BARSINÉ PATAKY ETELKA
BARSINÉ PATAKY ETELKA
BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Itt elolvastam a múlt héten az építési törvény, illetve az épített környezet védelméről szóló törvény vitáját, és hallgattam a mai hozzászólásokat. Nincs vita abban, azt hiszem, mindenki azt mondta ebben a Házban, hogy szükség van az építési törvényre. Igen, szükség van rá, mert hogyha körülnézünk az országban, akkor nincs rend az építésügy területén, és a jelenlegi gyakorlat - ami a körülményes, részletes rendezési tervekre, az építésügyi engedélyezési eljárásokra stb. vonatkozik - nem szolgálja az építeni kívánók - akár családok, akár vállalkozók - érdekeit. A törvényre tehát szükség van.
Felvetődik a kérdés, hogy ad-e megoldást az építésügyben rejlő problémákra, alapvető problémákra ez a törvény. Azt gondolom, hogy nem ad teljes egészében, csak részben. Mindjárt hivatkoznék itt arra a vizsgálati elemzésre, amelynek az összefoglalójában szinte pontszerűen meg lehet állapítani, hogy mit tartott fontosnak a tárca e törvény tárgyalásakor.
Azt mondja, hogy messzemenően figyelembe veszi az önkormányzatiság elvét, a helyi településrendezési elképzelések megalkotását és végrehajtását az önkormányzatokra bízza. Úgy gondolom, hogy ez természetes.
Másodszor: azt mondja, hogy összhangban van a környezetvédelmi és természetvédelmi törvényben foglaltakkal. Úgy gondolom, hogy ez is természetes.
Azt mondja a (3) bekezdésben, hogy olyan megoldást vezet be számtalan vonatkozásban, amelyek már megfelelnek az Európai Közösség elvárásainak és kívánalmainak. Úgy gondolom, hogy ez is természetes.
Azt mondja, hogy illeszkedik a megvalósítás alatt álló közigazgatási korszerűsítési folyamatokhoz - ez is természetes.
Nézzük meg, mi marad akkor még ebből az összefoglalóból! Azt mondja, hogy igyekszik megoldást adni a hatékony építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti ellenőrzésre. Nos, akkor nézzük ezt a kettőt!
Vegyük először az építésügyi hatósági feladatokat! Ezt átadott hatáskörben elsőfokban az önkormányzati jegyzők gyakorolták eddig. A törvényjavaslat szerint a kijelölt önkormányzatokhoz kerülne, és kiderül a törvény magyarázó szövegéből, hogy a kormány mintegy 120-140 önkormányzathoz telepítené ezt a jogot. Voltak azonban olyan hozzászólók - pontosabban: egy olyan hozzászólás -, ahol elhangzott az, hogy szívesebben látnák ezt építésügyi hivatalok keretében. Ez a két szélsőséges eset.
Hadd mondjak el én is egyet, bár tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon ez még bevezethetetlen; de ha már az Európai Unióról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy megemlítsem, hogy Bajorországban hogyan oldják meg ezt a kérdést. Nos, a hagyományos építési eljárási rendet Bajorországban kiegészítették, mégpedig bizonyos épületnagyság alatt eltekintenek az építési engedélyezési eljárástól abban az esetben, ha a terveket a kamara által hatóságilag feljogosított, hiteles tervező építész készíti.
(20.20)
Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy olyan mértékben egyszerűsödik maga az építésügyi engedélyezési eljárás - ez egyébként Magyarországon is cél lenne -, ami mérhetetlenül vonzza a befektetőket.
Nos, azt gondolom, hogy akkor, amikor ezt a széles kínálatot látjuk az építésügyi hatósági feladatok különböző helyre való telepítésekor, akkor egyensúlyra kell törekedni a szakmai követelmények és - ez egyszerű eljárás - a befektetői, építtetői igények között. Ebből az egyensúlyból kiindulva a törvény mellékletében megjelölendő 120-140 önkormányzatot kevésnek tartjuk. Az a véleményünk, hogy ha ezt a megoldást választja a kormány, akkor legalább egy 300-400 önkormányzat kellene hogy legyen, többek között azért is, hogy az előbb elhangzott, képviselőtársam részéről említett kisebb önkormányzatoknak a fenntartásait is meg lehessen oldani.
