DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság imént ismertetett véleménye megosztott volt. Ahogyan azt Haller képviselőtársam is idézte, a jelen lévő ellenzéki pártok különböző indokokkal, de lényegében azonos konklúzióval a javaslatot általános vitára alkalmatlannak tartva ekként is szavaztak.
Mindezt azért tették, mert annak ellenére, hogy tisztában vannak az ügyészségi szervezet szolgálati viszonyainak a jelenlegi hiányos vagy tulajdonképpen szabályozatlan voltával, ugyanakkor hozzátettük azt is, hogy természetesen azt is tudjuk, hogy nemcsak az ügyészség, hanem számtalan, tíz- és tízezreket érintő, állami szolgálatban állók szolgálati viszonyai nincsenek szabályozva, és általában a jogi szabályozás tekintetében a szervezeti kérdések, az államszerkezeten belüli fontos kérdések eldöntése meg kell hogy előzze a belső jogviszonyok szabályozását. Utaltunk arra, hogy például a Pénzügyőrségnek, a büntetés-végrehajtásnak, a Vámőrségnek, tudomásom szerint a Határőrségnek és még egyéb, nagy létszámú intézmények szolgálati viszonyai nincsenek szabályozva. Ahol szabályozásra került, ott természetesen azt az alkotmányos és egyedül járható utat követte a mindenkori kormány - elsősorban a korábbi kormányra utalok -, hogy először szabályozták az alkotmányos vagy államszerkezeti helyzetet a honvédségi, bírósági, rendőrségi szférában, majd ezt követően szabályozták vagy szabályozatlanul hagyták idő hiányában a szolgálati viszonyokat.
Tehát annak előrebocsátásával foglaltak így állást az ellenzéki pártok, hogy alkalmatlannak látják így, beterjesztett formájában tárgyalásra a javaslatot, hogy tisztában vannak az ügyészi szervezet gondjaival. Ennek során föltettük azt a kérdést - ha jól emlékszem, jómagam - a kormány jelen lévő képviselőjének, hogy mégis, látnak-e arra lehetőséget, hogy a beterjesztett törvény a legfőbb ügyészt, a legfőbbügyész-helyettest, valamint a köztársasági elnököt nem vitásan, mint alkotmányos közjogi tényezőket illető rendelkezések nélküli tárgyalására, és akkor a továbbiakban nem beszélhetünk arról, hogy bárkinek alkotmányozási problémái lehetnének. Nemleges választ kaptunk, mert azt a, ha jól emlékszem, pontos választ adta a jelen lévő kormánytisztviselő az igazságügy-miniszter úr képviseletében, hogy ők egy teljes szabályozásra törekednek.
Ebből a válaszból nagyon világosan kiderült az, amit már azóta többen megfogalmaztak, hogy egy lopakodó alkotmányozással állunk szemben. Ehhez ilyen formában nem adhatjuk a támogatásunkat. Természetesen mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a kormánypártok képviselőtársai segítségével a törvény valóban az legyen, mint ahogy a neve mondja, tehát az ügyészség szolgálati viszonyait szabályozza. Akkor azonban, amikor egy törvényben megnevezésre kerül a legfőbb ügyész, mint alkotmányos tényező, s a legfőbb ügyész visszahívására, hivatalvesztésére, méltatlanná válására, egyéb ilyen jogcímen történő felmentésére irányadó szabályokat tartalmaz a törvény, azt hiszem, nem kell különösebben nagy jogi rutin és parlamenti rutin annak belátásához, hogy igenis, ez az alkotmányos szabályozás körébe tartozik. Nem azért, mert az alkotmány nem adna lehetőséget arra, hogy alacsonyabb szintű jogforrással az ott megnevezett kérdéseket szabályozza egy másik törvény, hanem azért, mert elsődlegesen különbséget tesz az alkotmány minden közjogi tényező tekintetében a megválasztásuk és a visszahívásuk módja tekintetében.
(15.30)
Azt hiszem, a legfőbbügyész-helyettesre ez ugyanúgy vonatkoztatható, hiszen az alkotmány nevesíti ezt a pozíciót, ezt a közjogi tényezőt, és természetesen fokozottan érvényesül ez a köztársasági elnökre.
Tehát mindazokra figyelemmel, amit a jelen lévő ellenzéki pártok képviselői az alkotmány hatályos rendelkezéseivel nem ellentétesnek és nem ilyen értelemben alkotmánysértőnek, hanem az alkotmányozási folyamatba illesztendőnek tartottak, az volt a véleményünk, hogy a törvény így, ebben a formájában nem támogatható, csak az arra irányadó és a kormánykoalíció pártjai által rengetegszer előadott, de soha be nem tartott, egyeztetett álláspontok fényében, tükrében lehet itt, ebben a parlamentben - azóta megerősítették ezt a nyilatkozatukat - alkotmányos kérdésekről vitát folytatni. Ez elmaradt, ezért engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül, kizárólag a kisebbségi vélemény keretei és műfaja között felolvassam azokat a rendelkezéseket, amelyek megléte miatt a törvényt ebben a formájában nem tudjuk támogatni.
A törvény 14. § (1), (2) és (3) bekezdése, 15. § (1) és (4) bekezdése, 20. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdése, 21. § (1) és (2) bekezdése, valamint (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdése, 25. § (1) és (2) bekezdése, 39. § (2) bekezdés a) és b) pontjai, 74. § (1) bekezdése, 74. § (2) bekezdés b) pontja, 76. § (2) bekezdése, valamint 103. §-a. Összesen 28 olyan tervezett rendelkezése miatt nem tudjuk a tárgyalásra alkalmasságát elismerni, amely tervezett rendelkezések mind a legfőbb ügyészt, a legfőbbügyész-helyettest, illetőleg a köztársasági elnököt érintik a legkülönbözőbb formában, az eskütétel szövegétől kezdve - még egyszer mondom - olyan súlyos kérdések szabályozásáig, mint a felmentés, visszahívás, hivatalvesztés esetei, illetőleg ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezések.
A kisebbségi vélemény keretei között egyebet nem kívánok kifejteni. Ebben volt egységes és azt hiszem, ebben volt összefoglalható a kisebbségi pártok képviselői véleménye a bizottságban.
Azonban igényt tartok arra, tisztelt elnök úr, hogy a mai napon a Magyar Demokrata Fórum nem vezérszónokaként - bár sajnáljuk a házbizottság azon döntését, meg kell mondanom, hogy ilyen jelentős kérdésben eltekintett a vezérszónoki rendszertől és a kérdés jelentőségének megfelelő tárgyalási formától; és a múlt héten este 9 órakor mégis jónak látta erre a hétre egy nyilvánosságot is jelentő tárgyalási időszakra csoportosítani ezt a kérdést -, de szeretném a további indokokat pártom nevében kifejteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
