DR. HATVANI ZOLTÁN
DR. HATVANI ZOLTÁN
DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szabaddemokrata frakció álláspontját erről az országgyűlési határozati javaslatról Szentkuti Károly képviselőtársam ismertette. Mint látni fogják felszólalásomban, az általam előadottak lényeges pontjait tekintve azonosak lesznek a Szentkuti Károly képviselőtársam által elmondottakkal. Ebben nem az az érdekes, nem azért van ez így, mert egy frakcióban dolgozunk - vagy nemcsak azért van így -, hanem azért, mert dolgoztunk a törvény előkészítésén is, és sok nagyon fontos dolgot azonos módon látunk.
Ezt azért tartom most itt fontosnak megemlíteni, mert a területfejlesztésről beszélve szeretném kiemelni annak egy olyan ma létező hiányosságát, amit nagyon jó volna - először talán éppen itt, az Országgyűlésben - feloldani, de majd a politika minden szintjén, egészen a települési helyi politikáig is; mégpedig azt, hogy nagyon jó volna, ha a területfejlesztést közügynek éreznénk a Dunától keletre, nyugatra, a "Duna közepén", vagyis pontosabban Budapesten is, mert nagyon sokszor aggódva látom azt, hogy a területfejlesztés sokak szerint egyre inkább az elmaradott régiók magánügyévé válik, és néha bizonyos ellentéteket vált ki ez, akár itt a Házban, de más fórumokon is. Nagyon-nagyon fontos pedig, hogy egyformán lássuk, hisz nagyon jól kell tudni azt egy somogyi, egy zalai kis faluban éppúgy, mint egy szabolcsi kis, apró faluban, hogy a területfejlesztés nem csak egy-egy országrésznek az ügye. Hisz mi a területfejlesztés célja? Egyrészt válságkezelés - válságtérségek, ha nem is egy egész országrész, de válságfalvak, válságtelepülések, válságkistérségek éppúgy vannak a Dunántúlon is, mint a Dunától keletre.
A területfejlesztés célja a területi kiegyenlítő beavatkozás is, területi kiegyenlítésre is éppúgy sor kell hogy kerüljön az ország minden egyes térségében, hisz ma már lassan pontosan az a paradox helyzet állt elő - hogy például a gázinfrastruktúra-fejlesztést emeljem ki, mint ahogy a felszólalásokból is kitűnt -, hogy vannak szabolcsi térségek, ahol talán jobban ellátottak már egyes területek gázzal, mint a mindenki által fejlett, nagy régióként ismert Dunántúlon.
A területfejlesztés még egy célját szeretném megemlíteni, amiről bizony jó volna, ha több szó esne, ez pedig a területfejlesztés területgazdálkodási vonatkozása. A területgazdálkodásról ritkábban beszélünk, pedig ez az ország kis ország, és amikor gazdasági fejlődésről, gazdasági fejlődési pályára való állításról beszélünk, bizony tudnunk kell azt, hogy az ország minden egyes talpalatnyi földjére szükség van a gazdasági fejlődésünkhöz; hisz - azt hiszem - jogosan tételezzük fel: minden térségnek van valami olyan erőssége, amire az országnak szüksége van. A területgazdálkodásra gondolva - már teljesen, abszolút független a régióktól -, a területi erőforrások kihasználására kell területfejlesztési eszközöket felhasználni, és ez ilyen értelemben nem a Dunántúl vagy a Dunától keletre lévő országrész problémája.
Még az elméleti gondolatoknál maradva, a területfejlesztés módszereiről, csak mintegy felsorolásképpen: a területfejlesztés eddig bizony leggyakrabban alkalmazott módszere a tűzoltó jellegű válságkezelő beavatkozás volt. Mondhatom, hála istennek, ezen talán már túl vagyunk, elsősorban azóta mondhatjuk ezt, mióta megalkottuk a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt, de azért azt tudni kell - még mindig előfordul, talán sokszor el sem kerülhető -, hogy az országnak nagyon-nagyon sok kára származott abból, hogy olyan helyekre kellett milliárdokat befektetni - erre használtam a tűzoltó jellegű kifejezést -, amiről mindenki tudta, abból végül is területfejlesztés nem lesz, hanem csak válság, krízis elkerülésére használtuk.