A nagyobbik gond azonban az, hogy akár 120, akár 300, nem látjuk ennek a gazdasági megalapozását. Itt szerepel az is, hogy az első fok ma körülbelül 4,5 milliárd forintba kerül - nos, nem látjuk azt a törvényből, sem a mellékelt vizsgálati elemzésekből, hogy mennyibe fog kerülni az új rendszer, és hogy hogyan fog egyáltalán lebonyolódni az átállás az ÁRT-kről, az RRT-kről, hiszen egy darabig ezek hatályosak maradnak a törvénytervezet szerint. Tehát nem látjuk sem azt, hogy mibe kerül, hogy erre hogy lesz forrás, és mi lesz az átállás ideje.
Feltétlenül szükségesnek tartjuk tehát, hogy a hatálybalépés ne 180 nap után következzen be, hanem 1998. január 1-jétől, amikor is mód és lehetőség van arra, hogy a '98-as költségvetési törvényben biztosíthatóak legyenek a szükséges források ehhez az építésügyi igazgatáshoz; egyben azt is szükségesnek tartjuk, hogy az átállás ideje is megjelölésre kerüljön.
Szeretném elmondani még azt is, hogy ennél a bizonyos építésügyi hatósági kérdésnél számtalan apróbb, de rendkívül zavaró javaslat van. Hadd emeljek ki ezekből kettőt! Nem kívánnék én itt a részletes vita elébe vágni, de ez két olyan dolog, ami talán az általános vita keretébe tartozik. A 21. §-ban az van, hogy államigazgatási szerv - mondjuk egy környezetvédelmi felügyelőség - is elrendelhet építési tilalmat. Az a véleményünk, hogy ez az építésügyi hatóság jogosítványa, ha más is rendelkezik ezzel a jogosítvánnyal, akkor az a teljes káoszhoz vezet.
A másik ilyen apróbb, de nem lényegtelen kérdés az, hogy a 25. § (2) bekezdése szerint elővásárlási jogot lehet gyakorolni építési szabályzat és településrendezési terv hiányában is. Ez egy olyan általános jog, ami véleményünk szerint rengeteg problémát okozna, határozottan az a véleményünk, hogy egy ilyen általános jog nem szerencsés, ezért javasoljuk ennek az általános jognak a törlését. Egyben felhívjuk a figyelmet arra is, hogy például jó lenne - erről a törvénytervezet nem gondoskodik -, ha az elővásárlási jogot is rá kellene vezetni a tulajdoni lapra.
Vegyük a másik lényeges kérdést, ami valóban egy lényeges kérdés, az építésügyi hatósági ellenőrzés kérdését! A törvénytervezet az építésügyi hatósági ellenőrzést telepíti a közigazgatási hivatalokhoz. A 45. §-ban azt írja, hogy ennek keretében az illetékes hivatal megelőzi, felkutatja, megakadályozza az építési engedély nélküli vagy attól eltérően, vagy rendeltetésétől eltérő építmény használatát.
Szeretném elmondani, hogy a korábbi gyakorlatban ez úgy volt: például a fővárosban a hétvégeken szabályos szemléket tartottak, rendőrséggel; ugyanis ezt, ami itt fel van sorolva - a megelőzést, a felkutatást, a megakadályozást, a rendeltetéstől eltérő használatot - csak hatósági jogosítvánnyal felruházott grémium végezheti, és azon kívül be kell hogy menjenek az épületbe, ez másképp nem végezhető el. Erős kétségeink vannak, hogy egy megyénkénti közigazgatási hivatal ezt az építésügyi hatósági ellenőrzést hogy fogja ellátni. Az a véleményünk, hogy a törvénynek az egyik leglényegesebb része éppen az építésügyi hatósági ellenőrzés lenne, de nem látjuk a törvényből ennek a biztosítását.
Itt is szeretnék néhány apróságra utalni, ami véleményem szerint szintén nem való a részletes vita kereteibe - egyébként számtalan módosító indítványunk van, ezeket majd ott mondjuk el -, de kiemelnék két lényeges kérdést. Az egyik az 58. §-ban leírt hatósági nyilvántartások. Csak annyi kérdésünk van ehhez, hogy ez hogy áll, ki fizeti, mikorra kell elkészülni, vagyis hogy mennyibe kerül, és meddig lehet ezt egyáltalán talpra állítani. Gondolok itt például egy belterületi közműnyilvántartásra. De beszélhetnénk arról is, hogy az építményi nyilvántartás a főváros feladata, és közben a fővárosnak nincs hatósági jogköre. Ez tehát egyszerűen lebonyolíthatatlan, nem működik a rendszer, teljesen ki van zárva, hogy a főváros ezt az építmény-nyilvántartást ténylegesen el tudja látni. Javasoljuk tehát a kormánynak, hogy ezt az egész hatóságinyilvántartás-kérdést még egyszer tekintse át, lesznek hozzá módosító javaslataink.
