DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról beterjesztett javaslat a Független Kisgazdapárt megítélése szerint ugyanabban a gyermekbetegségben szenved, amelyben számos törvényi előterjesztés, illetőleg módosítás szenvedett eddig is, és amelyet oly sokszor kértünk már kiküszöbölni.
Ugyanis az 1995. december 1-jén teljesen újraszabályozott vámjogszabályok meghozatalát megelőzően hónapokig tartott a vita.
(12.00)
Arra lehetett gondolni, hogy a kormány tudja, mit kíván változtatni. Egyértelmű azonban és ma már világosan látható, hogy az aprólékos szabályozás a valóságban a dagályosságot takarja, és nem teremtett rendet a vámviszonyok területén, hiszen olyan szabályozásból indult ki, ami már eleve a túlszabályozottság és az érthetetlenség jeleit viselte magán.
Maga a törvény és a végrehajtási rendelete 140 oldal, sűrűn teleírt, nehezen értelmezhető. Ezt most pontosítani kívánta a kormány, hiszen általában a "pontosítás" kifejezést használta a módosításnál; 47 oldalon pontosította és azt hiszem, 17 oldalon magyarázta a pontosítást. A pontosításban vannak olyan mondatok is, amelyeket szerintem bizony egyszerűen nem lehet értelmezni. Egy mondatot felolvasok belőle: "A hamisított és kalóztermékek nemzetközi forgalmának korlátozására érvényes nemzetközi kötelezettségvállalás végrehajtásának EU-konform vámtörvényi megalapozása céljából az áruforgalom szabadsága érvényesítésének elvét megőrizve nevesített hivatkozás történik arra, hogy a továbbiakban a vámeljárásban érvényesíteni szükséges a jelenleg előkészítés alatt álló, külön jogszabályokban a hamisított áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében előírt korlátozó rendelkezéseket is." Nos, én úgy gondolom, hogy aki ezt a mondatot megérti - az egy mondat! -, az előtt illik kalapot emelnem. De azt kell mondjam, hogy ez az ország 10 millió állampolgárból áll, és nem nagyon hiszem, hogy tízmilliószor meg tudnánk emelni a kalapunkat.
Tehát a külkereskedelem és az export növekedése egyértelműen az ország érdeke, de ilyen zavaros szabályozásokkal azt nem lehet elősegíteni. Ezért úgy gondolom, az sem meglepő, hogy ezek a rendkívül dagályos szabályozások olyan adminisztrációs terheket is írtak elő a gazdálkodók számára, amelyek tulajdonképpen rendkívül megnehezítik a külkereskedelemben való részvételüket.
A Független Kisgazdapárt álláspontja egyértelmű: deregulálni kellene, másutt természetesen a feketegazdaság visszaszorítása érdekében megfelelő és hatékony szabályozásra lenne szükség, ami azonban sajnos ebben az előterjesztésben nem lelhető fel.
Ma, amikor a kormány szerint is komoly gondok vannak a VPOP teljesítményével, a vámhatóság megszervezése lenne az elsődleges, nem pedig új és újabb jogosítványok nyújtása, biztosítása a számára, amelyek kényelmes munkakörülményeket és a megoldások helyett azok imitálását jelenthetik. A hatalmas kintlévőségek, a kiterjedt feketegazdaságra utaló jelek is az ügyfelek bürokratikus nyomorgatására utalnak; legújabban pedig a mezőgazdasági exporttámogatások vonatkozásában merült fel sorozatosan a visszaélés ténye. Ezek arra utalnak, hogy a vámhatóság munkáját ezzel a nagyon aprólékos szabályozással csak még áttekinthetetlenebbé lehet tenni, de nem jobbá.
Most, alig több mint egy évvel a törvény elfogadása után az újabb terjedelmes szabályozás sajnos a mi megítélésünk szerint nem fog megoldani semmit. Már többször rámutattam arra - a PM igen tisztelt képviselői nem nagyon örültek ennek a megállapításomnak -, hogy sajnálatos módon a Pénzügyminisztérium törvénydagasztásba kezdett ahelyett, hogy végre egyszerű, közérthető szabályozásokat tárna a Ház elé. Most is megkerülik saját felelősségüket és igyekeznek elkendőzni a tényt, hogy szinte már követhetetlenül gyakori és az ország gazdaságának hatalmas károkat okozó, a fejlődést megakadályozó változásokat a Pénzügyminisztérium dilettantizmusa idézi elő. A Pénzügyminisztérium korábban sem tett eleget az 1987. évi XI. törvény, tehát a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek, pedig az a hatásvizsgálatot kötelezően előírta. Ha ilyen hatásvizsgálatok időben elkészültek volna, nem került volna sor ilyen sokrétűen támadható törvény meghozatalára.
Az általános indoklásban az Európai Unióval vállalt jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítésére utalt a kormány, hogy azért van ez a bő terjedelmű módosítás; de ugyanakkor tessék már felfigyelni arra a tényre, hogy 1996 áprilisában lépett hatályba ez a törvény! Hova fog jutni ez az ország, ha ilyen elképesztő terjedelmű törvényeket - és olyan sűrűn teleírt betűkkel, hogy nem elég szemüveg hozzá, nagyító is kell - évente fogunk módosítani, és megint olyan zagyva szövegekkel kívánják módosítani, mint amire az előbb utaltam az egyik szó szerinti felolvasás kapcsán?!
