DR. TITTMANN JÁNOS
DR. TITTMANN JÁNOS
DR. TITTMANN JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy reményeink szerint vitamindús és nyomelemekben gazdag egészségügyi salátatörvény mellett szeretnék szólni.
Az egészségügyről szóló és az egészségbiztosítást érintő törvények hatálybalépése óta felhalmozódott tapasztalatok, a joganyag egyes rendelkezéseit érintő alkotmánybírósági döntések, az országgyűlési biztosi ajánlások, valamint Magyarországnak az Európai Unióhoz történő közelgő csatlakozása több ponton szükségessé teszik az egészségügyi ágazatot érintő törvényi szintű jogszabályok áttekintését, szükség esetén módosítását. A jelen törvényalkotási javaslat rendező elve az, hogy egy időben, egy határozott koncepciónak megfelelően módosítsuk az egészségügyet érintő jogszabályok jelentős csoportját. A törvényjavaslat négy fő részből áll: az első az egészségügyről szóló törvény módosítása; a második a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosítása; a harmadik a társadalombiztosítási alapok felügyeletéről szóló törvény módosítása; és a negyedik csoportban egyéb, az egészségügyet érintő törvények módosítása szerepel. Tehát a jelen törvényjavaslat számos törvény módosítását kezdeményezi. Ismerjük az úgynevezett salátatörvényekre vonatkozó kritikai észrevételeket, ezek jelentőségét azonban felülmúlják a javasolt módosításokban rejlő értékek.
(10.10)
Elsőként az 1997. évi CLIV. számú egészségügyről szóló törvény módosítását célzó javaslatokról szólnék. Nemzeti egészségpolitikánk homlokterében az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés, a kórmegelőző állapotok és betegségek korai felismerése áll. Az ezen irányba mutató szakmai programok, intézményi szervezetfejlesztések jogi alapjainak megteremtésében egy lépés a '97. évi egészségügyi törvény módosítása folyamatában a diagnosztikai vizsgálat és a szűrővizsgálat differenciált elkülönítése. Egyébiránt a beteget megillető önrendelkezési jog tekintetében is lényeges különbség van a diagnosztikai célból, illetve a beteg elhatározásától olykor függetlenül végzett szűrővizsgálatok között.
Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe vevők jogainak védelme, érvényesítése érdekében született azon országgyűlési határozat, amely szerint beteg- és ellátottjogi képviselői intézményrendszert kell megteremtenünk. A betegjogi képviselő nem illeszkedett az ÁNTSZ szervezeti-működési rendjébe, az ellátottjogi képviselőknek pedig nincs is szervezeti megfelelője.
A törvényjavaslat hátterében álló koncepció szerint az egészségügyi és szociális problémák gyakran szorosan összefüggenek, ebből fakadóan a beteg- és ellátottjogi képviseletnek is kapcsolódnia kell egymáshoz. Ezért azt javasoljuk, hogy egyugyanazon személy lássa el a beteg- és ellátottjogi képviseletet, ezen jogérvényesítő képviselők pedig egy közjogi alapítványi alapokon működő önálló szervezetben tevékenykedjenek.
A beteg- és ellátottjogok érvényesítésével azonos mértékben fontos a jogok korlátozásával kapcsolatban is egyértelmű törvényi alapokat teremteni. Ezt a célt szolgálja a '97. évi egészségügyi törvény népegészségügyi fejezetében a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokra vonatkozó paragrafusok módosítása. Egyértelművé tesszük a fertőző betegségre gyanús személy fogalmát. Megteremtjük az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter járványügyi érdekből hozott rendeletének törvényi alapját, mely rendeletekkel egyrészt megállapítja azon személyek körét, akik kötelező szűrővizsgálatnak kötelesek magukat alávetni, másrészt megteremtjük a törvényi kereteket ahhoz, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a fertőzés megakadályozása céljából elrendelheti a fertőzött személynek a fertőzés jellege szerinti egészségügyi intézményben történő kötelező gondozásba vételét. Jelen törvényjavaslatok a járványügyi intézkedések törvényi alapjait teremtik meg a fertőző betegség kóroki és kórfejlődési tényezőjére való tekintet nélkül.
