DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ
DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ
DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amennyiben én jól érzékelem a gyermekvédelmi törvény általános vitájának az eddigi hangulatát, úgy gondolom, azt lehet remélni, hogy ennek a törvénynek az elfogadására igen jelentős, túlnyomó, nagy többséggel kerül sor. Ez nem véletlen, várható volt, és legalább három okát tudnám említeni annak, hogy miért mutatkozik meg ilyen szokatlan egyetértés a parlamenti pártok között.
Az első ok az, hogy a törvény olyan értékeket tartalmaz, amelyeket valamennyi parlamenti párt a sajátjának érez. A törvényben az emberi jogok speciális területéről, egy sajátos törzséről van szó, és ezen emberi jogok nyilvánvalóan a rendszerváltás után a jogalkotás egyik prioritását képezték.
Másfelől pedig a törvény közvetlenül és a legszorosabb értelemben érinti a társadalom jövőjét. Dögei Imre kisgazdapárti képviselő úr például nemzetmegmentő programnak nevezte, és azt gondolom, ebben olyan rettenetesen nem is túlzott.
Sokak által elismert értéke a tervezetnek a családcentrikusság, ami nemcsak a nevezetes és gyakran idézett 6. és 7. §-ban jut kifejezésre, hanem a törvény egészén átvonul.
Végül pedig értéke a tervezetnek az, hogy ezzel a magyar gyermekjog felzárkózik az európai gyermekvédelem színvonalára, és a sokat emlegetett New York-i egyezmény követelményei is megvalósulnak a magyar jogrendszerben. Egyrészt tehát a törvénybe foglalt helyes és konszenzuális, tehát egyetértésen alapuló értékek képezik a kedvező fogadtatás alapját, és ez minden jel szerint oda vezet, hogy a módosító indítványok egy jelentős részét a kormány és az ellenzéki frakciók közösen nyújthatják be.
A másik oka a törvénytervezet kedvező fogadtatásának az, hogy az előterjesztés megfelelő megoldásokat talált az előbb említett értékeknek az érvényesítésére, másrészt az 1. §-ban megfogalmazott cél elérésére. Így a törvény tükrözi a korszerű gyermekvédelmi elveket, helyeselhető az a koncepció, hogy az életben lehetséges különféle jellegű és súlyú problémákra differenciált válaszadási lehetőségeket kínál, hogy ösztönöz az új formák és megoldások keresésére.
(20.30)
Kiemelkedő érdeme a javaslatnak a rendszerszemlélete, vagyis az, hogy a gyermekekről való gondoskodást egy horizontálisan és vertikálisan tagolt, ugyanakkor kooperatív rendszerben építi ki. Ki kell emelni a törvény organizatorikus, tehát szervező jellegét, azaz hogy megszervezi, újjászervezi a gyerek körül kialakított intézményhálózatot, és az a törekvés vonul végig rajta, hogy egységes és hatékony folyamattá szervezze az állami önkormányzati intézkedéseket és a karitatív, vállalkozói tevékenységet. Tehát a helyes elveken megfelelő megoldások nyugszanak, és ez is oka lehet a törvényjavaslat támogatottságának.
Harmadszor, nyilván a támogatás alapja az is, hogy a törvény az elszegényedéssel és a gyerekekre támadó veszélyek növekedésével, a hatályos jogszabályok elavulásával egy valódi hiányt pótol, és ezt a hiányt mindenki érzékeli.
Tisztelt Ház! Ha a tervezetet mint jogi teljesítményt tekintjük, akkor azonban már szembetűnik jó néhány fogyatékossága. Itt az előző napirendekben elég gyakran esett szó arról a követelményről, hogy a törvény rövid legyen, ami egyébként nem magyar szerzőtől származó követelmény, hanem egy klasszikus jogalkotási elv. S ezt a törvényjavaslatot szembeállítva a sokat idézett 1901. évi VIII. számú törvénnyel, amely mindössze nyolc paragrafust tartalmaz, bizony elég hosszúnak és terjedelmesnek tűnik.
Ezen azonban nem nagyon lehet csodálkozni, ha figyelembe vesszük azt, hogy a törvényjavaslat egy hatalmas területet ölel fel a gyermeki jogoktól kezdődően a finanszírozási szabályokig bezáróan, másrészt pedig egyetlen hatalmas lendülettel kísérli meg a gyermekvédelemben felgyülemlett évtizedes problémák megoldását.
