HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelzálog-hitelintéze-tekről és a jelzáloglevélről szóló törvény megalkotása nagy lépés lesz a magyar tőkepiac fejlődése szempontjából. Ha áttekintjük a hazai bankszektort, valamint az értékpapírpiacot, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nincsen olyan szervezet, illetve értékpapírfajta, amely alkalmas lenne egyfelől a hosszú távú, esetleg több évtizedet átfogó hitelnyújtásra, illetve másfelől a hosszú távú, szintén több évtizedet jelentő forrásgyűjtésre.
Ezt a piaci helyzetben meglévő hiányosságot hivatott felszámolni a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat.
A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézetként alapítható, működését alapvetően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvények határozzák meg, melyek előírásait az e törvényjavaslatban megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.
A jelzáloghitel egy olyan ingatlanra nyújtott kölcsön, amelynek fedezetéül az ingatlant jelzálog formájában lekötik. Akinek a javára a terhelés történik, meghatározott pénzösszeget fizet az ingatlan tulajdonosának. Ha az adós lejáratkor nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a hitelező az ingatlanból nyer kielégítést.
A jelzáloghitel lényege tehát abban van, hogy a zálogjog nincsen a zálogtárgy birtokához kötve. E hitelformának ez a tulajdonsága a mezőgazdasági termelésben igen nagy jelentőséggel bír.
A jelzáloghitel sajátos lényege jogi szempontból a fedezet különleges módjában van, gazdasági közelítésben, azaz szűkebb értelmezésben pedig olyan hitelforma, amelynél a jelzálogtárgy ingatlan.
A jelzáloghitel két fő kritériuma tehát: 1. a hitel jelzáloggal van biztosítva; 2. a hitel hosszú lejáratú.
A mezőgazdasági alkalmasság szempontjából éppen e két kritérium - a hosszú lejárat és a biztosítási mód - érvényesülése alapján képes a jelzáloghitel rendeltetésének megfelelni. A hosszúlejáratúság azért nagyon fontos feltétel, mert a mezőgazdaság a befektetéseket csak lassúbb ütemben tudja amortizálni, mint az ipar vagy a kereskedelem.
A törvény alapján létrejövő jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet is, de olyan értékpapír forgalomba hozója is, amely speciális módon jelzáloglevél kibocsátásával gyűjt forrásokat. A szakosított hitelintézet jellege miatt képes lesz a hosszú távú finanszírozásra, amely kedvezőleg hat a vállalkozások hitelhez jutására. A hosszú távú hitelek kiszámíthatóvá teszik a vállalkozásokat, ezzel stabilizálhatják is a magyar vállalkozói szektort.
Speciális a jelzálog-hitelintézet abból a szempontból is, hogy jelzáloglevél forgalomba hozatalával egy speciális értékpapírfajtával gyűjti forrásait. A jelzáloglevél a kötvényhez hasonló értékpapír, amely alkalmas arra, hogy általa a jelzálog-hitelintézet hosszú távú forrásokat gyűjthessen. Ha a jelzáloglevél teljes egészében be tudja tölteni a neki szánt szerepet, több évtizedre kibocsátott, előre meghatározott kamatozású, biztonságos értékpapír, amely hosszú távon valószínűleg az államkötvények versenytársa lesz a tőkepiacon. A jelzáloglevél megvásárlója tehát biztos lehet abban, hogy befektetése hosszú távon, előre meghatározott módon kamatozva, megfelelő hozamot biztosít.
A jelzáloglevél fedezetét a jelzálog-hitelintézet által nyújtott ingatlanok által biztosított hitelek adják. Ez a rendszer biztonságát növeli, hiszen a jelzálog-hitelintézet akkor is hozzá tud jutni a követeléshez, ha a hitelt felvevő vállalkozó nem tud törleszteni.
A jelzálog-hitelintézetek alapja tehát a biztonság. Ez a biztonságra való törekvés tükröződik a törvényjavaslatban is. Ezért szabja meg a törvényjavaslat szigorúan, hogy a jelzálog-hitelintézet az alaptevékenységen kívül milyen egyéb pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet.
A jelzálog-hitelintézet hitelnyújtására vonatkozó szabályok is pontosan meghatározottak, valamint szigorú fedezeti szabályokkal körülbástyázottak.
