SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Országgyűlés! A pénz- és tőkepiaci szabályozás törvényi keretei az elmúlt évtizedekben kialakultak, így az alapvető törvények - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, valamint az ezekre épülő, szakosított hitelintézetek egyes fajtáit szabályozó törvények, így a lakás-takarékpénztárról, a jelzálog-hitelintézetekről, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény is - működnek. El lehet mondani, hogy e területen meg is felelünk az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak. Most mégis egy olyan törvénycsomag fekszik előttünk, amely sok részletében ezt a szabályozást módosítja.
Az idő kímélése céljából nem kívánom kifejteni azt a részletes indokolást, amelyet az államtitkár úr szintén elmondott, hiszen ugyanarról a törvényről beszélünk, lényegében ugyanazt tudjuk elmondani. Én inkább hat pontban arra kívánok egy kicsit rámutatni, hogy miért van szükség és miért tartjuk mi is szükségesnek azt, hogy ezen törvény tárgyalása kapcsán több törvény is megnyitásra kerüljön, és több törvény is módosításra kerüljön.
Az első ilyen cél, amelyet ez a benyújtott törvénytervezet tartalmaz, a felügyeleti eljárás egységesítése. Erre az eljárásegységesítésre három dolog miatt van szükség. Az egyik az, hogy egységes legyen a felügyeleti ellenőrzés rendje, amely nagyban megkönnyíti a felügyelet munkáját, egységes legyen az az adatszolgáltatás, amelyet nyújtani kell, és egységesek legyenek az eljárási határidők is. Ezért van szükség arra, hogy mind a hitel- és pénzintézeti törvényben, mind a tőkepiaci törvényben, mind a biztosítási törvényben ezek a szabályok egységes módon jelenjenek meg.
A másik pont, amely több törvény együttes tárgyalását indokolja, a feladatok kiszervezésének az egységesítése. Itt kerül meghatározásra, hogy mely feladatok azok, amelyeket ki lehet szervezni az intézetekből, milyen módon lehet kiszervezni, és ha kiszervezésre kerültek, akkor hogyan lesz a továbbiakban ez a tevékenység ellenőrizve.
A pénzintézeti törvény egy körét alkotmánybírósági határozat is érinti, amely a titokvédelemre vonatkozik. Az ott felmerült határozat beépítése a törvényekbe szükségessé teszi, hogy a hitel- és pénzintézeti törvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény összhangba kerüljön, és megoldódjon az a dilemma, amelyet az Alkotmánybíróság határozata felvetett a titokvédelemről.
Nagyon fontos és nagyon sokakat érintő a negyedik terület, amelyről beszélni kívánok, ez a fogyasztóvédelem területe. Itt a legfontosabb, ami az emberek nagy részét érinti, hogy a felügyelet keresetindítási jogot kap a fogyasztók nagy tömegeinek védelme érdekében az ügyfél ismerete nélkül is. Ez egy olyan szabályozási elem, amelynek beemelése az e területen fogyasztóként megjelenő állampolgárok védelmét szolgálja. Ez a szabályozás érinti a hitel- és pénzintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt és a biztosítási törvényt.
Az ötödik elem, amelyről Burány államtitkár úr is szólt, a különféle hivatkozások, szabályok változása miatt szükséges, és ezeknek kell az átvezetése, így például a tőkemegfelelési mutatónak fizetőképességi mutatóra való változása miatti megfeleltetés. Ez az Eximbankra és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvények módosítását vonja maga után.
(10.10)
Van még egy kisebb része a szabályozásnak, és ez a 6. pont; a hitel- és pénzintézeti törvénynek a szövetkezeteket érintő változása miatt kell a szövetkezeti törvényt megnyitni. Ennek egyik lényeges eleme a hitelszövetkezetekre és a takarékszövetkezetekre vonatkozó szabályok egységesítése.