Néhány megoldásnál azonban zavaró redundanciát, terjengőséget és ismétlődést lehet tapasztalni. Ezekre nem térek ki részletesen, mert megfelelő módosító javaslataink vannak ennek a problémának a kiküszöbölésére, amit az előterjesztő is támogat.
Másodszor. Az előterjesztőnek érezhetően nem kis problémát okozott az, hogy hogyan lehet a törvényt a már kialakult jogszabályi környezetbe belehelyezni. Itt elsősorban a szociális törvény, a családjogi törvény és az oktatási törvény által kialakított, térben való elhelyezés nehézségeiről van szó. Ez a vállalkozás összességében sikeres volt, helyenként azonban nem, néhány esetben, elsősorban a családjogi törvénnyel lehet tapasztalni különböző súrlódásokat, párhuzamosságokat, harmonizációs nehézségeket. Erre is vannak megfelelő módosító javaslataink.
Végül pedig - s ez a tervezetben tapasztalható problémáknak a többsége - találhatunk a jogalkotói szándékot nem egészen pontosan tükröző megoldásokat, hiányosan definiált fogalmakat és esetenként a cím sem tükrözi kellően a tartalmat. Ezekre is vannak megfelelő módosító javaslataink. Sőt, a módosító javaslatainknak a többsége ilyen pontosító természetű.
Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen sok módosító indítványt fog beadni a szocialista frakció, bár nem annyit, mint amennyire előzetesen gondolni vagy számítani lehetett. Ezek, illetve e nagy számú módosító indítvány részben abból is származik, hogy a különböző társadalmi szervek, szakszervezetek, érdekképviseleti szervezetek elég sok kezdeményezéssel fordultak az Országgyűlés pártjaihoz, s akkor, amikor a módosító javaslatokat összeállítottuk, akkor ezeket az indítványokat figyelembe vettük.
E nagy számú módosító javaslat mellett is arra törekedtünk azonban, hogy a törvény alapvető logikáját, amelyet támogatunk, fogalmi rendszerét és a hosszú tárgyalások során kialakított egyensúlyát ne bontsuk meg. Úgyhogy úgy gondolom, a módosító indítványokkal a törvény javítását sikerül majd elérni.
Tisztelt Ház! Nyilvánvaló az, hogy a neheze azután következik, amikor a parlament elfogadja a gyermekvédelmi törvényt. A többi felszólalóhoz hasonlóan magam is látok akadályokat a törvény előtt. Az egyik ilyen az, hogy a gyermekvédelemnek ilyen reform jellegű átalakítása szervezeti, egyéni érdeksérelmeket is okozhat, vélt és valós érdeksérelmeket, amit az is fokoz, hogy a törvény egybeesik a közigazgatás átalakításával. Ezeknek az érdeksérelmeknek a bizonyos fokú elkerülhetősége érdekében én is javasolom, más képviselőhöz hasonlóan, hogy a végrehajtási rendeletek és a jó végrehajtási rendeletek mielőbb jelenjenek meg, lehetőleg még a törvény hatálybalépése előtt.
Nyilvánvalóan ez a másik nagy köre a lehetséges problémáknak és feszültségeknek, nem lesz könnyű az anyagi és pénzügyi feltételek, személyi feltételek biztosítása sem. Figyelembe véve az intézmények avultságát, hiszen tudjuk, olvassuk azt, hogy a gyermekvédelmi intézmények 50 százaléka lerobbant és elavult állapotban van. Tudjuk azt, hogy a gyermekvédelmi intézményhálózatban a szükségesnél jóval alacsonyabb az ott foglalkoztatottak képzettségi szintje, amelyre minden felszólalás kitért. Tehát úgy gondolom, ezek is feszültséget fognak majd a törvény végrehajtása során okozni. S hogy mekkora problémák lehetségesek, arra vonatkozóan csak idézném az országgyűlési biztosnak a múlt év novemberében megjelent vizsgálati anyagát, amely a speciális gyermekvédelmi intézményekben uralkodó állapotokkal foglalkozik. Néhol az anyagi és a személyi feltételek hiánya miatt valóban katasztrofális és lehetetlen állapotok alakultak ki.
Az említett problémák miatt némi aggodalommal fogjuk majd a gyermekvédelmi törvényt az útjára bocsátani, ugyanakkor reménykedünk abban, hogy maga a törvény lesz az, amely saját feltételeinek kialakítását, kialakulását elősegíti. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
