát erre elmondani. Az adalékanyag előzetes engedélyezése azt jelenti, hogy egy előállító az erre kijelölt intézethez fordul, kérve, hogy egy termékéhez egy bizonyos adalékanyagot felhasználhasson.
(1.00)
Az intézet legjobb tudása szerint dönt. Ez az engedély megszűnik, helyette viszont belép az a nyolcvan nyomtatott oldalas szabály, amely pontosan részletezi, milyen adalékanyagokat milyen élelmiszerekhez és milyen mennyiségben lehet felhasználni. Ez a szabály az Európai Unió minden előállítójára egyaránt vonatkozik, és a hatósági ellenőrzés természetesen vizsgálja, hogy ezen szabályt az előállítók betartják-e. Remélem, sikerült eloszlatni aggályaikat.
A piacgazdaság szabályai, így az előzetes engedélyek megszüntetése nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb működést is jelentenek. A piacgazdaság elve a gazdasági szereplők egyenlő feltételeinek és a fogyasztói védelem egységesen meglévő magas szintjének biztosítását is jelenti. A törvényjavaslat ehhez kötődő előírása, hogy minden élelmiszer-előállítónak, így a közfogyasztásra dolgozó őstermelőnek is regisztráltatnia kell magát. A regisztráció elengedhetetlen mind a magyar fogyasztók védelme, mind az élelmiszereink nemzetközi reputációja szempontjából. A működés megkezdésének bejelentése csupán azt jelenti, hogy a hatósági ellenőrzés tud a működésről, és ellenőrizheti azt. Ez az őstermelőknek nem kerül pénzbe, a fogyasztók szemében azonban a megbízhatóságuk tovább emelkedik.
A szabály, bármilyen jó is, a betartását ellenőrző, ha kell, szankciókat is felhasználó hatósági ellenőrzés nélkül nem sokat ér. Ezt jól tudják képviselőtársaim, hiszen módosító javaslataik jó része az ellenőrzéssel és a szankcióval foglalkozott. Sok szigorítási módosítás érkezett, többek között javasolják, hogy emeljük a minőségvédelmi bírság mértékét, a bírságot ne csak a megállapítottan hibás tételre, hanem a teljes legyártott mennyiségre szabják ki, vezessük be a hamisítás fogalmát.
A törvényjavaslatban megjelenő, az expozémban részletesen ismertetett szigorításon túl további szigorítások bevezetését nem támogatjuk. Nem támogatjuk egyrészről, mert meggyőződésünk, hogy az élelmiszer-előállítók döntő többsége stabil vevőkört, piacot akar, ezért a fogyasztó megtévesztése, egészségének veszélyeztetése nem érdeke az előállítónak, az előforduló hibák nem tudatosak. Ha mégis azok, ezek megtorlására a büntető törvénykönyv ad hatékony lehetőséget.
Nem támogatjuk másrészről, mert az élelmiszer-előállítók, a nagyok, közepesek, kicsik és az őstermelők egyaránt a magyar nemzetgazdaság fontos szereplői, nemcsak saját alkalmazottaiknak, de áttételesen a számukra nyersanyagot termelő mezőgazdasági dolgozóknak is megélhetést nyújtanak. Az esetenként milliós nagyságrendű, adóként behajtható minőségvédelmi bírság pedig egy kis vagy közepes méretű termelő éves nyereségét vagy annak többszörösét is jelentheti. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ilyen bírsággal természetesen csak a magyar termelők büntethetők, a hozzánk beszállító külföldiek nem.
Az élelmiszertörvény bármennyire is fontos, csak egy az élelmiszerszektort érintő törvények közül, ezért azokat a módosító javaslatokat, amelyek más törvények - például állat-egészségügyi, környezetvédelmi törvény - által már szabályozott vagy azok hatálya alá tartozó fogalmak, illetve rendelkezések élelmiszertörvénybe történt rögzítését tartalmazzák, természetesen nem támogatjuk.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni aktív részvételüket az élelmiszerekről szóló törvény tervezetének vitájában. Köszönöm a módosító javaslatokat, és az elmondottak alapján kérem, hogy az ezekről szóló szavazásnál a kormány álláspontját támogassák.
Köszönöm a figyelmüket.
