DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt érdeklődő Képviselőtársaim! Az előttünk lévő egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a parlamenti köznyelv szerint salátatörvény. Ennek a törvényjavaslatnak, amely összesen hat törvényt érint, foglalatául az szolgál, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk indokolttá teszi számos törvényünk módosítását, és éppen ennek a hatnak az ilyen értelmű előkészítése után került sor ennek a javaslatnak a tisztelt Ház elé terjesztésére. (Folyamatos, nagy zaj.)
A törvényjavaslat érinti a halászatról és horgászatról szóló törvényt, a vadászatról szóló törvényt, a növényvédelmi törvényt, a növényvédelmi kamaráról szóló törvényt, a földtörvényt, illetőleg a vagyoni kárpótlások lezárásáról szóló törvényt. Természetesen ezeket a törvényeket nem azonos nagyságrendben érinti maga a beterjesztett javaslat, hiszen az utolsó három, általam említett törvénnyel mindössze egy-egy paragrafus foglalkozik, és a másik három közül is a törvényjavaslatban túlnyomó többségében a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény paragrafusainak a módosítására kerül sor.
Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megköveteli törvényeink újragondolását. (A Fidesz padsorai felé fordulva:) Nem hallja képviselőtársam? (Halász János: De, tessék csak mondani!) Tehát általában az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megköveteli törvényeink felülvizsgálatát, ugyanakkor mindenképpen indokolt lesz akár már e törvény parlamenti vitájának további menetében is, illetőleg más beterjesztések kapcsán az európai uniós normák pontosabb föltárása.
(18.30)
Hiszen, mint ahogy erről az indokolás is tanúskodik, ebben az alapvetően az EU-jogharmonizáció keretei közé tartozó törvénymódosító csomagban is számos olyan rendelkezés található, amelyek nem vezethetők vissza az Európai Unió normáira, hanem, nevezzük így: szuverén elhatározás kérdései.
Nehezíti mind a parlamenti vitát, mind pedig az egyes indítványokkal kapcsolatos állásfoglalás kialakítását, ha az indokolások nem részletezőbben foglalkoznak a jövőben azzal, hogy milyen típusú európai uniós rendelkezések igénylik vagy követelik meg az összhangot. Hogy rögtön egy példát hozzak: a törvényjavaslat 1. §-a érinti a halászatról és a horgászatról szóló törvényt, azzal a sommás indokkal, hogy az EU-ban az egyesületi tagság nem kötelező a horgászati lehetőséghez. Saját ismereteim ennek némileg ellentmondanak, elsősorban abban, hogy az Európai Unióban kötelező szabály, norma e vonatkozásban nincsen. Vannak olyan országok, amelyekben van egyesületi tagság, van, ahol ez nem feltétele a horgászásnak.
Magyarországon kialakult, nevezhetjük így: történelmi hagyományai vannak az egyesületi tagságnak, ennek megfelelően indokolatlannak tűnik ennek a módosítása; hozzátéve, hogy ennek a rendelkezésnek a halászatról és a horgászatról szóló törvény 1996-97. évi vitája, illetőleg elfogadása során indokoltan lehetett volna érvényt szerezni, ma már azonban, lett lévén a halászati vízterületek túlnyomó többsége fölött nyugvópontra jutottak a viták, egyébként is értelmét vesztette.
A Ház éppen a mai ülésén foglalkozott a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság javaslatával. Nagy örömömre szolgált a bizottság elnökeként tapasztalnom azt, hogy fennmaradt az a konszenzus, ami a parlagfű elleni küzdelemhez szükséges, nevezetesen: úgy tűnik, megteremtődnek a feltételei annak, hogy a közérdekű védekezéshez vagy közkeletű nevén: a kényszerkaszáltatáshoz meglesznek a megfelelő költségvetési keretek. Hogy a közérdekű védekezés jogi értelemben is hatékonyabb eszközzé váljék, éppen ezen, a most tárgyalás alatt lévő módosító törvényjavaslaton múlik, nevezetesen: ez a törvényjavaslat, illetőleg az e törvényjavaslat által módosított növényvédelmi törvény tenné, és reményeim szerint teszi lehetővé azt, hogy a kötelező határozatok azonnal végrehajthatóvá váljanak. És ezt segíti elő az a rendelkezés is, amelyik lehetővé teszi, hogy az elérhetetlen kötelezettek esetében hirdetmény útján is közzé lehessen tenni ezeket a kötelező határozatokat.
