OLASZ JÁNOS
OLASZ JÁNOS
OLASZ JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! "Én nem ilyennek képzeltem a rendet./ Pedig hát engemet/ sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,/ mint apró gyermeket,/ ki ugrott volna egy jó szóra nyomban./ Én tudtam - messze anyám, rokonom van,/ ezek idegenek." József Attila 1935-ben fojtogató félelmének, életérzésének megjelenítésére formálta verssé a kisgyermekkorában lelencgyermekként megélt, életében kitörölhetetlen nyomot hagyó élményt. Hiába változott nagyot a világ a századelőhöz viszonyítva századunk végére, van, ami legmélyebb lényegét tekintve ma is ugyanaz: a gyermek a róla való kötelező gondoskodás mellett ma is éhes a jó szóra, várja azt, és ugrik nyomban teljesíteni a tenni kértet.
A családból bármilyen kényszerítő okból kikerült gyermek érzi a különbséget, helyzete megváltoztatását. Az, hogy az erőszakot szenvedett, elhanyagolt gyermekek többsége is vér szerinti családját választja - ha választhat -, bizonyítja, hogy a családi nevelést, a családi közeget pótolni nehezen lehet.
(21.10)
A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslatban - az előbb elmondottak figyelembevételével - azt vizsgáltam, hogy a gyermek szempontjából alapvető értéknek számító alapvető gyermeki joghoz, a családban történő neveléshez mit biztosít a törvény; hogyan szabályozza a családban nem hagyható vagy család nélkül maradt gyermek, fiatal felnőtt ellátásáról, neveléséről, oktatásáról való gondoskodást; hogyan követi az állami gondozásból kikerülő fiatalokat, milyen lehetőséget biztosít életkezdésükhöz.
A javaslat II. fejezete 6-10. §-ában tételesen sorolja fel a minden gyermeket megillető jogokat és kötelességeket. A 6. § (1) bekezdése alapvető jogként azt tartalmazza, hogy a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító, saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. Ezt erősíti meg a 7. § (1) bekezdése azzal, hogy a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség nem szabad családjától elválasztani.
Keveset ér minden törvényes előírás, ha a végrehajtás rendszere nem kidolgozott. Nagy értéknek tartom a javaslatban, hogy a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésére, a krízishelyzet kezelésére szinte teljeskörűen rendelkezik, rendszerbe fogja a gyermek neveléséért felelős szülő jogait, kötelességeit, a helyi önkormányzatok és a jegyző feladatát és hatáskörét; a 17. §-ban pedig a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében tevékenykedők körét. Itt fontosnak tartom kimondani, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátók munkája egymásra épül, egymásra utalt, kulcsszereplőnek tekintem az egészségügyi ellátást nyújtókat és a közoktatási intézményekben, óvodában, iskolában, napköziotthonban dolgozókat. E két körben a gyermekekkel való naponkénti találkozás, együttlét alapján a gyermek életének minden rezdülését ismerik, ők érzékelik először apró rezdülésekből, ha a gyermek környezetében valami előnytelenül megváltozik.
A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás e törvényben való szabályozása a rászoruló igényjogosult családok jelentős részénél eléri célját: megelőzi, megelőzheti a gyermek családból való kivételét. Mindenhatóságát illetően kétely abban van, hogy különösen a munkanélküliséggel sújtott régiókban iszonyúan sok olyan család van, ahol jogos az igény; és kérdés, elég lesz-e az 1997-ben erre a célra elkülönített 4 milliárd forint. Az is bizonytalan, hogy a deviáns magatartásformát értéknek felfogó családokban arra használják-e a támogatást, amire adták: a gyermek életkörülményeinek javítására.
Jelentősnek tartom - mert ez a támogatás biztosan oda jut, ahová szánják - a 28. § (1), (2) bekezdése szerinti, elsősorban a 67. és a 68. § szerint védelembe vett gyermekek részére adható természetbeni ellátást, az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszervásárlásának támogatását, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezményét. Ma is van sok olyan önkormányzat, amely a teljes összeget átvállalja. Ezzel a támogatással megelőzhető, hogy éhezzen a gyermek, megelőzhető a fizikai állapot romlása. Számomra érthetetlen a mai gyakorlat - hiányolom egyébként a javaslatban is a határozottabb megfogalmazást -, hogy az általam ismert esetek jelentős részében lényegesen több a természetbeni juttatáskénti ingyenes étkezést igénybe vevő gyermek, mint a pedagógiai célú napközis foglalkozás. A veszélyeztetettség megelőzésének egyik leghatékonyabb lehetősége marad így kihasználatlanul.