Egy másik népegészségügyi probléma, az alkoholizmus mentőszolgálatot terhelő részére vonatkozik az 1997. évi egészségügyi törvény 94. §-ának módosítása; eszerint mentésre, azonnali egészségügyi ellátásra szorul az ittasság miatt tudatzavart állapotba került személy is.
Mentális népegészségügyi problémákkal van összefüggésben a családokon belüli erőszak tragikus jelenségköre. A '97. évi egészségügyi törvény VI. fejezete tartalmazza az egészségügyi dolgozók jogait és kötelezettségeit. E fejezet 138. §-át egészíti ki törvényjavaslatunk. Az egészségügyi szolgáltatók látóterébe került kiskorúak egészségének, testi épségének, testi-lelki fejlődésének biztosításához való jogának védelme érdekében az egészségügyi szolgáltatás során érvényesülő titoktartási kötelezettség általános szabálya alól mentesíti azon tevékenységeket, melynek során az egészségügyi szolgáltató jogszabályban foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében valamely hatósággal egészségügyi, illetve személyazonosító adatokat közöl.
A törvényjavaslatunk által módosított második nagy törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló '97. évi LXXXIII. törvény. Elsőként az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket említem. Javaslatunk az élet, a gyakorlat által diktált feltételekhez igazítja a méretre készült gyógyászati segédeszközök rendelésének szabályozását. A jelen szabályozás szerint ezen gyógyászati segédeszközök csak a fekvőbeteg-intézetből való elbocsátást követően, a járóbeteg-szakrendelés keretei között rendelhetők. Ennek módosításával lehetővé válik, hogy a méretre készülő, betanításhoz vagy a fekvőbeteg-ellátás keretében elkezdett rehabilitációhoz szükséges gyógyászati segédeszköz már a bentfekvés alatt is megrendelhető legyen.
Ugyancsak a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást segíti elő azon javaslatunk, miszerint méltányosságból, indokolt esetben, támogatással nem rendelhető nagy értékű gyógyászati segédeszköz árához is támogatást nyújtson az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója.
A pénzbeni ellátásokat illető törvényjavaslatok közül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj számítására vonatkozó javaslatot emelném ki. A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ez a rendelkezés a táppénz vonatkozásában egyértelmű helyzetet teremt, azonban nem oldotta meg a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj összegének megállapításával kapcsolatos problémákat azon esetekben, amikor a jogosult nem rendelkezik táppénzalapot képező jövedelemmel, mert az adott jogviszonyban egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. Ezért az egészségbiztosítási törvény 39. §-át egészítjük ki úgy, hogy az egészségbiztosítási pénzellátás - mind a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, mind a táppénz esetében - összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell megállapítani, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Az egyes, egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló javaslatunkban jelentősebben érintett törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló '98. évi XXXIX. törvény. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény értelmében az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási alapok felügyelete állami feladat, amelyet a kormány lát el, illetőleg az igazgatási szervek tekintetében e feladatot a kormány az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter útján gyakorolja. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter kormányzati feladatkörére, a meglévő és fenntartandó hatásköri megosztásra is figyelemmel, javaslatunk rögzíti a két miniszter előterjesztői jogállását a társadalombiztosítást érintő egyes jogszabályok tervezetei kapcsán, egyidejűleg biztosítva azt, hogy a miniszterek hatáskörüket teljes együttműködésben gyakorolhassák. Kiemelten hangsúlyozom, hogy a társadalombiztosítási alapok társadalmi ellenőrzését önálló törvényben javasoljuk szabályozni.
Tisztelt Ház! Az egyes, egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló javaslatunk célja az egészségügy szerkezeti és működési feltételeinek javítása. Kérjük javaslatunk támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