A tudatos területfejlesztést mi jellemzi? Jellemzi egyrészt a módszer- és eszköztárának a korszerűsége és annak az alkalmazása, a területfejlesztési koncepciók, programok készítése, a területfejlesztés jogi intézményrendszerének a kialakítása és megfelelő pénzügyi eszközrendszer működtetése.
Ahogy mondtam, talán ma már szinte elmondhatjuk, a területfejlesztési törvénnyel végül is kialakult a területfejlesztés jogi intézményrendszere, megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok. A megyei területfejlesztési tanácsok nagyon érdekes és fontos intézményei a területfejlesztésnek. Különösen a helyi politikában nagyon izgalmas látni azt, ahogy a kistérségek - de mondom, inkább kezdem a települések szintjén - tulajdonképpen olyan erőforrásokat tárnak fel, az ötletek olyan tárházával rendelkeznek... - most látszik igazán, amikor elkezdtek kistérségi programokban gondolkozni, amikor tagjai lesznek a megyei területfejlesztési tanácsoknak, és szinte azt lehet mondani, tényleg pezseg a megye tulajdonképpen attól, ahogy ezek a kis és nagyobb intézmények működnek.
Nagyon érdekes szakaszában vagyunk - vagy lépünk most - a területfejlesztés intézményrendszere kialakításának, amikor megalakult az Országos Területfejlesztési Tanács, erről most külön nem beszélnék, hisz nem is tudnék még róla sokat mondani. A regionális fejlesztési tanácsok szerveződését említeném meg. Itt tulajdonképpen talán csak a miniszter úr figyelmét hívnám fel arra: nagyon érdekes és izgalmas lesz az a vita, ami kialakul a megyei szinteken is, hogy most vajon majd előírják-e a regionális fejlesztési tanácsok határait, vagy pedig a megyei fejlesztési tanácsok önmaguk szerveződnek.
(20.00)
Mert a törvény lehetővé teszi tulajdonképpen ezt is, azt is. Már van rá példa mint saját kezdeményezés; éppen a térségemben - a miniszter úr expozéjában is említett kelet-magyarországi megyék - megalkották az első nagy régiófejlesztési tanácsot. Sokan félnek tőle, hogy netalántán olyan régiókba kényszerítik őket, amelyeket nem szívesen vállalnának, és úgy tetszik, hogy szeretnék jobban a saját elképzeléseik szerint azokat kialakítani - de ez most nem annyira ide tartozó.
Tehát végül is készen áll a területfejlesztés intézményrendszere, és úgy tűnik, hogy már működik. És ez az intézményrendszer, úgy tűnik, Európa-konform intézményrendszer; ebben bízunk, és az eddigi vélemények alapján ez igencsak így tűnik.
A területfejlesztés pénzügyi eszközrendszere az, amiről még említést szeretnék tenni. A pénzügyi eszközrendszert a területfejlesztésről szóló törvény szinte tételesen felsorolja. Itt szeretném azt megemlíteni, hogy amikor a területfejlesztés pénzügyi eszközrendszeréről beszélünk, nagyon gyakran és nagyon sokan tulajdonképpen csak a területfejlesztés közvetlen ilyen néven megjegyzett támogatási pénzeszközeit értjük alatta, pedig az államháztartás, a költségvetés ettől sokkal többet és ennek a sokszorosát kitevő pénzeszközöket mozgat területfejlesztési eredményekkel.
Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: az, hogy olyan 15-18 milliárd forint nagyságrendű az a területfejlesztésinek is nevezett - mármint a céltámogatási és a területi kiegyenlítési - alap, amit ilyen célra használunk, emellett 300-350 milliárdos nagyságrendű az a költségvetési tömeg, aminek a hovahasználása szintén területfejlesztési döntések kérdése kellene hogy legyen, mert az eredménye igenis nagyon kemény területfejlesztési eredmény, hogy hol kerül az felhasználásra. Ezzel kapcsolatban majd még lesz egy megjegyzésem, befejezésül.
Tehát hogyan működik most tulajdonképpen a területfejlesztés intézményrendszere? Mint mondtam, a területfejlesztési tanácsok, kistérségek megalakulásával gyakorlatilag olyan közügy lett a területfejlesztés megyei szinteken, amelyek a településektől a régiókig ívelnek át, tehát elmondhatjuk azt, hogy ez a törvény, amit alkottunk, megtelt tartalommal.