A törvényjavaslat a tőkekövetelések állományának mértékét is konkrétan meghatározza - a fedezetül szolgáló ingatlanok értékének hetven százalékában -, abból a célból, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, amelyben a jelzálog-hitelintézet túlértékeli és ezért túlhitelezi az ingatlant.
Fontos kiemelni, hogy a jelzálog-hitelintézet esetében különleges ellenőrzési rendszerek épültek be a törvényjavaslatba. Eltérően például a bankok felügyeletétől, a jelzálog-hitelintézetek ellenőrzése szigorú. Itt említem meg a vagyonellenőr intézményének bevezetését, mely személy függetlensége biztosított, a feladata pedig, hogy folyamatosan vizsgálja a jelzáloglevelek fedezetének rendelkezésre állását.
A jelzálog-hitelintézetek felett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet különleges felügyeletet gyakorol, amely abban nyilvánul meg elsősorban, hogy a jelzálog-hitelintézeteket a felügyeletnek évenként kell átfogóan ellenőrizni, míg más hitelintézetek esetében ez az átfogó ellenőrzés csak kétévenként történik.
A jelzáloglevél iránti befektetői kedv javítása érdekében nagyon hasznos elképzeléseket is tartalmaz a törvényjavaslat, amikor is lehetővé teszi, hogy biztosítóintézetek is vásárolhassák a jelzáloglevelet.
Tovább erősítheti a jelzáloglevél iránti befektetési kedvet a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon módosítása, amely igazolt befektetésként adókedvezményt biztosít a jelzáloglevél vásárlója számára.
(12.30)
A törvényjavaslattal szemben felvetett jelentősebb kritikákra adott válasz sem kerülhető meg. Így elsősorban azokra az ellenzéki véleményekre kell reagálni, amelyek a jelzálogjoggal terhelt ingatlanon kívül az ingó dolgokra bejegyzett jelzálogjog mellett történő hitelezés lehetőségeit is meg kívánják engedni a jelzálog-hitelintézetnek.
Önmagában ez az elképzelés szakmailag ugyan indokolható, megvalósítása azonban ellenkezne a korábban már vázolt biztonságra törekvő szabályozási céllal. Könnyen végig lehet gondolni, hogy az ingó dolgokról nincs közhiteles nyilvántartás, s bár ennek kiépítésére és rendszerére vonatkozóan már van kormányrendelet, a közeljövőben sem várható ennek a rendszernek a kialakítása, ezért a jelzálog-hitelintézet által nyújtott hitel mögött nem lenne olyan stabil, biztonságos hitelfedezet, amely lehetővé tenné a jelzáloglevél-kibocsátást. Ezenkívül a rendszer biztonságát veszélyeztetné az ingó dolgokon bekövetkezett amortizáció, de az esetleges károkozások ellen is védtelenné válna a rendszer. Ezekre a kérdésekre azonban a szakmai vélemények nem térnek ki, ezért véleményünk szerint az erre vonatkozó elképzelések nem valósíthatók meg e törvény keretei között.
Egy további vélemény szerint a haszonbérleteket is meg kellene terhelni jelzálogjoggal. Véleményünk szerint ez az elképzelés rendkívül távol áll a magyar - s hozzáteszem: a kontinentális - jogrendszertől. Ez a jogintézmény csak az Egyesült Királyság jogrendszerében ismert, a sajátos angol földjogi viszonyok miatt. Ott ugyanis a föld vagy a korona tulajdona, vagy pedig ősi nemesi családok hitbizományában van. Mindkét esetben a földbirtoknak nincs igazi tulajdonosa, csak kezelője. Ezért a földbirtok mint tulajdon nem terhelhető meg, így a jogrendszer kénytelen volt elismerni a haszonbérlet megterhelhetőségét annak érdekében, hogy a gazdálkodással kapcsolatos hitelekhez a földbirtok kezelői hozzájussanak.
A magyar jogrendszerben - hasonlóan az európai jogrendekhez - a föld forgalomképes dolog, bármely magyar állampolgár adhatja-veheti. A jogi személyek és a külföldiek számára van csupán korlátozva a termőföldhöz való hozzájutás lehetősége. Ez utóbbiak jelentős lobbyérdekeket képviselnek a termőföldhöz való hozzájutási korlátok feloldása érdekében, melynek egy gyakorlati módja lehet, ha a szabályozás biztosítja az előbb említett haszonbérleti jognak jelzáloggal való megterhelését. Ezzel a megoldással a haszonbérlő gyakorlatilag nagyon közel kerülne a tulajdonos pozíciójához, ami véleményünk szerint nem célja e törvénynek.
