KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hatalmas társadalmi átalakulás zajlik a világban. E változás motorja az információ.
Talán sokak számára meglepő adat, hogy már ma is a hazai nemzeti összterméknek mintegy 15 százalékát az informatikai és a hírközlési szektor állítja elő, pedig az új évezred nagy társadalmi átalakulásában, a tudásalapú információs társadalom létrehozásának versenyfutásában lemaradtunk. A 16 százalékos számítógép- és a 6 százalékos internetellátottsági mutatónkkal Európában a sereghajtók közé tartozunk. A fejlődésben, a modernizációban sorra előztek meg az elmúlt években bennünket volt szocialista országok is. A harmadik évezred első magyar kormánya ezért kiemelt feladatának tekinti Magyarország modernizációját, az információs társadalom kialakulásának előmozdítását, ezért hozta létre a kormány az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot. Az új minisztérium feladata az információs társadalom átfogó nemzeti stratégiájának kidolgozása és megvalósításának elősegítése.
Információs társadalmat mindenkinek - ebben az egyszerű jelmondatban összegezte az Európai Unió saját programját, amelyet az e téren jelentkező uniós lemaradás felszámolására indított 2000-ben. Ezt hirdeti majd meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is az információs társadalom nemzeti stratégiájában, amely egyben a nemzeti fejlesztési terv szerves része is - annak az átfogó tervnek a része, amelyet az uniós csatlakozás kínálta előnyök kihasználására a magyar kormány és az Európai Bizottság közösen dolgoz ki, és amelynek keretében három év alatt közel 1500 milliárd forintnyi támogatás kerülhet Magyarországon felhasználásra. Ezen erőfeszítések révén érhetjük el, hogy ne csupán egyenjogú, hanem egyenrangú tagjai is legyünk az Európai Uniónak.
Teller Ede úgy vélte: aki az ezredvégen nem tudja használni a számítógépet, olyan, mintha analfabéta lenne. És hogy mennyire helytálló ez a gondolat, azt az informatika óriási fejlődése és az általa kínált hatalmas lehetőségek bizonyítják. Az új kormány azt kívánja elérni, hogy Magyarországon minden állampolgár számára elérhető legyen az új korszak lehetősége, áldása. Mert már régen nem a tudomány és egyre kevésbé csupán a gazdaság kérdése az információs társadalom kibontakoztatása Magyarországon. A nemzet, az egész magyar társadalom versenyképessége a tét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapoknál kell kezdenünk. Magasak a hozzáférés költségei. A törvényi szabályozás hiányosságai miatt ugyanis nincs igazi verseny ma Magyarországon sem a távközlés területén, sem az információáramlás és -kezelés területén. Éppen ezért megkezdtük a hírközlésről szóló ágazati törvény módosításának előkészítését. A legsürgetőbb gondok megoldásához szükséges törvénymódosításokat még ebben az évben kezdeményezzük, és egy hosszabb előkészítést, illetve átfogó szabályozást igénylő intézkedést fogunk megtenni a jövő év nyarán, amelyben már az Európai Unió távközlési joganyagának átvétele is szerepelni fog.
Az alapoknál kell kezdenünk. Tömegessé kell tennünk az informatikai eszközök, a számítógépek és az internet használatát. Az adókedvezmény-csomagban ígéretünknek megfelelően már most, idén beterjesztettünk egy olyan kedvezményrendszert, amely nagymértékben elősegítheti Magyarországon a számítógépek elterjedését. Szomorú adat, de hazánkban a nyolc osztályt nem végzett vagy csak nyolc általánossal rendelkező felnőtt lakosság körében internethasználat gyakorlatilag nincs, semmilyen formában. A szakmunkásképzőt végzettek körében mintegy 5 százalék az, aki egy hónapban legalább egyszer valamilyen formában, munkahelyen vagy otthon, vagy iskolában, tehát bárhol találkozásban van az internethasználattal. Az érettségizettek körében ez az arány megközelíti a 20 százalékot, a főiskolát végzetteknél 40 százalék körül van, az egyetemet végzetteknél 53 százalék. Óriási a társadalmi szakadék. Tehát az aluliskolázottak, akiknek nincs érettségije, a felnőtt lakosság legfeljebb 5 százaléka használt bármikor is életében internetet, míg a képzett diplomástársadalomnak több mint a fele. Ha ezt a helyzetet nem tudjuk felszámolni, akkor Magyarország nem lesz versenyképes, a magyar állampolgárok nem lesznek csak egyenjogúak, de nem egyenrangúak az Unióban.
