DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Hölgyeim és Uraim! Az államháztartási reform egyik elemeként érkeztünk el a fogyasztási adóztatás új rendszerének kialakításához. Ez a vaskos, 92 paragrafusból álló, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat - mint hallottuk - kétéves magas szintű szakmai munka eredménye.
A javaslat célja kettős: a fogyasztási adórendszer olyan megújítása, amely összhangban van az Európai Közösség ajánlásaival, és alkalmas lesz arra, hogy rá tudjanak épülni azok a szabályok, amelyek majd a csatlakozáskor válnak szükségessé. A másik - és még sokkal fontosabb - cél, hogy a jövedéki termékek terén a visszaélések legfrekventáltabb pontjain a fogyasztási adóbevétel 94 százalékát kitevő három termékcsoportra - a dohánygyártmányokra, a kőolajtermékekre és az alkoholtermékekre - olyan szabályozás jöjjön létre, amely a feketegazdaságot, a feketekereskedelmet visszaszorítja, és az adóelkerülés lehetőségét a legminimálisabb szintre csökkenti.
A jövedékitörvény-tervezet 1998. évi hatálybalépése után a fogyasztási adó csak lényegesen leszűkült tárgyi hatállyal marad fenn, és megszűnik a jelenlegi jövedéki törvény. Lényegesnek tartom kiemelni, hogy a jövedéki adó a fogyasztási adó átváltását jelenti, és nem egy olyan új adó bevezetését, ami többletadóterhet jelentene a jelenlegihez képest. A továbbiakban a fogyasztási adó már nem fogja terhelni az alkohol-, dohány- és ásványolajtermékeket, az adó mértéke pedig semmivel sem lesz több, mintha a fogyasztási adó megmaradt volna.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően azonban a tételes adózás valorizálásra került, de ez a valorizációs mérték lényegesen alatta marad az 1997. évi inflációnak. A javaslat a fix összegű adók 10,5 százalékos emelésével számol 1998. január 1-jei hatálybalépéssel, annak ellenére, hogy az 1997. évi infláció ezt a szintet sajnos jelentősen meghaladja. Hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy a valorizálás akkor is megtörténne, ha az adózási szisztéma javaslat szerinti változtatására nem kerülne sor.
Az adózási rendszer változásának lényege az, hogy egy új jogintézmény, az adóraktár bevezetésére kerül sor. Az adóraktár pedig nem más, mint egy fizikailag elkülönített, egy technológiai egységet képező hely, ahol a törvényjavaslatban meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki terméket raktároznak, tárolnak, amely után az adó még nem került megfizetésre. A javaslat elfogadása és bevezetése esetén 1998. január 1-jétől jövedéki terméket termelni, előállítani csak az adóraktárban lehet.
Az adófelfüggesztés a termék szabad forgalomba bocsátása esetén megszűnik, és ekkor beáll az adófizetési kötelezettség. Szabad forgalomban pedig csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető és szállítható, amely után az adót már megfizették. Adóraktári engedélyt csak az kaphat, aki a javaslatban leírt könyvvezetést, nyilvántartást és bizonylati rendszert alkalmaz, nincs köztartozása, vállalja az előírt módon és formában az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, és főként aki megfelelő jövedéki biztosítékot nyújtott. Ennek nyomán a jövedéki termékeknél olyan elszámoltatási rendszer alakul ki, amely nagyban biztosítéka lehet annak, hogy az illegális, azaz az adózatlan termékek ne kerüljenek szabad forgalomba.
Lényeges eleme a javaslatnak az is, hogy az adóraktáraknak vevőnyilvántartást kell vezetniük, hogy a forgalmazás fázisában is követhető legyen a termék útja.
Az adóhatóság területén is jelentős változás történik. Megváltozik az a jelenlegi helyzet, amikor két adóhatósága van a jövedéki termékeknek, az APEH és a VPOP. A jövőben a jövedéki termékeknek csak egy adóhatósága lesz, a VPOP, amely mind az adóhatósági, mind a jövedéki ellenőrzési funkciókat ellátja. Remélhetőleg ezáltal is jelentősen javul majd az ellenőrzés hatékonysága, és az adóelkerülés visszaszorul.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben szeretnék kitérni a három érintett termékcsoport adóztatásának néhány sajátosságára.
A javaslat az ásványolajtermékek körét a 92/81. számú európai gazdasági közösségi irányelvvel összhangban határozza meg. Az adó az ásványolaj liter, köbméter vagy kilogramm mennyiségére vetül. Az adómértékek az Útalap-hozzájárulásnak és a környezetvédelmi termékdíjnak a jövedéki adóba való beépítésével kerültek kialakításra. Ezért van látszatra az ásványolajoknál nagyobb emelkedés.
A jövedéki adó központi költségvetést megillető része a korábbi fogyasztási adónak megfelelő tétel, az üzemanyagoknál 5 forinttal nő literenként, ami nem több, mint a jelenlegi fogyasztási adó valorizálásából adódó növekmény. Az Útalap-hozzájárulás növekménye 5 forint 60 fillér literenként. Ezt az indokolja, hogy az autópálya-építési programokat - s nemcsak a rekonstrukciókat, hanem az új építéseket is - ebből kívánja a kormány finanszírozni.
