FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Font Sándor képviselő úrnak mondanám, hogy tiszteljük az időseket, mert tőlük csak tanulhatunk. Úgy gondolom, hogy ez a hangnem nem illik ide a parlamentbe. (Font Sándor: Hazugság volt!) Akkor sem, képviselő úr. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.)
Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arról szeretnék szólni, hogy hogyan is néz ki a munka világa ma Magyarországon. (Dr. Juhos Katalin: Hát, akinek van munkája...) Kezdjük talán azzal, hogy mit vettünk át a munka világában. Az Orbán-kormány munka világát érintő intézkedései (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) a rendszerváltás és a gazdasági stabilizáció legnagyobb áldozathozóinak, a bérből és fizetésből élő munkavállalóknak az érdekeit folyamatosan sértették. A munka törvénykönyvének módosítása során szigorodtak a dolgozókra vonatkozó felelősségi jogszabályok, megszűnt az orvosi igazolás nélküli betegszabadság intézménye, és egyértelműen szakszervezet-ellenes politizálás folyt.
A munkanélküli-ellátás idejének csökkentése, a jövedelempótló támogatás megszüntetése a jövőben munkanélkülivé váló munkavállalókat sújtotta. A magát polgárinak nevező kormány döntéseivel a legrosszabb anyagi helyzetben levőktől csoportosított át jövedelmeket a társadalom tehetős, legmagasabb jövedelmű egyharmadához, így is növelve a különbségeket. (Domokos László: Kik a leggazdagabbak?)
Tisztelt Ház! A regisztrált munkanélküliek létszámának csökkenéséről szóló sikertörténet kifejezetten a 2000-ben életbe léptetett új szabályoknak volt köszönhető. A munkanélküli-ellátások egy évről kilenc hónapra való csökkentésének, valamint a jövedelempótló támogatás megszüntetésének egyértelmű hatása az volt, hogy csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, miközben egyre többen nem kaptak sem segélyt, sem munkát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormánynak sikerült szétvernie a magas szinten kiépült társadalmi párbeszéd rendszerét. Érdemi tárgyalások helyett csak látszatcselekvés folyt.
És akkor nézzük, hogy mit tettünk mi eddig! Megalakult a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, ez a szervezeti feltétele annak, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a munkaügyi igazgatás. Átlagosan 52,6 százalékkal növeltük a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak fizetését. 550 ezer közalkalmazott és 50 ezer alapítványi, egyházi és egyéb intézményi dolgozó számára teremtettünk kedvezőbb jövedelmi viszonyokat. Adómentessé tettük a minimálbért, módosítottuk a munka törvénykönyvét, 2002. szeptember 1-jétől a munkavállalókat hetente két pihenőnap illeti meg, amelyekből az egyiknek vasárnapra kell esnie. Megerősítettük a munkavállalók és érdekképviseleteik pozícióit azért, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság és megindulhasson a párbeszéd a munkahelyek szintjén.
Kormányunk megkezdte a párbeszédet a civil szervezetekkel és a szociális partnerekkel. Megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács, és 24 ágazati párbeszéd bizottság jött létre. Két és fél milliárd forintos közmunkaprogramot hirdettünk meg, amelynek keretében 260 településen 5500 fő - ebből 2700 roma származású - juthatott munkához. A magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatására 15 milliárd forint értékben írtunk ki pályázatot. A megyei munkaügyi központok 7,5 milliárd forintos keretet kaptak a közhasznú munkavégzés lebonyolítására és a szakképzések szervezésére. Elindítottuk a távmunkaprogramot, elfogadtuk az európai üzemi tanácsokról szóló törvényt, lehetővé téve a magyar érdekek képviseletét az EU-ban. Egymilliárd forintos alaptőkével létrehoztuk a kistérségi támogatási alapot, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek számára is lehetővé teszi a fejlődésük megindításához szükséges programokban való részvételt.
Tisztelt Ház! Mi most a helyzet? Bár feszültségekkel járó, de hasznos folyamat az a minőségi változás, amely a magyar munkaerőpiacon most végbemegy. Ennek során az alacsonyan kvalifikált és alacsonyan is bérezett munkaköröket magasabb képzettséget igénylő és nagyobb keresetet biztosító tevékenységek váltják fel. Magyarországot az olcsó, alacsony tudást igénylő munkaadók hagyták el, ugyanakkor magasabb technológiát képviselő, új terméket gyártók érkeznek, akik az elvégzett munkáért európai béreket is fizetnek. Ez a változás Magyarország felemelkedésének a kulcsát jelentheti, ha megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre áll, ezért is szükséges a szakképzést a piaci igényekhez igazítani. S bár a nyilvántartott munkanélküliek száma kismértékben nőtt, összességében kedvező elmozdulást tapasztalhatunk a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mutatók tekintetében.
A KSH szerint a foglalkoztatottak száma április-június hónap átlagában 3 millió 924 ezer fő volt, ami 56 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakában foglalkoztatottak létszámát. A gazdaságilag aktív népesség több mint 88 ezer fővel emelkedett. A foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal lett magasabb. Jó hírek ezek, de nem lehetünk elégedettek. Ezért kormányunk a jövőben is támogatni fogja az új munkahelyek létrejöttét, a meglevő munkahelyek megőrzését, a közhasznú munkavégzést. A felnőttképzés területén a meglevő intézményrendszer teljes kihasználtsága mellett a kapacitás sokszoros bővítésére is szükség lesz.
Tisztelt Ház! Az oktatás fejlesztése és a tudásalapú társadalom kiépítése megéri a pénzt és a fáradságot. A ciklus végére azt szeretnénk elérni, hogy a magyar munkaképes lakosság 70 százaléka találjon munkát itthon vagy az Unió országaiban. Úgy gondolom, a célt el kell hogy érjük, dolgozzunk ezért közösen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(12.10)