Hasonlóan az 59. §-ban a még fennálló építési tilalmakról beszél, és azt mondja, hogy itt, ebben az esetben a '64. évi III. törvény 13. §-át kell alkalmazni - egyetlenegy kérdésünk van csak, hogy: de meddig? Úgy gondoljuk tehát, hogy az építésügyi hatósági ellenőrzésnél és egyáltalán az építésügyi hatósági feladatoknál ezeket a leglényegesebb kérdéseket feltétlenül át kell tekinteni.
És akkor most hadd érintsek egy másik témát! Mi nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy a törvénytervezettel egyfajta építésügyi rendre törekszik a tárca, illetve a kormányzat, erre szükség is van Magyarországon; de abban az esetben, ha egy törvény erre törekszik, akkor a törvénynek betarthatónak és végrehajthatónak kell lennie. És akkor most felhívnám a figyelmet néhány olyan körülményre, amely véleményünk szerint nem betartható és nem végrehajtható, és éppen ebből kifolyólag erősen megkérdőjelezi azt, hogy egyáltalán az egész építésügyi hatósági és ellenőrzési munkát komolyan fogják-e venni a magyar állampolgárok.
Miről van szó? A 28. §-ban az útépítési és közművesítési hozzájárulásról van szó. Azt írja a törvénytervezet, hogy ha valakinek van egy háza, amelyet felépít, és amelyre megkapja a használatbavételi engedélyt, akkor a ház előtti, melletti helyi közútnak és közműnek a használatbavétel időpontjára készen kell lennie. Csodás - teljességgel végrehajthatatlan! Nagyon szép elképzelés, nagyon jó lenne, ha ez így lenne Magyarországon, de teljességgel végrehajthatatlan! Ráadásul azt mondja - és akkor még jobban örül az ember lelke -, hogy mindezt a helyi közutat és a közműveket is a házam előtt az önkormányzat feladata megépíteni. Csakhogy a (2) bekezdésben a dolog arról szól, hogy ha az önkormányzat létesíti ezt a bizonyos helyi közutat és közművet a házam előtt, akkor annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. Nos, kérném szépen, itt egy pillanatra meg kell állni! Ez nemcsak hogy végrehajthatatlan, de ebben a pillanatban nem tartjuk szerencsésnek ezt a törekvést a következők miatt... Mondjuk, olyan apróságoktól eltekintek, nem teszem fel azt a kérdést, hogy mi a közmű, merthogy például a gáz az? - mert ebben az esetben dönthet úgy valaki, hogy nem választja a vezetékes gázt, de vegyük ki ezt a részt az egészből, és beszéljünk arról, ami itt le van írva! Úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor éppen nemrégen a helyi adókról szóló törvényből a kormány kivette azt, hogy a helyi adókban a közműfejlesztési és útépítési hozzájárulások leírhatók legyenek, akkor úgy gondoljuk, egy ilyen passzus megvalósíthatatlan ma, 1997-ben - de akár '98-ban is - Magyarországon.
(20.30)
Akkor, amikor a lakásépítés végül is nincs megoldva; akkor, amikor ismerjük a lakásépítés összes anomáliáját, úgy gondoljuk - és ez lesz a javaslatunk -, hogy ebből a passzusból feltétlenül kerüljön ki minden olyan építmény, ami lakással kapcsolódik vagy azzal függ össze. Tehát ha a saját házamat lakásként használom, a saját lakásomról van szó, ha lakást építek, akkor ez a passzus ne vonatkozzon rám.