És hasonló a helyzet a gazdasági versenyképesség területén is. Míg a nagyvállalati szinten az internet használata gyakorlatilag százszázalékos, tehát minden nagy magyar vállalat, multinacionális vállalat használ természetesen internetet, középvállalkozói szinten ez 70-75 százalék körüli, tehát még mindig azt lehet mondani, hogy viszonylag jó, kielégítő, addig a mikrovállalkozások, a kényszervállalkozások, az őstermelők, a magánvállalkozások szintjén ez az arány alig éri el az 5 százalékot. Ha versenyképes Magyarországot akarunk, akkor versenyképes gazdálkodás is kell, vállalatok, amelyek az Unióban versenyképesek valóban.
(11.00)
Ellenpéldaként felhozhatjuk a svéd példát, ahol a fizikai dolgozók háztartásának 65 százalékában van számítógép és 56 százalékában internet-hozzáférés. A felsőfokú végzettségűeknél ez 91, illetve 81 százalék. Nemcsak a százalék magas aránya a meglepő, hanem az is, hogy milyen kicsi a különbség a fizikai dolgozók és a legmagasabb képzettségűek internet-hozzáférése és -használata között. Ez a társadalmi esélyegyenlőség, ez az egyenjogúság. Ezért ebbe az adótörvénycsomagba azt a modellt illesztettük be, amely alapján Svédországban három év alatt kialakult ez a számítógép-ellátottság és internet-hozzáférés. Reméljük, itthon is tudunk ezzel élni.
Természetesen tovább kell folytatnunk a többi célprogramunkat is. A pedagógusok, köztisztviselők, bírák és ügyészek számára meghirdetett és megkezdett programokat már az idén új alapokra helyezve folytatjuk, az alig egy-két év alatt elavuló gépek és szoftverek cseréjére a magyar nyelvű tartalomfejlesztéssel kívánunk ösztönözni. Nyitni kívánunk más társadalmi csoportok felé is, először a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók, majd jövőre a további közalkalmazottak irányába. Előkészületeket végzünk az első olyan korosztály fogadására, amelynek mind a közel százezer gyermeke születésének pillanatában kapcsolatba kerül az információs társadalommal - az új digitális generáció. Ehhez az út természetesen édesanyjukon és a kismamákkal állandó kapcsolatban álló önálló védőnői szolgálaton keresztül vezet. Ezt a programot is meghirdetjük.
A távoktatás és távmunka ma még idegenül csengő szavak, pedig ma már közhelynek számít, hogy egy életen át kell képeznünk magunkat, ha fenn akarunk maradni az új világban. Nem késlekedhetünk tovább az összes önkormányzat és település felzárkóztatásával sem. Azonos időben kell további erőfeszítésekre ösztönöznünk az önkormányzatokat, és felzárkóztatni azokat a településeket, ahol nem halogatható tovább a világháló elérésének biztosítása. Ezért akarjuk, hogy Magyarországon minden önkormányzat legyen rajta a világhálón. Olyan közösségi hozzáférési hálózat kiépítését tervezzük elindítani, amely nem csupán az állami költségvetési források felhasználását veszi igénybe, hanem összefogásra készteti a piacot, a civil és önkormányzati szféra szereplőit. Közösségi helyeken, művelődési házakban, könyvtárakban, az élet bármely olyan színterén, ahol egyéni vagy közösségi összefogással megteremthetők a feltételek, hozzáférést építünk ki a világhálóval. A hátránnyal élők, a munkanélküliek, különösen a diploma megszerzése után állást keresők vagy épp a 45 év felettiek számára olyan távmunkahelyeket kívánunk létrehozni, amelyek gyors és rugalmas feladatváltásra teszik alkalmassá őket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Most, a XXI. század elején közös cél áll előttünk: a tudásalapú információs társadalom felépítése egy sikeres, versenyképes Magyarországért. Remélem, ebben mindannyian összefogunk. Ez lehet a kiválasztott út.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
