DR. RÁKOS TIBOR
DR. RÁKOS TIBOR
DR. RÁKOS TIBOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvényjavaslatot, és a bizottság kisebbségi véleményét szeretném most önökkel ismertetni.
Nos, ha áttekintjük az egyszerűsített vállalkozási adó történetét a választási ígéretektől kezdve napjainkig, azaz a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat megismeréséig, a következőket állapíthatjuk meg. Önök a kampányban azt állították, hogy 700 ezer egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság és kft. számára teremtik meg a 15 százalékos átalányadózásra való áttérés lehetőségét. Majd kormányra kerülve 550 ezer kisvállalkozóról beszéltek, akik élhetnek e vonzó választással. A bizottság ülésén jelen lévő pénzügyminisztériumi főosztályvezetőtől arra a kérdésre, hogy hány vállalkozást érinthet kedvezőbben az áttérés lehetősége, azt a választ kaptuk, hogy százezer körül lehet, szakértői számítások szerint.
Tisztelt kormánypárti Képviselők! Nem ezt ígérték! Az egyik MSZP- képviselőtársuk szellemesen megjegyezte a bizottság ülésén, hogy a puding próbája az evés. Majd ki fog derülni, hogy mennyien élnek ezzel a lehetőséggel. Attól tartok, hogy nagyon sokan a vállalkozások közül, amelyek majd megismerve a törvény adta lehetőségeket, nagyon keserű szájízzel fogják az önök által elkészített pudingot megenni. Hiszen jelentős várakozás és illúzió kapcsolódik az új adónem választásához.
A törvény indokolása fontos célként jelölte meg, hogy a vállalkozások nyilvántartási kötelezettségei egyszerűsödjenek. A javaslat megismerése alapján több ellenzéki képviselőtársammal együtt kijelenthetjük, hogy ez a cél sem valósul meg maradéktalanul. A vállalkozások adminisztrációs kötelezettségei nem fognak csökkenni.
A könyvelői irodák megélhetése ezen változtatásokkal nem került veszélybe, hiszen a szabályozás rendkívül összetett. A korábbi nyilvántartások helyett e törvényben bevezetett úgynevezett "egyszerűbb", szigorú számadásokra és bizonylatokra lesz szükség. Nem lesz könnyű eldönteni, hogy vajon kinek éri majd meg ezt az új adónemet választani. Valószínű, hogy már ehhez is szakértőre és könyvelőre lesz szükség, némi anyagi terhet okozva ezzel is a vállalkozásoknak. Így egy újabb illúzióval lettünk szegényebbek a törvény elérendő céljait tekintve.
Most nézzük meg, hogy melyek azok a vállalkozások, amelyek e bonyolult szabályoknak megfelelnek. Leginkább a szellemi munkát végző vállalkozásoknak és a kis anyagköltséggel dolgozó szolgáltatásoknak lehet vonzó választás az egyszerűsített vállalkozási adó. Véleményünk szerint sokan hiszik azt, hogy számukra is érdemes lesz ezt az új adónemet választani. Csalódni fognak. Hiszen azon vállalkozásoknak nem lesz ajánlott az új adó választása, amelyek tényleges beruházást terveznek, illetve azon kereskedőknek, akik kis haszonnal dolgoznak, és a beszerzéseik áfája gyakorlatilag lefedi az értékesítés áfáját. Meg kell gondolni a váltást azoknál a cégeknél is, ahol az alaptevékenység 12 százalékos áfakulcsú, de a beszerzéseik nagy részét 25 százalékos forgalmi adó terheli.
Összegezve: nagy várakozással tekintettünk az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény gazdasági szereplőknek, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményeit tekintve, ám szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a szó és a tett elvált egymástól, azaz nem valósultak meg az ígéretekhez fűzött remények.
Mindezek miatt a bizottság ellenzéki tagjai nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot, ez a szavazásban 10 nemet jelentett az ellenzéki képviselők részéről.
Köszönöm a figyelmüket.