A termőföld kérdésével kapcsolatban kell megemlítenünk azokat a félreértéseket, amelyek az előbb említett törvényi kötelezettségek kijátszásának tekintik a jelzálog-hitelintézet termőföld szerzését átmenetileg biztosító szabályokat. A jelzálog-hitelintézet - eltérően más jogi személytől - szerezhet termőföld-tulajdonjogot, de csak meglehetősen erős korlátozással. A korlátozás egyfelől a szerzés jogcímében, másfelől pedig a szerzés idejében nyilvánul meg. A jelzálog-hitelintézet is csak úgy szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az a hitelügyletekből származó veszteségének mérséklése, illetve elhárítása érdekében történik hitelingatlan-csereügylettel, felszámolással vagy végrehajtással. A jelzálog-hitelintézet tehát semmilyen más jogcímen és más módon nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. A tulajdonjog megszerzésének ideje is korlátozott; a törvényjavaslat szerint csak meghatározott idejű. Ennek mértékéről még vita folyik, átmeneti időszakra terjedhet.
A termőföld megszerzése tehát biztosított a jelzálog-hitelintézet számára - enélkül ugyanis a rendszer működése kerülne veszélybe -, de megfelelő garanciarendszer biztosítja azt az elvet, amely a termőföldről szóló törvényben található, és amely szerint jogi személy nem szerezhet termőföldtulajdont Magyarországon.
A tervezett hitelforma beindításának hosszú távú hatását nehéz megítélni. A régebbi idők, valamint a fejlett nyugat-európai országok tapasztalatai csak részben adnak eligazítást. Az előbbiek azért, mert az akkori agrárkörnyezet teljesen eltér a jelenlegitől, az utóbbiak azért, mert a nyugat-európai államok zöme erősen támogatja az agrárszférát, tehát a termőföld jelzáloggal való leterhelése másképpen ítélhető meg. Ennek ellenére a várható hatások közelítő módon becsülhetők.
A jelzáloghitel működésének eredményessége jelentősen hozzájárulhat az agrárgazdaság megélénküléséhez. A különböző hitelkonstrukciók szerves összeépítésével elősegítheti a termelés vertikális megszervezését, javíthatja a különböző mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét, ösztönözheti környezetkímélő termesztéstechnológiák általános elterjesztését, segítője és szorgalmazója lehet a falusi infrastruktúra fejlesztésének, hozzájárulhat a vidék értékeinek megőrzéséhez, gyarapodásához, az agrárképesség életterének szélesítéséhez.
Látható tehát, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat rendkívül körültekintően, a biztonságra törekedve próbálja meg a magyar pénz- és tőkepiacra bevezetni ezt az új, szakosított hitelintézetet. Egy új intézmény megjelenése a piacon mindig hordoz magában veszélyeket. Ezért véleményünk szerint is indokolt ez a körültekintő jogi szabályozás. Ezt a célt a törvényjavaslat tárgyalása során is meg kell őrizni, ezért nagyon gondosan kell mérlegelni a módosító javaslatokat, abból a szemszögből vizsgálva őket, hogy elősegítik-e ennek az új intézménynek a biztonságos működését, vagy éppen ellenkezőleg, a biztonság követelményei sérülnek általuk.
Véleményünk szerint nem fogadható el az olyan módosító indítvány, amely alapjaiban a rendszer biztonságának lerontására irányul. De természetesen ezt a törvényjavaslatot lehet és kell is módosító indítványokkal javítani, amelyek elsősorban az intézmény megerősítését kell hogy szolgálják.
Összefoglalva a törvényjavaslat hatásait: a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója szerint a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló törvény jó hatással lesz a hazai pénz- és tőkepiacra, elősegíti a vállalkozások finanszírozását, hitelhez jutását, valamint fellendítheti a befektetői kedvet egy új, rendkívül biztonságos értékpapírnak a tőkepiacon való megjelenésével.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
