SZABADOS ÁKOS
SZABADOS ÁKOS
SZABADOS ÁKOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Font Sándor felé:) Engedjék meg, hogy először megnyugtassam a képviselő urat, hogy amennyire én ismerem a dél-pesti kerületekben tevékenykedő kis- és középvállalkozókat, igen nagy érdeklődéssel várják az eva bevezetését, és komoly előnyöket remélnek ettől. (Font Sándor: Mert nem ismerik!)
Engedjék meg, hogy az elhangzottakból néhány, számomra fontosnak vélt gondolatot ismertessek önökkel, illetve újra felemlítsek, hiszen a kormányprogramnak megfelelően a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, a lefolytatott érdekegyeztetések, fórumok alapján az evára vonatkozó szabályokat tartalmazza ez a javaslat, amely szerint választásra jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, az erdőbirtokossági társulat.
Az új adónem az általános forgalmi adóval együtt számítottan 15 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő egyéni vállalkozók és társas vállalkozások számára kínál választási lehetőséget. Ennek megfelelően nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödhetnek, adóterhük mérséklődhet, egyszerűsödhet az adózási eljárás, és itt már említették többen, hogy az adóhivatal és az adózók közötti bizalom helyreállhat.
Az eva bevezetése mintegy félmillió vállalkozás megerősödéséhez járulhat hozzá, és kedvezőbb, egyszerűbb adózási viszonyokat teremt. Az eva az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, valamint a cégautóadót és az általános forgalmi adót. Elhangzott, hogy a társas vállalkozások esetében az eva megfizetésével az adózó a társasági adóval, az osztalék utáni személyi jövedelemadóval, a cégautóadóval, valamint az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségei alól mentesül.
Az adóalanyok számára a helyi adókról szóló törvény módosítása lehetővé teszi az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapításának módját is, hogy számukra ne jelentsen többletadminisztrációt az iparűzési adó általános szabályok szerinti kiszámítása. Ennek megfelelően az iparűzési adó alapja az érintett körben az eva alapjának 50 százalékában is meghatározható.
A javaslat csökkenti az adóalanyok adózással összefüggő kötelezettségeit, ezek közül az egyik a nyilvántartási szabályok átalakítása. Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartást vezetnek, ugyanígy járnak el azok a betéti és közkereseti társaságok, amelyek a javaslat szabályai szerint kívánnák vezetni nyilvántartásaikat. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára azonban lehetőség kínálkozik arra is, hogy nyilvántartási kötelezettségeiket a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezessék.
Jogi személy adóalanyok minden esetben a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó szabályai szerint vezetik nyilvántartásaikat, amely azonban összhangban van az uniós szabályokkal; erről is volt már szó. Az egyszerűsített nyilvántartás azonban itt is érvényesül, hiszen az adóalanyt négy adónem helyett egyetlen adónemmel összefüggésben terheli adminisztráció, és lehetőség van az helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására is.
(16.10)
Az eva rendszerében az adó alapját kizárólag az adóalany által megszerzett bevételek képezik. A javaslat részletesen meghatározza, hogy mi tekintendő bevételnek, másrészt növelő és csökkentő tételekkel korrigálja a bevételt. Az adóalany olyan bizonylatot bocsáthat ki, amely más adózót általános forgalmi adó levonására jogosít, ezzel kapcsolatban indokolt az általános forgalmi adóról szóló törvény adófizetési kötelezettséghalasztásra vonatkozó rendelkezése figyelembevétele. Így a bizonylat kibocsátását követő harmincadik napon az azon feltüntetett összeget megszerzett bevételnek kell tekinteni, attól függetlenül, hogy ténylegesen befolyt-e.
Az adó mértéke a javaslat szerint egységesen 15 százalék, amelyet adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. A bevallás határideje az adóévet követő év február 15-e. A javaslat rendelkezik az evára való áttérés-visszatérés speciális szabályairól, valamint az egyéni vállalkozót kifizetőként, illetve munkáltatóként terhelő adókötelezettségekről. A javaslat szerint a bevételi nyilvántartást választó közkereseti és betéti társaságnak az eva-alanyiság időszaka előtt keletkezett vagyonnövekménye likvid része után 20 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet három év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. Az ily módon megállapított adóalapot százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az adófizetés elkerülhető, ha a közkereseti társaság, a betéti társaság azt választja, hogy adóalanyként a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezeti a könyveit.
Összegezve megállapítható, hogy az eva bevezetésével az evát választó adóalanyagok adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettségei egyszerűsödnek, az adójogszabályok könnyebben áttekinthetővé válnak. Az adómérték 15 százalékos szintje a jelenleg érvényben lévő adómértékekhez képest rendkívül kedvező - gondoljunk az szja 40 százalékos, az áfa 25 százalékos mértékére.
Az adóelőleg-visszafizetés negyedéves ütemezése a fizetési kötelezettségek tervezhetőségét teszi lehetővé. Az eva választásával a helyi iparűzési adó megállapításai egyszerűsödhetnek, a választás módja a mértéket csökkentheti. Az evára áttérő közkereseti és betéti társaságok az evaalanyiság időszaka előtt keletkezett vagyonnövekményük után fizetendő adót három év alatt egyenlő részletekben kell hogy megfizessék, mely alól mentesülhetnek, ha könyveiket a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetik. Jogi személy adóalanyok esetében az áttérés csak tényleges kivonás esetén jár adófizetési kötelezettséggel. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