Hadd utaljak ugyanakkor arra, hogy ez az egész előterjesztés nem pontosításokat tartalmaz, hanem szigorításokat, sőt sokszor értelmetlen adminisztrációs szigorításokat, olyan adminisztrációs terheket jelentenek, amelyek a lakosság számára igen komoly gondok forrásai lehetnek.
Helyes ugyanakkor, hogy a köztartozásokat csökkenteni akarja a törvénymódosítás, azonban a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ennek első lépése mindenképpen a megfelelő nyilvántartás megteremtése kellene hogy legyen, hiszen az ÁSZ szerint sincs hiteles, megfelelő nyilvántartás, enélkül pedig a törvénynek azok az elvei, mint például a vámkedvezmény elnyeréséhez szükséges előfeltételek igazolása, egyszerűen teljesíthetetlenek. Tudniillik, ha a hatóság hibájából az ügyfeleknek tartozást tartanak nyilván - vannak konkrét bizonyítékaink és eseteink, hogy ez megtörtént, olyan esetekben, amikor az ügyfélnek nem volt tartozása -, ebben az esetben, ha nem tudja igazolni, hogy nincs adó- és tb-tartozása, akkor nem kaphatja meg a vámkedvezmény elnyeréséhez szükséges engedélyt. Úgy gondoljuk, hogy ha egyszer egyértelműen a hatóságnak felróható okból következnek be az ilyen hátrányos helyzetek, akkor elfogadhatatlan, hogy az ügyfélnek kelljen szaladgálni az után is, hogy igazolja, mégsincs tartozása; itt felhívhatnám a figyelmet arra, hogy általában a nemleges körülmény bizonyítása milyen nehézségekbe ütközik. Tehát a megítélésünk szerint itt további finomításokra szorul a módosítás.
(12.10)
A szigorítások területén a vámbiztosíték-nyújtási kötelezettség egy további szigorítás; amit pedig a 19. és 20. §-okban az egyesített bevallás lehetőségének szűkítésével kapcsolatban rendel el a törvénymódosítás, az egyrészt csak a vámszempontból megbízhatóak körére vonatkozik, illetőleg a jövedéki termékekre egyáltalán nem lesz alkalmazható.
Ami most már a 45-47. §-okat illeti, ezek az ügyfelek számára ugyancsak további szigorítást, míg a vámszervek számára túlbiztosítást jelentenek. Ugyanis a megbízott mellett a megbízót is vámfizetésre kötelezetté nyilvánítják, ami óriási jogi bonyodalmakhoz fog vezetni, hiszen ez a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint egyértelműen rossz konstrukció, azért, mert a megbízó és megbízott között a felelősség átvállalására jön létre egy szerződés; adott esetben egy gazdálkodó ember megbíz egy könyvvizsgálót, egy olyan szakértői irodát, amelyben megbízva biztos abban, hogy az ő adminisztrációs kötelezettségeit és pénzügyi fizetnivalóit a megbízott teljesíti, később kiderül, hogy a megbízott nem teljesítette: most a megbízót - az ártatlant - veszik elő, és ezzel ellehetetlenült helyzetbe hozzák.
A halasztott vámfizetés feltételeinek biztosításával véli megoldani a törvénymódosítás a feketegazdaság elleni hatékony fellépést, holott a Független Kisgazdapárt többször rámutatott arra, hogy ezeket olyan adóterhek és közterhek csökkentésével lehet elérni, mint például konkrét álláspontunk az, hogy a társadalombiztosítási terheket legalább 10-15 százalékponttal kellene csökkenteni, és emellett az adó- és közterhek általános csökkentése mellett és azokkal összhangba hozva lehetne új büntető kódex, új büntetőeljárás-jog, szakértőkre vonatkozó új szabályozás és az egyéb szabályozások összehangolásával eredményes harcot hirdetni és folytatni a feketegazdaság ellen.
Úgy gondoljuk, hogy csak egyetlenegy viszonylagos könnyítést tartalmaz az egész előterjesztés, ez pedig a 21. §-ban található, amikor is az országos parancsnokság saját hatáskörében adhat engedélyt a törvényben nem rögzített esetekben soron kívüli vámkezelésre.
Miután az időm mindjárt letelik, ezért nem folytatom tovább a konkrét felsorolást, hogy a törvény hol tartalmaz szigorítást, hol tartjuk azt indokoltnak, hol tartjuk indokolatlannak; de legyen szabad végkonklúzióként rámutatnom arra: a külkereskedelmi offenzívát ilyen törvényi szabályozással nem lehet megvalósítani, holott egyértelmű, hogy a magyar állam érdeke ezt tenné szükségessé.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint egyszerű, de hatékony és időtálló, a vámszervek kötelezettségeinek és hibáinak szankcionálását is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) magában foglaló szabályozást kellene hozni; amíg ez meg nem történik, addig nem látható világosan, hogy ez a módosítás vajon mennyire lesz alkalmas, akár a módosító indítványok tömeges (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) bevitelével is, a törvénymódosítás jobbátételére. Ezért a Független Kisgazdapárt ezek függvényében (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) - befejezem - fogja majd a végső álláspontját kialakítani a törvényről.
Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
