HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Ennél a vitaszakasznál 10 percet nem beszélnék, de a többinél lehet. Az első 14 ajánlási pont jó része szövegpontosító, de vannak érdemi javaslatok is. Az egyik érdemi javaslat a 2. §-sal foglalkozik, és a 2. illetve a 3. ajánlási pontban található, amely a magyar filmelőállító definíciójával foglalkozik.
Ez egy meglehetősen bonyolult rész a törvényben. Amiért fontos, mert nyilván nem mindegy, hogy ki számít majd magyar filmelőállítónak a törvény hatálybalépése után, mert a különböző kedvezmények eszerint is illethetik meg a filmelőállítókat, a filmeket készítőket. Viszonylag bonyolultra sikeredett ez a pont, mi szerettük volna pontosítani.
A dolog arról szól, hogy aki Magyarországon magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akkor elviekben ő már magyar filmelőállító lehet, ha ez a társaság filmelőállító társaság. Megszorítások a tekintetben szerepelnek a törvényben, hogy e társaságban kik azok a személyek vagy cégek, akik többségi tulajdonnal rendelkeznek.
Az én véleményem szerint érdemes megfontolni azt, hogy legalább nyilván a vezető tisztségviselők tekintetében - mert arra is van előírás a törvényben, ezt nem gondolom érvényesíteni vagy nem feltétlenül, de - a tulajdonlás tekintetében, azt gondolom, az nem lenne helytelen, ha szerepelne a szövegben, hogy magyar állampolgárok vagy magyarországi székhellyel rendelező jogi személyek rendelkezzenek többségi irányítással ezekben a cégekben.
Értem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után más lesz a helyzet, de éppen ezért üdvözlöm azt, hogy úgy tűnik, egy másik módosító indítvány, ami nem ennyire megszorító, ami a 2. ajánlási pontban van, kihagyja már az Európai Tanáccsal, illetve az Európai Unióval az audiovizuális együttműködéséről szóló megállapodást aláíró országokat. Ugyanis ez a javaslat nemcsak az Európai Unió tagországaiban élő vagy ottani állampolgárok tulajdonosként való megjelenését engedte meg, hanem az említett egyezményt aláíró tagországok állampolgárainak, cégeinek is. Ezért azt gondolom, hogy túlterjeszkedett azon, ami már egészséges lett volna, amikor magyar filmelőállítóról beszélünk, de én azért még mindig tartom a mi módosító javaslatunkat is, meglátjuk, hogy a végszavazásnál melyik kap majd többséget.
Ezen túl még egy fontos része ennek a vitaszakasznak a 14. ajánlási pont, amely a nézőszámmal foglalkozik. Úgy látom, hogy a törvény egésze ebben a paragrafusban nyeri el az értelmét, hiszen ez a 14. ajánlási pont a 4. §-sal foglalkozik, és a 4. § a törvény céljáról és alapelveiről szól.
(21.20)
És itt van egy olyan fontos rész, amely a filmalkotások létrehozásának, széles körben való hozzáférésének a lehetőségeit taglalja, de igaziból én úgy látom, hogy mégis kimondva hiányzik az a sor, az az alapelv, az a cél ebből a törvényből, amit itt javaslatként is megfogalmaztunk, hogy a nézőszám emelkedése célja a törvénynek. Azaz a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférését biztosítsuk, és a nézőszám emelkedését is biztosítsuk. Azért is fontos ez, mert költségvetési szempontból jelentős támogatást kap a magyar film nemcsak jövőre, hanem az azt követő években is, ahogy ez szerepel a törvényben, és talán érdemes lenne figyelni arra, hogy a nézőszám tekintetében milyen változások történnek. És ez, ha a szövegbe beemeljük, egy garancia lehet erre. Egyébként ehhez a ponthoz kapcsolódhat a terjesztéssel kapcsolatos fix támogatási lehetőség - 25 százalék, 20 százalék -, erről majd annál az ajánlási pontnál fogok beszélni, mert az egy másik vitaszakaszhoz tartozik.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