Mi következik még ezután, hogy a területfejlesztési törvényben kiépített intézményrendszert, illetve a megkezdett munkálatokat folytassuk, illetve majd befejezzük? Például ez az országgyűlési határozati javaslat, amelyiknek a vitája most is folyik, és az az országos területfejlesztési koncepció, amelyet még hivatalosan nem láttunk, de tudjuk, hogy készül, a munkapéldányai készen vannak; nagyon bízunk benne és reméljük, hogy az Országgyűlés is hamarosan meg fogja ismerni.
Tehát akkor most erről az országgyűlési határozati javaslatról szeretnék röviden szólni. Hangsúlyozom: ez a határozattervezet az általam említett kisebb összeg, az a bizonyos - most számszerűsítem, de természetesen ez változó és nem pontos - 15-18 milliárdos összeg felhasználásának mint támogatási eszköznek a decentralizálási irányelveiről szól elsősorban; a decentralizálás technikáját adja meg tulajdonképpen. Nagyon sürgős, nagyon fontos, épp ezért a Szabad Demokraták Szövetsége - miután megismerkedett vele és egyetértett vele - nagyon ajánlja és kéri a sürgős elfogadását, mert tudjuk azt, hogy várják a megyei területfejlesztési tanácsok is, hogy mielőbb működhessen ez az intézmény is.
Tetszik ez a normatívarendszer, amit javasol ez a határozati javaslat. Nagyon érdekes és valóban nagyon tetszik az a három tényező, amelynek alapján decentralizálja az országos területfejlesztési célelőirányzatot megyékre.
A megye lakossága az első. Természetesen ez ki nem hagyható semmilyen megyékre történő felosztásból, de helyesnek tartjuk azt, hogy ez csupán 20 százalék: ezzel is kifejezi azt, hogy nem egy fejlettségbeli mutató a megye lakossága, tehát van, de kisebb arányban, mint a többi.
Nagyon örülünk annak az újszerű mutatónak: a GDP egy főre jutó mértékének. Ez egy nagyon korszerű és világszerte alkalmazott mutatója az egyes térségek fejlettségének. Nagyon örülök, hogy eljutottunk oda, hogy vannak már olyan számaink, adataink, tapasztalataink, hogy bátran merjük vállalni ennek az alkalmazását, de ugyanakkor érezzük belőle még a kezdeti lépésekkel kapcsolatos óvatosságot is. Talán ezért - és szerintünk ugyancsak helyesen - 30 százalékkal szerepel a súlyaránya. 50 százalékos a súlya a kedvezményezett térségek lakónépessége számának; ezt is el tudjuk fogadni, jó. Végül is itt a kedvezményezett térségekről külön szól ez az országgyűlési határozati javaslat.
Én elhiszem, hogy vitatható az a bizonyos nagyon komplex mutató, van, akinek az egyik tényezője nem tetszik, van, akinek a másik. De én biztos vagyok benne, illetve tudom, hogy a minisztériumban olyan alapos megelőző munkával állították fel ezt a képletet, ezt a számítási algoritmust és olyan modellezésnek vetették alá, amitől jobbat én nem hiszem, hogy most bármilyen javaslattal kitalálhatnánk itt, illetve egy-egy módosító javaslaton megpróbálnánk valamit változtatni: bizonyára inkább eltorzulna, mintsemhogy javulna ez a felosztásra ajánlott algoritmus.
Lényegében ugyanez a helyzet a területi kiegyenlítési alapnál is, azzal, hogy ott a lakónépesség száma már nem szerepel, hanem csak a GDP-nek és a kedvezményezett térség lakónépességének a száma, 50-50 százalékos súllyal.
A célokról szólva csupán nagy vonalakban szeretnék annyit elmondani, hogy azokkal is egyetértünk. Lehet afelől vita, hogy túl sok-e vagy túl kevés a cél, hiányzik-e belőle még egy vagy kettő. Mit mondjak erre? A fő vonásai a legfontosabbak: az, hogy a területfejlesztési célelőirányzat munkahelyek teremtését szorgalmazza, hisz a területi fejlesztés kulcskérdése; az infrastruktúra fejlesztése nem kevésbé; a környezetvédelem, az önszerveződés fontossága, a gazdasági szerkezetátalakítás - ezek csak a főbb csoportok. Nem sorolom fel valamennyit, de mind kifejezi azt, hogy a területfejlődés olyan fontos elemei ezek, amelyeket nem hiszem, hogy lehet vitatni.