Az elkövetkezendőkben három törvényből emelnék ki bizonyos részeket, ami véleményünk szerint a társadalom nagy részét érinti, és a társadalom nagy részére előnyös szabályozást irányoz elő. Az egyik ilyen a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek azon paragrafusai, amelyek az Országos Betétbiztosítási Alappal foglalkoznak. Jelenleg az Országos Betétbiztosítási Alap 1 millió forint összegig nyújt biztosítást. A törvény 2000-ben elfogadott módosítása ezt az összeget az EU-követelményeknek megfelelően 6 millió forintra emeli fel, és az 1 millió forintot meghaladó összegre bevezeti a 10 százalékos önrészesedést is. Ezek a rendelkezések azonban csak a csatlakozáskor lépnek életbe. A javaslat viszont azt tartalmazza, hogy már 2003. január 1-jétől emelkedjen fel a biztosított összeg 3 millió forintra, természetesen az önrészesedésre vonatkozó szabályok belépésével is. Ez a módosítás a megtakarítók jelentős körének ad nagyobb biztonságot.
A szövetkezeti hitelintézet esetében is biztosítani kell az EU-szabályoknak megfelelő szabályozást. Ennek megfelelően a minimális tőkekövetelményt fel kell emelni a jelenlegi 100 millió forintról 1 millió euró összegnek megfelelő, jelenleg legalább 250 millió forintra. A törvény erre is átmeneti időszakot határoz meg, és 2007. december 1-jéig kellene ennek a követelménynek megfelelni. Nagyon fontos, hogy javasolja a törvény az integrációhoz való csatlakozási előírás amúgy külön törvény hiányában egyébként is tartalmatlan megszüntetését.
A fogyasztóvédelemről már beszéltem. Olyan területe ez a szabályozásnak, amely kiemelt figyelmet érdemel. Itt nem feltétlenül csak jogi eszközök alkalmazására van szükség, hanem meg kell mondani, hogy a meglévő szabályok hatékonyabb alkalmazása is az, ami előrelépést jelenthet ezen a területen. A jogszabályi módosításra, ahogy már említettem, a felügyelet keresetindítási jogának megteremtése érdekében van szükség, és ez az, ami a fogyasztók legszélesebb körét érintő problémát kezeli.
A tőkepiaci törvényben már említettek miatt az ellenzéki képviselőtársaimmal ellentétben a költségvetési bizottság ülésén is kifejtettük, hogy támogatjuk a tőzsdében való részesedési korlát hatályon kívül helyezését, és ugyanúgy támogatjuk a törvénynek azt a módosítási javaslatát, amely arra vonatkozik, hogy a korlátozás, amely korlátozza a befektetőket a saját pénzükkel való rendelkezésben, szűnjön meg, tehát a jelenlegi szabályozás szerint az ügyfélszámlán lévő pénzt az ügyfél vagy készpénzben veheti fel, vagy a saját bankszámlájára utalhatja. Ez a korlátozás versenyhátrányt okoz a befektetési vállalkozásoknak, ugyanakkor prudenciális szempontok sem indokolják, hogy az ügyfél máshova ne utaltathassa át ezt a pénzét. Ezt tartalmazza a javaslat, amellyel mi egyet tudunk érteni.
A harmadik törvény, amelyről az MSZP-frakció nevében most kicsit hosszabban kívánok szólni, a lakás-takarékpénztári törvény módosítása. Ez a törvény megszületése óta lényegében nem változott. Eljött az ideje annak, hogy a törvényben változatlanul lévő támogatási szabályok, illetve azok a rendelkezései, amelyeket az idő vagy nem igazolt, vagy másképpen kell alakítani, most változtatásra kerüljenek.
Támogatjuk azt a célját a kormányzatnak, hogy a lakás-takarékpénztárak a fellendült banki jelzálog-hitelezés mellett továbbra is fontos szerepet töltsenek be a lakásfinanszírozásban. Jelenleg a kereskedelmi bankok a lakás árának 40-50 százalékára nyújtanak kölcsönt. A lakás-takarékpénztárak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hiányzó saját erőt bárki összegyűjthesse, állami támogatással gyűjthesse össze. Ezenkívül még az olyan kisebb felújítási, kommunális beruházások megvalósításához is hozzájárulhatnak, ami az előbb említett támogatási körből kimaradt.
