DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! “Jaj, a botránkoztatóknak!” - mondta Jézus, és ki hitte volna, hogy 2003-ban ez lesz a legaktuálisabb tanítása Magyarországon. Ez pedig nagy baj. Hogy miért? Mert ha a társadalom által elítélt kijelentés vagy cselekvés és annak elkövetője botrányt vált ki, azaz a megbotránkoztatás valóságos okból ered, akkor az rosszul minősíti a társadalmat, hogy ilyen megtörténhet. Ha viszont a megbotránkoztatás oka valakire vonatkoztatva mondvacsinált, alaptalan és rosszindulatú támadás, akkor ez talán még rosszabb a társadalomnak, mert bizonytalanságot kelt, és szétzilálja a közösséget.
Az elmúlt évben kormányra került MSZP-SZDSZ sajnos nem lett partner a parlamenti stílus javításának szándékában, sőt akkora erővel támadta kormányzói pozíciójából az új ellenzéket, mintha ellenzéki kampányát folytatná.
(19.20)
A sok-sok példa közül csak egyet említek: létrehozta az eddig ismeretlen közpénzügyi államtitkárságot, olyan közpénzügyi államtitkár vezetésével, aki a közpénzek területén szakmailag képzetlen volt, tehát lényegében politikai ügyeket kreált. Tárt és nyitott ajtóval fogad bármilyen alaptalan és bizonyíték nélküli, de az előző kormányra vonatkozó vádat, amiből aztán botrányt csinál, embereket és közösségeket tönkre téve. Ugyanakkor a jelenlegi közpénzek ügyei, éppen az ő részéről, szó nélkül maradnak, annak ellenére vagy talán éppen azért, mert időközben a kormány, a kormányzó pártok és közvetlen környezetük részéről gyanús közpénzügyek kerültek felszínre, olyanok, amelyek esetében több millió, sőt több milliárd forintról van szó magas gazdasági és politikai körök kapcsán. Így az elkövetett dolgok és az elkövetők együttese már kimeríti a valóságos botrány létét. Természetesen az ügyek felismerése, feltárása névvel, pénzösszegekkel, összefüggésekkel való bizonyítása - mivel ezt a közpénzügyi államtitkár eddig nem végezte el - az ellenzék feladata maradt.
Mi volt a kormánykoalíció válasza? Divatos szóval élve azt kommunikálta, hogy mindez nem más, mint az ellenzék úgymond botránypolitizálása. “A Fidesz megkezdte botránypolitizálását.” - állította egy MSZP-vezetőségi tag. “Az egyik kutya, másik eb.” - hangzott a legőszintébb beismerés az MSZP frakcióvezetőjétől. Az SZDSZ elnöke pedig az őszi parlamenti nyitányt nemes egyszerűséggel “Botránypolitizálás” című felszólalásával tisztelte meg. Most tehát mindkét kormánypárt ott tart, hogy a valóságos botrányokat az ellenzék politikai kitalációinak, az ellenzék nemtelen botránypolitizálásának hirdeti. Bár a valóságos ügyek nagyon nehéz, bonyolult közgazdasági és jogi ügyek, az embereket mégis nehéz becsapni.
Nem véletlen, hogy a kormány és pártjainak népszerűsége csökken. Ez ellen az MSZP úgymond új stílusú politizálással akarja felvenni a harcot, csakhogy az új stílusból az utcai kampányolás már ismerős, a millió számra osztogatott szóróanyagok módszere úgyszintén ismerős, a bennük olvasható lényegi mondanivaló pedig - miszerint a Fidesz hazudik - már évek óta ismételt szlogen.
Mi hát az új politizálás, hiszen itt ugyanaz történik, mint történt az ellenzékben és a választási kampány során? Ha csak nem annyi a különbség, hogy most fizetett fiatalokból hozták létre a ma utcára küldött kampánykommandókat. Az azonban nem valószínű, hogy a bevetésre küldött fiatalok találták volna ki a szóróanyag lényegi mondanivalóját, miszerint “a Medgyessy-kormány dolgozik, a Fidesz hazudik”. Így a füzet mondanivalója egyre távolabb kerül a tapasztalatoktól. Nehéz dolog ezzel a népszerűséget visszaszerezni. Inkább Shakespeare egyik gondolatát ajánlom megfontolásra, aki úgy tudta, és a történelem igazolása szerint jól tudta, hogy “undok dolog úgy mosni az agyunkat, hogy az még mocskosabb legyen”.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
