DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának nem sikerült elvégeznie azt a feladatot, amelyre most Szadai Károly úr kérte, nem sikerült elválasztania a médiakuratóriumok elnökségei megválasztásának és a médiakuratóriumok, majd ennek eredőjeként magának a médiának a működését. Ennek következtében tehát a bizottság megtárgyalván az 1997 óta benyújtott éves beszámolókat, arra a következtetésre jutott, hogy ezeket általános vitára alkalmasnak találja, de azt javasolja a tisztelt Háznak, és olyan határozati javaslatot terjeszt elő, hogy az elsőtől eltekintve ezeket ne fogadja el.
Az alapprobléma természetesen továbbra is az, amit a múlt héten a Televízió és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumával kapcsolatban elmondtunk, jelesül, hogy a törvénytelen módon megválasztott kuratóriumi elnökségek és a törvénytelen módon meg nem választott ellenőrző testületek hiánya eleve lehetetlenné teszi az Országgyűlés jelenlegi többsége számára - amely kisebbségben minden alkalommal tiltakozott ez ellen az eljárás, ez ellen a jogsértés ellen -, hogy most szavazatával utólagosan legitimálja ezt az eljárást. Nem csak ez a probléma a közalapítvány kuratóriumának beszámolójával, erre is ki fogok térni. Ami magának a választásnak a törvényességét vagy törvénytelenségét illeti, a tisztelt Ház ellenzéki oldala rendszeresen egy alkotmánybírósági végzésre szokott hivatkozni, amely szerintük ennek a választásnak a jogszerűségét és törvényességét elismeri.
Tisztelt Ház! Nekem itt van a kezemben ez az alkotmánybírósági határozat (Felmutatja.), én hajlandó vagyok nagy árat fizetni annak, aki számomra ebben egy olyan mondatot tud mutatni, miszerint a kizárólag kormánypárti delegáltakból álló kuratórium törvényes. Ilyet az Alkotmánybíróság nem mondott és nem is mondhatott. Az Alkotmánybíróság a törvények, illetve az állami irányítás más jogi eszközeinek alkotmányosságát vizsgálja, és amennyiben alkotmányellenesnek találja őket, akkor megsemmisíti őket.
Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében azt mondta ki, hogy a médiatörvény 55. §-ának megfelelő bekezdései, amelyek a kuratóriumi elnökségek megválasztását szabályozzák, nem alkotmányellenesek sem tartalmukban, sem mulasztásukban, tehát nem állapított meg mulasztásos alkotmánysértést sem. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a médiatörvény idevonatkozó rendelkezései alkotmányosak és betartandóak. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy egyetlen olyan esetet ismer a törvény és ennek következtében az alkotmány, amikor kizárólag kormánypárti képviselőkből, pontosabban kizárólag kormánypárti delegáltakból lehet kuratóriumi elnökséget létrehozni, azt az esetet, amikor egyik ellenzéki párt sem állít jelölteket. Ez a törvényi feltétel, bármit is igyekeznek képviselőtársaink most utólag mondani, nem teljesült, valamennyi ellenzéki párt állított jelölteket közjegyző előtt, többet is, mint ahányat meg lehetett volna választani.
Az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy nem alkotmányos és nem törvényes az akkori kormánypártoknak az a követelése, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok állapodjanak meg a jelölésben. Szó szerint a következőt mondja az Alkotmánybíróság végzésének indokolása: "Ha a képviselőcsoportok közös jelölt állításában nem tudnak megegyezni, az elnökség az egyes képviselőcsoportok egynél több jelöltje útján is megválasztható, mikor is a parlament egyik vagy másik oldalán lévő képviselőcsoportoknak már nem kell közös jelöltet állítaniuk."
Tisztelt Ház! Azt gondolom, az Alkotmánybíróság világosan szólt arról, hogy a médiatörvény értelmében mindaz, ami 1998 óta a közszolgálati médiumokban, közöttük a jelenleg napirenden lévő Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában történt, törvényellenes. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem tartalmi okokból, hanem hatáskör hiányában utasította el a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségeinek megválasztásáról szóló országgyűlési határozat alkotmányellenessé nyilvánítását és ezzel hatályon kívül helyezését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy ilyen határozat eseti határozat, ilyen módon nem törvény, és nem tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körébe sem, és mint ilyenről, az Alkotmánybíróság nem foglalhat állást. De nem mondta azt, hogy ez törvényellenes, pusztán elutasította hatáskör hiányában, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsa.
Tisztelt Ház! Ha nekem azt mondják, hogy én a zsebkendőm négy sarkában hordjam el a helyéről a János-hegyet, és én azt mondom, hogy ezt nem tudom megtenni, akkor ezzel nem állítom azt, hogy a János-hegy jó helyen van ott, ahol van - bár úgy gondolom, jó helyen van ott, ahol van -, ezzel pusztán azt állítom, hogy nem áll módomban a zsebkendőm négy sarkában a János-hegyet elhordani. Körülbelül ezt állította az Alkotmánybíróság is akkor, amikor megállapította saját hatáskörének hiányát a szóban forgó országgyűlési határozat alkotmányellenességének megállapításával kapcsolatban.
Tisztelt Ház! Ugyanakkor annak, hogy a kuratórium, illetőleg a kuratórium elnöksége olyan módon állt fel, ahogyan felállt, messzeható, a Magyar Rádió Részvénytársaság működésében máig ható következményei voltak. Szadai elnök úrnak kétségkívül igaza van abban, hogy a kuratórium és a kuratórium elnöksége konkrét műsorszámokba nem szólhat bele. Beleszólhat azonban a Magyar Rádió személyzeti politikájába azáltal, hogy ő jelöli, illetőleg választja az elnököt, és beleszólhat a Magyar Rádió gazdálkodásába, tekintettel arra, hogy a médiatörvény bizonyos esetekben hatáskört állapít meg ebben a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumnak, illetőleg kuratóriumi elnökségnek.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága megállapította, hogy ezekkel a jogkörökkel és hatáskörökkel a kuratórium elnöksége, illetőleg a kuratórium - éppen azért, mert olyan módon állt össze, ahogyan összeállt - nem megfelelőképpen élt.
Megállapította, hogy ilyen módon törvényellenes, jogellenes helyzet alakult ki a Magyar Rádiónál, és a határozati javaslat 2. pontjában arra kéri az Országgyűlést: mint alapító szólítsa fel a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumát és annak elnökségét ennek a törvénytelen helyzetnek a megszüntetésére.
Ennek a törvénytelen működésnek a következménye, hogy a Magyar Rádióban időnként krónikussá válik a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma által benyújtott határozati javaslattal ellentétben kínossá válik időnként a függetlenség hiánya, hogy azok a személyzeti döntések, amelyek az elmúlt időszakban megszülettek, a Magyar Rádió színvonalát, teljesítményét és mindezek következtében piaci helyzetét is veszélyeztették, és mindennek következtében azt kellett megállapítania a kulturális bizottságnak, hogy nemcsak törvénytelen módon jött létre a közalapítvány kuratóriumának elnöksége, hanem máig ható módon törvénytelen működést eredményezett a Magyar Rádió Részvénytársaságnál.
Ez az oka annak, tisztelt Ház, hogy a kulturális bizottság úgy határozott, az Országgyűlést a kuratórium beszámolójának elutasítására kéri, továbbá arra, hogy alapítóként szólítsa fel a kuratóriumot a Magyar Rádió Részvénytársaságon belüli jogszerű működés, a médiatörvénnyel, az alkotmánnyal összhangban lévő működés helyreállítására.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.40)