A környezetvédelmi termékdíj növekménye 22 fillér literenként. Összességében tehát az üzemanyagokat terhelő elvonás - áfa nélkül - 10 forint 82 fillérrel nő literenként, ami január 1-jétől mintegy 10 százalékkal növeli az üzemanyagok fogyasztói árát.
A nem szabványos üzemanyagok esetében - azért, hogy azok kiszoruljanak a piacról - a jövedéki adó a szabványos termékre megállapított adómérték 20 forint/literrel növelt összege lesz. A mezőgazdasági termelők gázolaj-fogyasztásiadójának visszatérítési rendszere változatlan körben és mértékben továbbra is fennmarad, a jövedéki adó központi költségvetést megillető hányadának 85 százaléka kerül visszaadásra.
A másik termékcsoportban a javaslat az 1,2 térfogatszázalék feletti etilalkohol-termékeket, továbbá bármely más, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalommal rendelkező italféleségeket alkoholtermékké nyilvánít. Az adó valorizációja itt átlagosan 11 százalékos, a sör esetében ez csak 6-7 százalékos mértékű, míg a gyümölcspálinka és a borpárlat adója magasabb, 12,8 százalék.
A javaslat továbbra is fenntartja a magánszemélyek által bérfőzetett pálinka külön szabályok szerinti kedvezményes adóztatását. A bérfőzési szeszadó az általános adómérték mintegy 40 százalékának felel meg. Lényeges viszont, hogy a bérfőzésben előállított pálinkát forgalomba hozni nem, eladni pedig csak az alkoholtermék-adóraktár felé lehet. Az alkoholtermék adózott, legális voltának igazolására a zárjegy alkalmazása kötelező. Zárjegyet csak az adóraktár vagy a javaslatban meghatározott engedéllyel rendelkező importáló kaphat elszámolási kötelezettség mellett. Hiány esetén viszont 500 forint darabonkénti eszmei értéket kell megfizetnie.
Az illegális ital-előállítási lehetőség visszaszorítása érdekében a javaslat külön szabályokat állapít meg az alkoholtermékek előállítására szolgáló eszközök és az alapanyagok előállítására, birtoklására és értékesítésére vonatkozóan.
A jövedéki termékek harmadik csoportjába tartozó dohánytermékeknél további változást jelent az adóraktári rendszeren túlmenően az adójegy bevezetése, amely az adóbeszedés újfajta technikáját valósítja meg.
(12.00)
Az adójegy a rajta feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár és mennyiség alapján számított jövedéki adónak és az általános forgalmi adónak megfelelő értékkel fog bírni. Az adójegy átvételével az átvevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik, amelynek teljesítésére a dohánygyártmány-adóraktár, illetve az importáló három hónap fizetési halasztást kap. A fizetési halasztás feltétele azonban az adójegy értékével azonos összegű biztosíték nyújtása.
E konstrukcióban a terméket terhelő összes adó a forgalmazás első fázisában kerül megfizetésre. E módszerrel az adóbeszedés kockázata várhatóan jelentősen lecsökken, és vélhetően az illegális kereskedelem is visszaszorul. Működésének feltétele, hogy az adójegyen a maximált kiskereskedelmi ár feltüntetésre kerüljön. A fogyasztó így azt az árat fizeti meg, amelynek alapján az adót az adó alanya, a gyártó vagy az importáló megfizette. Ez természetesen azzal jár, hogy a kiskereskedelmi eladási árat is az adó alanya, maga a gyártó vagy az importáló határozza meg, aki az adójegyet a dohánygyártmányra felragasztja.
Hölgyeim és Uraim! Végezetül és összegezve az elmondottakat, meg kell állapítanunk, hogy az előttünk lévő javaslat felépítése is jó. Könnyen áttekinthető, a különös rendelkezésekben a termékcsoportok szerinti taglalás egyaránt segíti a törvény alkalmazóit és végrehajtóit. Külön érdeme a teljes termékpálya átláthatóságának biztosítása és az, hogy a jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenységre is kiterjeszti hatályát, ezáltal teljesen zárttá teszi a rendszert. A javaslat meghatározza az adózás alól elvont termékek után fizetendő bírságot, annak minimális összegeit, de a maximális mértékét is, melyek remélhetően kellő visszatartó erőt jelentenek. Bevezetése és alkalmazása kellő felkészülés után jelentős lépést jelent majd a feketegazdaság és a feketekereskedelem visszaszorítása terén.
"Eltéved, kinek az út az irány, és nem a cél, hova utat csinál" - írta egykor Illyés Gyula. Örömömre szolgál, hogy a javaslat megalkotói a kétéves előkészítőmunka során mindig látták a bevezetőmben említett célt, és nem tévedtek el az adóbeszedési technikák különböző útjain, ezért a Szabad Demokraták Szövetség támogatja és elfogadásra ajánlja a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