Nagyon örültünk annak, hogy vannak olyan lehetőségek is, amikor akár 100 százalékot is el lehet nyerni pályázat útján, mert bizony nagyon jól tudjuk, hogy vannak olyan települések - hisz épp ezek talán, amelyek a legrászorultabbak a támogatásra -, hogy még bizony a saját erőiket sem tudják betenni a "közös kalapba" a közös fejlesztési program megvalósításához.
A kedvezményezett térség egy nagyon fontos kategóriája a határozati javaslatnak, illetve már korábban is találkoztunk vele, de itt azután alaposan megfogalmazza, meghatározza annak a fogalmát.
Itt felvetette Szentkuti Károly képviselőtársam is - de azt hiszem, mások is, már én is említettem az előbb - a gázellátásba bevont települések számát, hogy esetleg ezt talán lehet javasolni, hacsak nincs valami nagyon alapos ellenérv. De azt hiszem, hogy ezt fogjuk kérni, hogy ez kerüljön be abba a mutatószám-rendszerbe. Tehát végül is ezt a határozatot nagyon fontosnak, nagyon sürgősnek kérjük.
És szeretném végezetül még megemlíteni, leszögezve azt, hogy ez csak a kisebb része a területfejlesztések pénzügyi eszközeinek: figyelmébe ajánlanánk elsősorban a kormánynak is azt, hogy jó volna ott erősíteni végül is, hogy egy olyan szemlélet alakuljon ki a kormányzati munkában is, amikor tényleg a költségvetési törvény tervezetének elkészítésekor, de minden egyes fontos döntésnél figyelembe legyenek véve a területfejlesztési szempontok. Hadd említsem itt meg azt, amikor mondtam, hogy 18 milliárd ez a kisebb kör és 350 milliárd az a másik, nagyobb költségvetési kör, amelyik ugyancsak területfejlesztést eredményez, hadd mondjam el - csak példaképpen, rendelkezésemre állnak ehhez adatok -, említsem meg azt, hogy az ország egynegyedét körülbelül kitevő lakónépességbe és térségbe - Észak-Magyarországon - a területfejlesztési alapból tulajdonképpen erre a négy megyére az elmúlt években általában - most itt nem pontosan mondom a százalékot - 75-80 százaléka lett felhasználva a területfejlesztésinek nevezett - tehát ennek a bizonyos 18 milliárd nagyságrendű - pénzeszköznek.
(20.10)
Ugyanakkor a nagy pénztömegből, abból a 350 milliárdból csupán 9-9,5 százalék került felhasználásra ebben a térségben. Ez óriási különbség, azt hiszem, érzik képviselőtársaim ezt az ellentmondást. Hadd említsem meg azt, hogy például a magánszféra beruházásaiból, a jelenleg működő külföldi tőkéből, amely 1300 milliárd forint nagyságrendű, 73 millió - tehát körülbelül 6 százaléka - működik az országnak ebben, a negyedét kitevő részében.
Vagy az egy lakosra jutó beruházások - 40 ezer forintjával - körülbelül fele az országos átlagnak. Tehát azt hiszem, a területfejlesztést sokkal komplexebben és alaposabban kell vizsgálnunk, mint a területfejlesztési támogatást, noha ez rendkívül fontos és nagyon jól működő intézmény.
Befejezésül azt szeretném elmondani, tisztelt Országgyűlés: fontos, hogy közüggyé váljon a területfejlesztés, fontos, hogy ne szakítsa ez is ketté az országot gondolkodásban és politikában, hanem tényleg azt várjuk elsősorban a kormánytól - de az Országgyűlésnek is nagyon sok ebben a feladata -, hogy olyan területfejlesztési koncepciót készítsen, ahol igenis, megismerjük mindazokat a beavatkozási pontokat, ahova kifejezetten, kiemelten, súlypontilag kell helyezni a figyelmünket, az államirányítás figyelmét, és olyan rangsorokat javasol és állít fel, amelyek az egyes térségek mielőbbi versenyegyenlőségét biztosítják. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
