SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Megköszönöm az előttem szóló képviselőtársamnak, hogy összefoglalta és valóban a bizottsági üléseken elhangzottakból állította össze a bizottsági véleményt. Ez eddig nem volt példa, de reméljük, a példa most már ragadós lesz.
Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló T/1107. számon önök előtt lévő törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalásán a szociális és családügyi bizottság 2002. október 22-én megtartott ülésén a kormánypárti többséget kihasználva valóban 11 igen és 9 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartottuk azt.
A bizottsági ülésen a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében elmondtuk, hogy a benyújtott törvénymódosítással kapcsolatban a legnagyobb problémánk az, hogy a kormány ismételten egy, a korábbi ellenzéki, mostani kormánypártok által sokat kritizált és támadott törvénymódosítási módszerhez, az elhíresült salátamódszerhez folyamodott. Hiszen egy átgondolt, átfogó törvénymódosítás helyett véleményünk szerint nem átgondolt módon ide-oda belenyúlt egyes törvényekbe, és azt az egységesség látszatát keltő törvénymódosító javaslatként nyújtotta be.
Nem igazán értettünk egyet azzal, hogy ilyen módon barkácsolgassuk a törvényeket. Felhívtuk a figyelmet arra: aggályosnak tartjuk, hogy a módosításokban rejlő tényleges szabályozás helyett homályos módon később megszülető kormány- és miniszteri rendeletekben kívánják a tényleges kérdéseket szabályozni. Példa erre - Schvarcz képviselőtársamhoz hasonlóan - a betegjogi képviselők helyzete, hiszen az eljárásra, a betegjogi, ellátottjogi képviselők jogállására, a szervezetre vonatkozó részletes szabályok kidolgozására a módosítás szerint a kormány kap felhatalmazást, arra, hogy rendeletben állapítsa meg a részletszabályokat, és hiányoltuk, hogy ha ez így van, a végrehajtási utasításokat a kormány legalább tervezet formájában miért nem nyújtotta a bizottság elé. Úgy ítéltük meg, hogy ezzel a felállított betegjogi képviselők kerülnek kellemetlen helyzetbe, valamint a betegek jogai sérülhetnek, hiszen kiszolgáltatottá válnak a betegek, mert nem tudják azt, hogy mi az ellátás, amire ők jogosultak, hiszen ez majd később, a végrehajtási rendeletből derül csak ki.
Kiderült az is, hogy ismét meg akarnak szüntetni egy, a polgári kormány négyéves működése során jól bevált és működő rendszert a társadalombiztosítás alapjaival kapcsolatban, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényt módosítva, ismét a már jól ismert módon, a saját klientúra építésére használva, álságos módon társadalmi felügyelet létrehozásán fáradoznak az alapok fölött.
Felhívtuk a figyelmet néhány, véleményünk szerint aggályos részletre is, amelyek személyiségi jogokat sérthetnek, olyan nem egyértelmű megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek félreérthetők.
A külföldi állampolgárok Magyarországon végzendő egészségügyi tevékenységének engedélyezési szabályait túlzó módon szabadosnak tartottuk. Hiszen a jogszabályalkotó szerint elég lesz a tevékenységet végzőnek nyilatkozni arról, hogy ő már végzett ilyen tevékenységet más országban, és az engedélyt kiadó szervnek nem lesz joga a végzettséget igazoltatni, a tevékenységre való alkalmasságot vagy alkalmatlanságot megállapítani. Arra kértük a kormányt, amennyiben lehetséges, gondolja át a törvénymódosító javaslatot, és ezért vonja vissza.
Összességében ezért a bizottság Fidesz- és MDF-frakcióban lévő képviselői nem támogatták a benyújtott törvénymódosító javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