Mondom a következőt. A 29. §-ban van a beépítési, helyrehozatali és beültetési kötelezettség. Vegyük most ebből a helyrehozatali kötelezettséget! A paragrafusban az van, hogy a településkép javítása érdekében el lehet rendelni helyrehozatali kötelezettséget. Szeretném azt mondani, hogy számomra ez a "településkép javítása érdekében" súrolja a gumijogszabály határát. De álljunk meg egy pillanatra! Lehet, hogy ez a törekvés műszaki, környezetvédelmi szempontból helyes. De akkor, amikor a lakásvagyon privatizálása az elmúlt hat évben megtörtént, és a lakások 90 százaléka magántulajdonban van, s amikor a privatizálás során a lakók nemcsak a lakást vették meg, hanem mindazt az elmaradt felújítási, tatarozási és egyéb kötelezettséget, akkor ez véleményünk szerint ilyen módon nem járható út. Úgy gondoljuk, hogy elsődlegesen az energiatakarékos, a jó műszaki állapotú felújításokat kellene támogatni. De nem arról van szó, hogy a településkép javítása érdekében - mondjuk - el lehet rendelni a fővárosban e szerint a passzus szerint a Dohány utcában egy sortatarozást. Véleményünk szerint ez egyszerűen megengedhetetlen, és nem is hiszem, hogy ezt a kormány valójában minden oldalról átgondolta. Itt is egy olyan javaslatot fogunk tenni, hogy ez csak abban az esetben legyen járható, ha az önkormányzat x százalékban ezt a műveletet finanszírozza.
Az 54. §-ban van egy olyan megállapítás, hogy a tulajdonos köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni. Megint azt kell hogy mondjam: ha nem lett volna az a negyven év, amikor ebben az országban nem történt felújítás, nem történt karbantartás, akkor ez egy nagyon üdvözlendő paragrafus lenne. Ettől azonban nem lehet eltekinteni, ezért nem javasoljuk ezen mód a megfogalmazását.
Igen, van a jelzálog. Csak egyet nem szabad elfelejteni, hogy a jelzálog a vállalkozóknak szolgálni fog egyfajta forgótőkére. A jelzálog szolgálni fog arra, hogy valaki belülről a legszükségesebbeket rendbe hozza. Tehát például, mondjuk, energiakorszerűsítést hajtson végre, amit az előbb javasoltam, vagy bizonyos műszaki kérdéseket oldjon meg. De hogy ezen túl még jelzálogot vegyen fel városképileg jelentős külső tatarozásokra, azt egyszerűen nem tartjuk ma járható útnak, nem tartjuk reálisnak.
Hadd tegyem még hozzá azt is: az 55. §-ban azt mondja, hogy az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat is elrendelhet az önkormányzat. Kérem szépen, ilyen nincs. Ez szubjektív. Mi az, hogy "előnyösebb építészeti megjelenését"? Százszázalékos gumijogszabály, javasoljuk ennek a törlését.
Szó van arról is, hogy beépítési kötelezettséget is elrendelhet az önkormányzat. Engedjék meg, hogy ezt már csak e késő esti órán azért említsem meg, mert vannak ebben a törvényben olyan túlságosan részletezett kérdések; a törvény szerint az önkormányzat fásítást, növénypótlást és egyebeket rendelhet el. Önkéntelenül kiszalad az ember száján: akkor az önkormányzat meghatározza, hogy csak nyírfácskát ültethetek? Úgy hiszem, ennek korrekt megoldása az lenne, hogy az építési telek zöldterületként kialakítandó részét, tehát a kötelező zöldterületet határidővel írhatja elő az önkormányzat.
Hasonlóan utalnék arra, amit kisgazda képviselőtársam vetett fel, hogy a külterületen beépítésre nem szánt területen új építményt milyen feltételekkel lehet építeni. Úgy gondolom, nem volt szerencsés itt megállapítani azt, hogy a gazdálkodó egyenes ági rokonának adhatja csak át. Azt hiszem, a lényeg az, hogy a területet gazdálkodásra használják.
A részletes vita során számtalan dolgot fogunk még javasolni, javasoljuk a földrészlet fogalmának bevezetését és hasonlókat, erre most nem térek ki, be fogjuk adni a módosító indítványokat.
Összefoglalva: úgy gondoljuk, hogy erre a törvényre szükség van. Az a véleményünk - ahogy az első részben mondottam -, hogy magához a hatósági munkához, az ellenőrzési munkához lesznek jobbító javaslataink. Ugyanakkor azonban a leghatározottabban javasoljuk a kormánynak, hogy azokat a passzusokat, amelyekről az előbb beszéltem, amelyeknek a megvalósítása véleményünk szerint ma Magyarországon nem reális, hagyják el a törvényből, illetve módosításokkal szerepeljenek benne. Ha ez nem történne meg, akkor részünkről a törvényt nem áll módunkban megszavazni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
