SZŐDI IMRE
SZŐDI IMRE
SZŐDI IMRE, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság a '98. február 11-ei ülésén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter képviseletében megjelent Országos Atomenergia Hivatal vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta a H/5393. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslatot.
A bizottság a határozati javaslatot szükségesnek, az előterjesztést időszerűnek tartja, és megállapította, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében létrehozott egyezmény - csatlakozva a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a nukleárisbaleset-elhárítással, a nukleáris anyagok fizikai védelmével, a nukleáriskár-felelősséggel és a nukleáris biztonsággal foglalkozó nemzetközi egyezményekhez - az atomenergia alkalmazásának újabb területén fogalmaz meg nemzetközi elvárásokat és teljesítésük ellenőrzésének módját.
(17.50)
A biztonsági követelmények között szerepelnek olyan alapelvek, mint az egyének, a társadalom, a környezet hatásos védelmének kötelezettsége, a jövőbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése és a radioaktív hulladékok keletkezésének a gyakorlatban lehetséges legkisebb mértékben való korlátozása. Az egyezmény attól a naptól számított 90 napon belül lép hatályba, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójánál letétbe helyezték a 25. ratifikációt.
Az egyezmény részesei a kötelezettségek teljesítéséről, a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikről és gyakorlatukról, valamint a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok készletéről jelentést készítenek, amelyet a szerződő felek legalább háromévenként összehívandó felülvizsgáló ülésén értékelnek.
A fent említett időpontok alapján kijelenthető, hogy a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésére kellő idő áll Magyarország rendelkezésére. Az egyezmény végrehajtását megkönnyíti, hogy az atomenergiáról szóló törvény - az 1996. évi CXVI. törvény - megalkotása során már figyelembe lettek véve a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott alapelvek. Az időközben megjelent kormány-, illetve miniszteri rendeletek a radioaktív hulladékok elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos feladatok személyi és szervezeti kereteinek rögzítésével, a pénzügyi feltételek biztosításával, illetve a radioaktív hulladékok és sugárforrások nyilvántartásának szabályozásával ugyancsak elősegítik az egyezményben megjelölt elvárásoknak történő mielőbbi megfelelést.
A törvényi keret megteremtésén túlmenően fontos a radioaktív hulladékokkal, illetve az elhasznált fűtőelemekkel kapcsolatos feladatok előkészítése és végrehajtása. Az egyezmény jellegéből adódóan elsősorban technikai, jogi, hatósági, adminisztratív feladatokkal és intézkedésekkel foglalkozik, amelyek megfelelő szabályozással megfelelően egyértelműsíthetők.
A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok tárolásának van viszont egy sokkal érzékenyebb pontja, ez pedig a társadalmi reagálás. Az egyezmény két helyen is említi, hogy a lakosság számára elérhetővé kell tenni a tároló létesítményekre vonatkozó információkat. Ennek jelenlegi hazai helyzete érdekes, és bizonyos vonatkozásban példaértékű.
A paksi atomerőmű 12 kilométeres körzetében 1992 nyarán alakult meg egy különleges települési szövetség, amit 13 város és község hozott létre, a neve: Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás. A társulás nem az atomerőmű ellen, hanem a folyamatos párbeszéd fenntartása és a települések polgárainak reális érdekvédelme céljából szerveződött.
Az erőműben 1993-ban indult meg a kiégett fűtőelemek 50 éves átmeneti tárolását szolgáló létesítmény előzetes tervkészítése, és ezzel egyidejűleg egy nagy volumenű tájékoztató kampány a társulás településein. Az atomerőmű körüli társulás tapasztalatai alapján jött létre 1996-ban a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulás, amelyhez hat baranyai település csatlakozott. A társulás abban a körzetben szerveződött, ahol a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású anyagok végleges hazai elhelyezésének egyik kutatási csomópontja van. A vonatkozó kormányprogram 2040-re irányozza elő a magyarországi telephely kiválasztását.
1997 elején jött létre Tolna megye déli részén, a kis és közepes aktivitású hulladékok végső elhelyezésével kapcsolatos kutatásokhoz kötődően a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás. Jelenleg 1993 óta nemzetközi projekt keretében folyik az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséhez szükséges telephely kiválasztása. Ugyancsak tárcaközi program szolgál a nagy aktivitású hulladékok hazai végleges elhelyezésének előkészítéséhez és az ehhez kapcsolódó kutatási programok végrehajtásához.
Az elmondottakból következik, hogy a határozati javaslat társadalmi-gazdasági hatásai pozitívak, végrehajtására az Országos Atomenergia Hivatal felkészült. Az előterjesztés a jogszabályszerkesztés követelményeinek megfelel.
A környezetvédelmi bizottság az elmondottak alapján a határozati javaslatot általános vitára és határozathozatalra egyhangúlag alkalmasnak tartja.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
