TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elöljáróban két hozzászóláshoz szeretnék csatlakozni, mintegy reflektálva is ezekre.
Áder János és Torgyán József képviselő urak véleményét annyiban szeretném visszaidézni, hogy a belügyminiszter úr felvetése és kérése valószínűleg nem jutott el hozzájuk. Ő azt fogalmazta meg, amivel egyébként egyetértek, hogy a közbiztonság kérdését ne tegyük aktuálpolitikai kampánycélok eszközévé. A két képviselő úrnak a felvetése, azt gondolom, célját tekintve, tartalmát tekintve azonos volt: direkt kampánycélokat szolgált. Eltérés maximum annyiban volt, hogy e hozzászólások egy része fogalmazásában, stílusában eltért, és időtartama különböző volt, az egyik 12, a másik 15 perc volt.
(Az elnöki széket
dr. Kávássy Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
dr. Kávássy Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Torgyán József természetesen pontosan tudja, függetlenül attól, hogy itt szóvá tette a Ház nyilvánossága előtt, hogy a kormányzati munkában a jogfolytonosság mindig megtestesül, és amikor egy kormány saját működési idején túl határidőket és feladatokat szab, az nem azt jelenti, hogy nincs tisztában a közjogi helyzettel, feltételekkel, hanem abból indul ki, hogy ha egy új kormány jön létre, a kormányzás munkájában mindig megvan a korrekció, hogy a korábbi határidőket módosítsa.
Ami pedig a látogatási kérelemnek az elintézését illeti, Torgyán Józsefnek tudom ajánlani, hogy van ennek hatékonyabb módja, mint a Ház nyilvánossága előtt egy ilyen kérelmet szóvá tenni. Azt gondolom, ha a belügyminiszter úrnál van egy ilyen kérés, ezt a dolgot sokkal közvetlenebbül el lehet intézni, de ha szükséges, én is állok rendelkezésére.
(15.00)
Tisztelt Ház! A közbiztonság kérdésével kapcsolatban én egy részletterülettel vagy részkérdéssel kívánok foglalkozni, mégpedig a szervezett és gazdasági jellegű bűncselekmények kérdésével. A bűnözéssel kapcsolatban az állampolgárok reagálása és a rájuk gyakorolt hatás attól függ, hogy az a bűncselekmény milyen jellegű, és az információ hogyan jut el hozzájuk. Azok a bűncselekmények, amelyek közvetlenül a szomszédságban, helyileg érik az állampolgárt - különösen az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények -, elsősorban az állampolgár biztonságérzetét rombolják, hiszen úgy vélekedik, joggal, hogy "ez velem is megtörténhet, ez nálunk is megeshet". Ebből következően ez valóban az állampolgár biztonságérzetére közvetlenül is rendkívül negatív módon hat.
Ugyanakkor a nagy súlyú gazdasági jellegű bűncselekmények az állampolgárok igazságérzetét rombolják, mert úgy vélekednek - és megint csak joggal -, hogy ezek a bűncselekmények valóban a közterhek viselése alóli kibúvást teszik lehetővé, törvénytelen módon anyagi javakhoz juthatnak e bűncselekményformák képviselői, vivői. Azt gondolom, hogy ez legalább olyan súlyú probléma, mint az a bűncselekmény, amely adott esetben a szomszédságban vagy a rokonságban történik.
Tisztelt Ház! A kormányprogram, amelyet a parlament 1994-ben fogadott el, kiemelt súlyúnak tekintette - és így is fogalmaz - a korrupciós szervezet nemzetközi jellegű, nagy kárt okozó, fegyveresen vagy más erőszakos úton elkövetett bűncselekmények elleni határozott fellépést. Amikor a kormány 1996-ban létrehozta a rendőrség keretein belül a Központi Bűnüldözési Igazgatóságot, akkor a kormányprogram ezen idézett pontjának megfelelően lépett, ennek végrehajtását erősítette meg, illetve bizonyos mértékig helyezte új alapokra. A KBI másfél éves működése igazolta ennek a döntésnek a megalapozottságát; igazolta, hogy indokolt lépés volt a rendőrségen belül az új szervezeti egység létrehozása. Ismeretes az is, hogy a szervezett, gazdasági jellegű bűnözés a világon mindenütt - így Magyarországon is - a profit és az egyre nagyobb profit megszerzésére törekszik. Természetesen ez a tevékenység kellően költséges, hiszen nagy a kockázat, és az ebben a bűncselekményformában tevékenykedők is fogyóeszköznek minősülnek. Ennek okán a résztvevők általában az adott szakmában legálisan biztosított átlagjövedelmeknek a sokszorosát kívánják megszerezni, vagy csak ezért vállalják a közreműködést. Ha ennek a bűnözési formának a létalapja a pénz, a tőke, akkor nyilván a világon mindenütt arra irányul e tevékenység elleni fellépés, hogy ezt a tőkét elvonják, ezt a pénzügyi alapot megrendítsék. Azt gondolom, ez Magyarországon is így van, és amikor azt mondtuk, hogy egy centrális, e tevékenységi formát kiemelten kezelő szervezeti formát létre kell hozni, akkor ennek a bűncselekményformának a hatékonyabb leleplezését, feldolgozását kívánták a kormányzat és a rendőrség szervei is elérni.
Az elmúlt időszakban ez a szervezet igazolta létének gazdasági megalapozottságát is; ha úgy tetszik, fogalmazhatok úgy is, hogy a KBI létrehozása a maga nemében egy rentábilis vállalkozás volt, hiszen becsült értéken számolva azok a bűncselekmények, amelyeket a KBI működése során feltárt vagy amelyeket részben megakadályozott, kártétel tekintetében megközelítik az 50 milliárd forintot. Ezzel persze nem állítom azt, hogy más szervezeteknél - akár a VPOP vagy a rendőrség más szervezeti egységeinél - ez ne lenne természetes, de azt gondolom, a szám eléggé egyértelműen igazolja e szervezeti egység működésének alapjait. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, és ebből következően, azt gondolom, az is igazolható, hogy EU-kompatíbilis szervezetről van szó, olyan szervezetről, amelynek más országokban, partnerországokban a megfelelő formája, együttműködési szervezete rendelkezésre áll.
Úgy gondolom, hogy maga a szervezett bűnözés elleni fellépés programja, a kormánynak ezzel összefüggésben meghozott intézkedései igazolják azt, hogy nemcsak szavakban, hanem konkrét tettekben is a kormány képes volt programjának megvalósításában közreműködni, nyilván azon keretek között és olyan mértékben, amelyet az elmúlt három és fél év lehetővé tett.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