Biztos vagyok abban, hogy a növényvédelmi törvény e változtatás alatt álló paragrafusai kellő körültekintéssel való végrehajtás esetén segítséget fognak nyújtani abban a parlagfűellenes, nevezzük így: harcban, ami mellett elkötelezte magát mind az Országgyűlés, mind pedig a kormány.
Jeleztem a hozzászólásom elején, hogy fontos volna megkülönböztetni a törvényjavaslatok indoklásában, hogy a törvényjavaslat mely paragrafusai azok, amelyek kifejezetten az Európai Unió normáihoz való hozzáigazítás indokával kerülnek a tisztelt Ház elé, és melyek azok a jogi előírások, illetőleg módosításra váró rendelkezések, amelyek mögött ilyen indok nem áll fenn. Azért szeretném felhívni a figyelmet ennek a fontosságára, mert e törvényjavaslat utolsó, a hatályba léptetéssel foglalkozó paragrafusai között megbújva található olyan is, aminek aztán, azt gondolom, az Európai Unió jogharmonizációjához semmi köze.
Arról van szó, hogy a törvényjavaslat a zárórendelkezések között, az 55. § (2) bekezdésében hatályon kívül helyezni rendel egy olyan előírást, amely a jelenleg hatályos szövege értelmében a halászatra jogosultság ingatlan-nyilvántartási bejegyzését teszi lehetővé. Eléggé tragikus, hogy az ebben az országban létező, kötelező törvényi előírás mellett az a helyzet alakult ki, hogy vannak földhivatalok, amelyekben bejegyzik a halászati jogot, vannak olyan földhivatalok azonban, amelyekben eddig is - '97 óta él ez a rendelkezés - megtagadták e jogok bejegyzését. És most egy olyan javaslattal állunk szemben, amelyik az utolsó bekezdésben hatályon kívül kívánja helyezni a halászati törvény - a halászatra jogosultak számára egyébként garanciálisan rendkívül fontos - rendelkezését.
Erre azért hívom fel a figyelmet, mert a halászati vízterületek túlnyomó többsége Magyarországon - az elfogadott halászati törvény által hozott változások ellenére - a magyar állam tulajdonát képezi. Az állam számára is fontos, hogy ez a halászati jog bejegyzésre kerüljön az érintett ingatlanok vonatkozásában, de legalább ugyanilyen fontos - azt gondolom, tíz-egynéhány évvel a rendszerváltozás után, a jogállamiság és a tulajdonformák egyenrangúságának a vallása mellett legalább ennyire fontos -, hogy a halászatra jogosult magántulajdonosok e jogosítványai is bejegyzésre kerüljenek. Csak így lehet elérni azt, hogy az egyébként a halászati vízterületet érintő ingatlan-nyilvántartási, építési és más engedélyezési eljárások vagy esetleg a halászati jogot ért támadások ellen védelmet élvezzen a halászatra jogosult, illetőleg az, nevezzük halászati haszonbérlőnek, aki tőle ezt a jogot megkapta és használja.
Tisztelt Ház! Mind az általános vitában, mind pedig a reményeim szerint benyújtott és benyújtandó, az előbbieket tükröző módosító indítványok kapcsán azt gondolom, szükséges, hogy ezeket megvitassuk. És azt is gondolom, hogy a megfelelő módosító indítványok elfogadása mellett ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy elfogadjuk, és hogy ezekkel a rendelkezésekkel az alapul fekvő hat törvényt a tisztelt Ház módosítsa.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
