KELLER LÁSZLÓ

Full text search

KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 17., 20., 21., 22., 36., 41. pontjai összefüggenek egymással, ezekhez kívánok szólni. Ezeket ugyan Farkas Imre szocialista képviselőtársam jegyzi, de mindenképpen szükséges egy picit hosszabban beszélni ezekről a módosító javaslatokról.
Akkor, amikor a kormány 2003. november 12-ei ülésén elfogadta a mozgóképről szóló törvény-előterjesztést, akkor többek között azt a döntést is hozta rám vonatkoztatva, hogy mint államtitkár, vizsgáljam meg a támogatások felosztásával kapcsolatos döntéshozatali mechanizmust, többek közt annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a közpénzek felhasználására vonatkozó követelményeknek.
Az állam számos közalapítványban mint alapító vesz részt, amelyeken keresztül állami forrást oszt el. Ebből kifolyólag elemi érdeke, hogy mint alapító, minél szélesebb körű rálátása legyen a gazdálkodás alakulására, a közalapítvány által elosztott támogatások jogszerűségére, illetve célszerűségére. Az alapítói érdekek érvényesítésének és a kuratórium ellenőrzésének eszköze a közalapítványok esetében az ellenőrző bizottság jogintézménye. A Magyar Mozgókép Közalapítvány ellenőrző bizottsága az előző évek támogatási döntései és gazdálkodása során fellépett működési anomáliák - amelyek jelentősek voltak, legyünk őszinték ebben a vitában, amelyeket a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről készült állami számvevőszéki jelentés is feltárt - kiküszöbölése végett javasolta, hogy a filmtörvény és annak végrehajtási utasítása térjen ki a finanszírozás kérdéseire, a kedvezményezetteknek nyújtott támogatások folyósításának, az elszámoltatások rendszerének konkrét szabályaira is.
Az ellenőrző bizottság által megfogalmazott, a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásfolyósítási és elszámolási rendszerének javítására vonatkozó igényt erősíti azon tény is, amely szerint a mozgóképszakmának juttatott közvetlen költségvetési támogatás mértéke 2006-ra 10 milliárd forintra nő, ahogy itt a vitában többen is elmondták. Meglátásom szerint a fenti indokok miatt az állam oldaláról a kötelező gondosság és a közpénzek felhasználásának ellenőrzése iránti igény fokozottan jelentkezik, ez tükröződik a kormányhatározatban.
Indokolt tehát a közpénzfelhasználás ellenőrzésének erősítése mindamellett, hogy a kuratórium döntési szabadságának biztosítása révén az alkotói szabadság ne sérülhessen. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a kuratóriumtól a döntési jogkör elvonásra ne kerülhessen, kizárólagos hatáskörrel a közalapítvány vagyonát kezelhesse, illetve az ezzel kapcsolatos döntéseket meghozza. Mindazonáltal a kizárólagos hatáskör végett a kurátoroknak felelősséget is kell vállalni a döntéseikért, nem úgy, mint ahogy azt a korábbi időszakban tették.
A fent említett elvek érvényre juttatása végett szükség lenne az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat módosítására oly módon, hogy a kizárólagos döntési hatáskör mellett döntéssel járó felelősség is rögzítésre kerüljön. A felelős döntést leginkább az segíthetné elő, amennyiben a kuratórium tagjait újraválasztást követően a szakkollégiumok vezetői váltanák fel. Amennyiben a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata, támogatási szabályzata, vagyonkezelési szabályzata, valamint a működést meghatározó egyéb dokumentumok nem felelnének meg jelen törvény rendelkezéseinek, akkor nyilván az államnak a megfelelő konzekvenciákat le kellene vonni, tekintettel arra, hogy itt nem egyedüli alapító az állam.
Az állam érdekeinek fokozott védelme érdekében az állam által delegált kurátor a kulturális bizottság egyetértésével látná el képviseletét a fent említett szabályzatok módosítása során. Majd konkrétan kitérek az egyes módosító javaslatokra, és akkor egy kicsit részletesebben szólnék erről.
A többszintű ellenőrzési rendszer erősítése érdekében szükségessé válik az én véleményem szerint a nemzeti filmiroda által ellátott működéssel összefüggő államigazgatási feladatok kiterjesztése. A támogatások folyósítási feltételeként a támogatási szabályzatba kerülne beépítésre a kuratóriumi döntés meglétének igazolása, amelyet az iroda adna ki, mindamellett a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetében történő visszafizetést is az iroda kezdeményezhetné.