Az államtitkár úr és a bizottsági többségi hozzászólók már elég részletesen ismertették, hogy mely kedvező változások vannak a törvényben, de úgy hiszem, hogy ezt nem lehet elégszer elmondani. Ezért én is ráerősítenék arra, hogy a jelenlegi éves 36 ezer forintos maximális támogatás 72 ezer forintra nő, így a szerződéses összeg, amely eddig 1,3 millió forint volt egy négyéves megtakarítás esetén, ez ugyanezen időszak alatt 2,6 millió forintra nőhet.
Érdemes néhány számmal beszélni arról is, hogy mit jelent ez a módosítás a társasházak számára, hiszen a társasházak a lakás-takarékpénztár eredeti változatában éves szinten maximum 36 ezer forint támogatást kaphattak, ha ilyen lakásmegtakarítási formát választottak. A törvényjavaslat most ezt az éves maximum 36 ezer forintot 2-4 lakás esetében 108 ezer forintra javasolja emelni, 5-30 lakás esetében 144 ezer forintra, 31-60 lakás esetében 180 ezer forintra, 61-nél több lakás esetében 216 ezer forintra javasolja emelni. Úgy gondolom, hogy ez a megemelt támogatás már eléggé vonzóvá teheti az előtakarékoskodók körében a lakás-takarékpénztárt, a társasházi lakástakarékpénztár-tulajdonosokat.
A javaslat tartalmaz, ahogy az ellenzéki képviselőtársunk is kiemelte, bizonyos könnyítéseket a pénzhez jutáshoz a lakás-takarékpénztárnál. A 30 napos kiutalási időszak 15 napra való csökkentése a költségvetési bizottság ülésén is elhangzott, hogy ezt miért nem lehet még tovább rövidíteni. Aki ismeri a lakás-takarékpénztári rendszer jellegét, az tudja, hogy ez nem egy sima banki pénzügyi átutalási folyamat, több feltételnek is meg kell felelni. Ezért én csak üdvözölni tudom azt, ha ez a 30 napról 15 napra történő könnyítés meg tud valósulni.
Jelentősnek tartjuk a támogatások igénybevehetőségi körének is a kiegészítését. Így ami most új elemként jelenik meg, a szilárd burkolatú út, csapadékvíz-elvezetést biztosító csatorna, árok, informatikai hálózati kapcsolat, kábeltelevízió, internetelérés kialakítása, ezek mind olyan feladatok, amelyek eddig állami támogatás nélkül kerülhettek csak megvalósításra. Most a törvény behozza, és ezekhez is a 30 százalékos állami támogatás felhasználható lesz. Ugyanilyen a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló lakáshasználati jog fenntartása is.
(10.20)
Ahogy elhangzott, fő szabályként a törvény rendelkezései 2003. január 1-jétől lépnek hatályba, a támogatás maximális összegének módosítása miatt azonban új szerződéseket kell kidolgozniuk a lakás-takarékpénztáraknak, és erre április 1-jéig kaptak, kapnak időt a törvényjavaslatnak megfelelően.
Így a maximális támogatási összegek csak az április 1-je után megkötött lakás-takarékpénztári szerződésre vonatkoznak, de természetszerűleg a kibővített felhasználási mód a javaslat szerint már január 1-jétől igénybe vehető.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a javaslatban foglalt módosítások nem jelentenek alapvető változásokat a pénz- és tőkepiaci szabályozásban, de számos olyan lépés megtételére tartalmaznak javaslatot, ami a piaci szereplők mozgásterét növeli, lehetővé teszi a piaci fejlődéshez való rugalmasabb alkalmazkodást, így hozzájárul a piaci fejlődéshez, ugyanakkor a már elért biztonsági szintet nem veszélyezteti. A lakás-takarékpénztári törvény kapcsán pedig a társadalom nagyon jelentős rétege, a legrászorultabb rétege juthat jelentős támogatáshoz.
A szocialista frakció nevében ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák, az esetlegesen felmerülő módosító javaslatokat pedig vitassuk meg.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