A deviáns, ingerszegény környezetből való napközbeni kiemelés - feltételezem, hogy iskolába jár a tanköteles gyermek -, a kulturált környezet, az elfogadható körülmények között élő társak, az értelmes elfoglaltság, a másnapi órára való felkészülés lehetőségének biztosítása megindítója lehet, lehetne a gyermekben egy olyan igényszint kialakulásának, amelynek birtokában környezetét is alakítani tudná.
Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úr az általános vita megkezdésekor expozéjában elmondta, hogy a ma működő gyermekvédelem egyre nagyobb arányban bizonyul alkalmatlannak a gyermekek védelmének szolgálatára. Külön gond, hogy az elavult intézeti struktúra egyre több pénzt emészt fel anélkül, hogy a gyermekek sorsa valamelyest is javulna. Csizmár Gábor képviselőtársam az Állami Számvevőszék vizsgálatára alapozva fogalmazott úgy, hogy a nagy, osztatlan állami nevelőotthonok fenntartása és működtetése rengeteg forrást vesz el a gyerekektől. A jelenlegi állapot tarthatatlanságát mutatja mindkét megállapítás.
Az általános vitára készülve a gyakorlati munkát végzők között tájékozódtam a javaslatban megfogalmazott változásokról, azok várható hatásáról. Az intézmények, a megyei önkormányzatok - amelyek jelenleg is felelősek az otthont nyújtó ellátásokért - jó ideje érzik ezt a szorítást, a változtatás szükségességét, elébementek a törvénynek a struktúra-átalakítás megkezdésével. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott kilenc gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményről és 2315 gondozásba vett gyermekről van ismeretem. Elmozdulás történt két irányba. Előrehaladottabb megyénkben a gyermekek nevelőszülői családba helyezése. A gondozásba vett gyermekek 46 százaléka él hagyományos és hivatásos nevelőszülőknél. Az 1991. évben megalkotott, a gyermekvédelmi szakellátás megyei koncepciója és intézkedési terve már megcélozta a törvénytervezetben megfogalmazott családiházas modell kialakítását a nagy méretű kastélyotthonok kiváltásával.
A Népjóléti Minisztérium által 1995-96-ban meghirdetett pályázaton elnyert 23 millió forint elég az első lépés megtételére: egy kastélyotthon kiváltására és három családiházas otthon megindítására. Azért is példaértékű ez a kezdeményezés, mert azzal, hogy a családiházas otthonokban az intézet 17 dolgozója végezheti munkáját - hangsúlyozom, hogy a megfelelő átképzés után, mert egészen más feladatnak kell megfelelniük -, válasz arra is, hogy az intézményrendszer átalakítása nem jelenti az ott dolgozók munkanélkülivé válását.
Tisztelt Ház! Kiemelkedően fontosnak tartom az otthonteremtési támogatás újraszabályozását, hiszen a gyermekvédelmi intézményrendszerben felnőtt fiatalok társadalomba illeszkedése nagyon nehéz. Sokan közülük hajléktalanná válva igényelnek később szociális gondoskodást.
(21.20)
A nyugdíj legkisebb összegének maximum ötvenszerese, igaz, nem mindenütt elég a lakáshoz jutás fedezetére, de a 25. § (4) bekezdésében foglaltak valamelyikére jó alap. Szükségesnek tartom az (5) bekezdésben foglalt megszorítást, miszerint támogatás iránti kérelemben egyebek között nyilatkoznia kell az igénybevevőnek arról, hogy az otthonteremtési támogatás felhasználásával kapcsolatban az utógondozást biztosító intézmény gyermekvédelmi utógondozójával együttműködik, illetve az együttműködést vállalja. A támogatás felhasználásához viszont a gyermekvédelmi utógondozó egy évig segítséget ad, és ez sem mellékes. Nem mellékes, mert az életkezdéshez, a társadalmi beilleszkedéshez segítséget igényel a családi környezetben nevelődött fiatal is. Különösen szükséges a beilleszkedés segítése az intézetből kikerülőnek, hiszen társaihoz képest - volt ma már róla szó - legalább három év deficittel, lemaradással kezdi önálló életét.
Tisztelt Országgyűlés! Volt lehetőségem arra, hogy a gyermekvédelmi törvény általános vitájának szinte minden felszólalóját meghallgassam. A törvényjavaslat egészéről az én véleményem is megegyezik a vitában felszólalókkal. Jól előkészített, jól szerkesztett, elfogadása után minden mondatával igazán gyermekérdekeket szolgáló törvény lesz. Köszönöm. (Taps.)
