HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR, az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az idegenforgalmi bizottság szeptember 30-án tárgyalta meg az előterjesztést az egyszerűsített vállalkozói adóról, és mindjárt a napirend elfogadásakor a kisebbség felvetette, hogy ezt le kellene venni a napirendről, két ok miatt. Az egyik az volt, hogy nagyon későn kaptuk meg, erre még nem volt példa a Magyar Országgyűlésben, hogy csak ennyi idő álljon rendelkezésre egy ilyen súlyú törvény megtárgyalásához; a másik indokunk pedig az volt, hogy nem nyújtotta be a kormány az ezzel kapcsolatos hatástanulmányt. Így igazából elég nehéz volt felkészülni és érdemben vitatkozni erről a törvényjavaslatról. Ezt hallhattuk a többségi vélemény ismertetésekor is, Tompa Sándor képviselőtársam nagyon kevés dolgot tudott megfogalmazni, ami a bizottsági ülésen elhangzott. De én inkább az ellenzéki vagy kisebbségi véleményre szeretnék kitérni.
A Pénzügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy kisméretű, kis volumenű bevétellel rendelkező vállalkozások számára kínál egyszerűsített adózási módszert és - ezt a szót aláhúznám a nyomaték kedvéért - feltehetően valamelyest csökkentett adóterhet is. Tehát igazából a Pénzügyminisztérium sem tudja, mert nem modellezte, hogy ez milyen hatással jár az egyes vállalkozókra, az egyes adózókra. Itt megint csak vissza szeretnék utalni a hatástanulmány hiányára.
A bizottsági vita során nyilvánvalóvá vált az, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői nem tudnak olyan idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozást megnevezni, amely ezt az adózási formát egyáltalán választhatja. Számos kizáró tényező áll fenn, és igazából itt rendkívül nehéz helyzetben volt a Pénzügyminisztérium képviselője.
A másik kérdés az, hogy valójában az ország egészét tekintve hányan választhatják ezt az adózási formát. Itt már több szám elhangzott a több száztól a millióig. A Pénzügyminisztérium itt valamennyivel óvatosabban fogalmazott, és 70-80 ezer adóalanyt nevesített, és hozzátette még azt is, hogy az első időszakban vélhetően csak néhány ezer fogja választani ezt az adóformát.
Az áfa-visszaigénylési kérdéskör is felmerült, és ez bizony rendkívüli módon kedvezőtlenül érinti azokat a vállalkozókat, akik fejleszteni, bővíteni kívánják tevékenységüket.
A fiktívszámla-kibocsátás lehetősége is felmerült a bizottsági ülésen. Szeretném felhívni itt is a kormányzat figyelmét ennek a veszélyére. Nem kívánok politikai párhuzamot vonni ebben a kérdésben még Vecséssel sem.
A 15 millió forint bevétel a felső határ, ez bruttó bevételt jelent, nyilvánvaló, hogy a nem visszaigényelhető áfát is ki kell fizetnie a vállalkozónak. Ez ténylegesen tehát csak alig több mint 12 millió forint nettó árbevételt képezhet.
(15.00)
A bizottsági ülésen elhangzott az egyik kormánypárti képviselőtől - valószínű, hogy tájékozatlansága miatt mondott ilyet -, hogy kezdő vállalkozások is igénybe vehetik ezt az adózási formát. Ha figyelmesen elolvasnák a kormánypárti képviselők az előterjesztést, akkor megállapíthatják, hogy kezdő vállalkozás ezt nem veheti igénybe.
Összességében tehát: valóban 11 igen szavazattal és 10 nem ellenében a bizottság általános vitára alkalmasnak nyilvánította ezt a törvénytervezetet.
Köszönöm figyelmüket.
