DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Salamon László képviselő úr feltette a kérdést, hogy mikor volt példa arra, hogy egy fontos kérdésben megegyezés volt a két nagy párt között. Képviselő úr, nem is olyan régen, nyáron szavazhattunk a házszabály-módosításról, amikor nem kétpárti egyetértés volt, hanem teljes négypárti konszenzus; mindenben megállapodtunk, közösen benyújtottuk a javaslatot. Még ön javasolta azt is, hogy ne legyen hozzá módosító indítvány. Mi ezt komolyan vettük, elfogadtuk, és aztán az utolsó pillanatban önök meggondolták magukat, és nem szavazták meg.
Úgy tűnik, hogy sajnos hasonló helyzetben vagyunk, hiszen valóban a múlt heti szavazás során sikerült közösen létrehoznunk egy torzót, egy használhatatlan törvényt. Ezért nyújtott be 17 módosító indítványt az előterjesztő ehhez a javaslathoz. Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy ezeknek a házszabályszerűségét vitassam. Úgy gondolom, hogy az az indoklás, amit az előterjesztő benyújtott, nagyon alapos, korrekt, és minden szempontból bizonyítja, hogy ezek valóban koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványok.
Valóban egy kérdés maradt vitatott, ez a külképviseleti szavazás módja. Én nem mondanám, hogy ez a legfontosabb kérdés, hiszen számos ennél fontosabb kérdést szabályoz a törvényjavaslat. Ez volt az, amiben végig nem tudtunk megegyezni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt frakciója végig minden kompromisszumra hajlandó volt, olyan kérdésekben is, ahol kezdetben egyedül a Fidesz képviselt eltérő álláspontot, a másik három párt meg tudott egyezni; a törvény elfogadása érdekében még ilyen kérdésekben is megváltoztattuk az álláspontunkat azért, hogy legyen törvény. A külképviseleti szavazással kapcsolatban először az volt a javaslat, hogy a levélben történő szavazást támogassuk. Ez a Fidesz számára nem volt elfogadható.
Ezek után a törvényjavaslatba bekerült az elektronikus szavazás mint sokak által támogatható megoldás, a Fidesz számára ez sem volt elfogadható. A Fidesz azt javasolta, hogy ugyanúgy történjen a szavazás a külképviseleteken, mint itthon, szavazatszámláló bizottság jöjjön létre, ezt elfogadtuk. A Fidesz akkor azt javasolta, hogy ezt a szavazatszámláló bizottságot kétharmaddal válassza meg az Országgyűlés, ami természetesen nem volt elfogadható, hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy az Országos Választási Bizottságot is a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával választjuk, akkor semmi nem indokolja, hogy a szavazatszámláló bizottságokat kétharmaddal válasszuk meg. Ráadásul, meggyőződésem szerint ez a megoldás alkotmányellenes is, hiszen az alkotmány kimondja, hogy az Országgyűlés határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozhatja meg, kivéve, ha maga az alkotmány kétharmados többséget ír elő.
Próbálkoztunk mindenféle megoldással, hogy mégis garanciákat építsünk be, ezért azt javasoltuk, hogy kössük meg a kormány kezét, ne javasolhasson bárkit szavazatszámláló bizottság tagjának, hanem csak olyan személyeket, akiket korábban különböző színű önkormányzatok már megválasztottak ilyen feladatra. Egyébként ezt tartalmazza ez a javaslat is.
Szeretném elmondani, hogy korábban soha nem volt probléma azzal, amikor a belügyminiszter jelölhetett az Országos Választási Bizottságba tagokat, azokat mindig a parlamenti pártok javaslatai alapján tette meg. Egy kivétel volt: a 2002-es választás, amikor az önök kormányának belügyminisztere kizárólag kormánypárti jelölteket terjesztett az Országgyűlés elé. Gondolom, emiatt a félelem önökben, hogy esetleg más is hasonlóan járna el. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Rosszul ismernek bennünket!) Rosszul ismernek bennünket, ahogy egy képviselőtársam teljes joggal mondja. Úgy gondolom, hogy önöket terheli a felelősség azért, ha nem lesz törvény, ha nem tudunk elfogadni törvényt, hiszen a kormánypártok elmentek a kompromisszumban a legmesszebb, ami lehetséges volt.
Arra a megoldásra, amit önök javasoltak, és amire Lendvai Ildikó a múlt hétfői megbeszélésen azt mondta, hogy bár nem tartjuk jónak, de a törvény elfogadása érdekében hajlandók vagyunk elfogadni, erre sajnos az Igazságügyi Minisztérium megalapozott szakmai álláspontja szerint ki kellett mondani, hogy nem alkotmányos a megoldás, és azt a kockázatot nem vállalhatjuk, hogy ma megszavazunk egy ilyen megoldást, amit az Alkotmánybíróság előtt megtámadnak, és akkor megint ott tartunk, hogy nincsen törvény.
Tisztelettel kérem, hogy gondolják meg még egyszer, mennyire fontos, eminens nemzeti érdek, hogy legyen törvényünk, ami alapján jövőre a magyar állampolgárok választhatnak európai parlamenti képviselőket, ezt a lehetőséget ne vegyék el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