Ezen alapelveket fogalmazta meg Farkas Imre képviselőtársam az ajánlás 17. pontjában, amely összefügg egyébként az ajánlás 41. pontjával. Ez a módosító javaslat egyértelművé teszi a kuratóriumi döntést, sokkal pontosabban fogalmaz, tehát a felelősség teljesen egyértelműen nyomon követhető, és rögzíti azt ez a módosító javaslat, hogy a közalapítvány kuratóriuma által megítélt támogatások szerződéskötési és utalványozási feladatait, a támogatások felhasználásának elszámolását a nemzeti filmiroda végzi, meghatározott törvényi feltételek szerint.
Én látom, hogy a két bizottság, a kulturális és az emberi jogi, amely két bizottság nyilván finanszírozási kérdésekben kevésbé jártas, és sajnos a bizottsági ülésen az előterjesztő sem támogatta ezt a módosító javaslatot... - de ez a javaslat egyértelmű felelősségi rendszert képes teremteni, tisztelt képviselőtársaim, és egy más működési rendet próbál megjeleníteni finanszírozási szempontból, mint azt tette az eredeti benyújtott törvényjavaslat.
(21.40)
Ennek pedig az a lényege, hogy filmszakmai kérdésekben döntsön a kuratórium, az összes többi finanszírozással kapcsolatos feladatot pedig lássa el a nemzeti filmiroda. Azt hiszem, hogy ezen a módosító javaslaton még szükséges vitatkoznunk, és nagyon remélem, hogy itt adott esetben még a támogatás is megszerezhető.
Az ajánlás 20. pontjában Farkas Imre nagyon helyesen rögzíti - és nem véletlenül, lásd az ÁSZ-jelentést -, hogy a szabályzatokban foglaltak nem lehetnek ellentétesek az alapító okirat rendelkezéseivel.
Az ajánlás 21. pontja a módosító javaslat elvi részét tükrözi, amelyik világosan kimondja, hogy a közalapítvány kezelő szerve a nemzeti filmiroda, és ebből levezethető minden olyan feladat, amit a nemzeti filmirodának kell jóváhagynia.
Azért, hogy ne ismétlődjenek meg azok a pénzügyi folyamatok, amiket az Állami Számvevőszék 2003. februári jelentése világosan mutat számunkra, teljesen jogosan elvárható az, hogy a közalapítvány költségvetését hagyja jóvá a miniszter. Szabadon dönt a költségvetéséről úgy, ahogy a bíróság vagy az ügyészség, de az Országgyűlésnek azt jóvá kell hagynia. S miután nagyon jelentős költségvetési források felett gazdálkodik a közalapítvány, ezért úgy gondolom, hogy szükséges egyfajta ilyen költségvetési jóváhagyást megejteni akkor, amikor már ténylegesen elfogadta a saját költségvetését - s ezen belül a működési költségvetését is - a közalapítvány. Aki olvasta az Állami Számvevőszék jelentését, az vissza tudja idézni, hogy milyen mérhetetlen felelőtlenül bántak a működési költségekkel a közalapítvány működése során. Ha ezt tényleg meg akarjuk akadályozni, akkor erre valamilyen intézményesített formát kell találnunk.
Farkas Imre módosító javaslatai közül egy élvezi a kulturális bizottság támogatását, mégpedig az, amelyik az ellenőrzési jogosítványok kiterjesztésére vonatkozik. De szeretném hangsúlyozni, ez semmit nem ér akkor, ha az összes többi módosító indítványra nemet mondunk, mert az ellenőrzési jogosítványok feltételei fognak hiányozni akkor, ha a többi módosító indítványt nem támogatja az Országgyűlés.
Nyilvánvaló, hogy a 19. § (1) bekezdésében rendelkezni kell arról, hogy mi az iroda feladata, milyen módon gyakorolja azt a feladatkört, amit a törvényjavaslathoz becsatolt módosító javaslatokkal szeretnénk elrendezni. Sajnálatos módon ezt sem támogatja a két bizottság. Arra kérem a kulturális bizottság jelen lévő képviselőit, hogy - okulva a médiatörvény finanszírozási problémáiból - ezeket a módosító javaslatokat még egyszer gondolják át, és adott esetben a korábbi álláspontjukat változtassák meg. Mert higgyék el, hogy azok a módosító javaslatok, amelyeket Farkas Imre jelzett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - elnök úr, csak egy fél mondat -, teljes mértékben abban a szellemben fogalmazódtak meg, amit Kósa Ferenc képviselő úr és Halász képviselő úr itt megjelenített. A szándék mindenki számára ugyanaz.
Köszönöm szépen.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť