DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amint az ismeretes, 1994. október 25-én interpelláltam már Békesi miniszter úrhoz az időközben nemzetközi hírnevet is szerzett Gerő Lászlónak egyik magyarországi szélhámosságával kapcsolatban, ami - az én tudomásom szerint - hozzávetőlegesen szerény 20 milliárdnyi kárt okozott hazánknak. Miniszter úr válaszában elismerte, hogy a 120 millió dolláros kölcsön adása megtörtént, nem volt kellően felderítve a hitelezés fedezete, de végül is - amint a miniszter úr említette - bizonyos olajkutak a magyar állam birtokába, tulajdonába kerültek fedezetként, és valami visszatérült a kárból '93 márciusában. Végül is a miniszter úr pontos kárösszeget nem jelölt meg, hanem arra hivatkozott, hogy időközben el is évült a cselekmény, így nem áll módjában a hatóságnak tovább foglalkozni a kérdéssel.
(16.00)
Csakhogy a miniszter úr mindösszesen az ügy deviza részére utalt, nem hivatkozott azonban arra a vitathatatlan tényre, hogy ez az egész tétel a büntető törvénykönyv csalási részébe ütközik, különösen nagy kárt okozó csalásról van szó. Ehhez azonban nem ártana pontosan ismerni azt a kárösszeget, amely az országot érte tőkében és kamatban, és talán az sem ártana, ha tudnánk, hogy milyen dollárátszámítási kulcs mellett merült fel ez a kár.
Ezek után a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja előtt nem világos, milyen megfontolások vezettek oda, hogy amíg kis ügyekben a büntetőeljárások megindulnak, addig az ilyen nagy, sokmilliárdos tételt érintő kérdésekben pedig a hatóságok találnak kibúvót az elkövetőknek.
Kérdéseim: mennyi kár érte az országot a Gerő-féle szélhámosság kapcsán tőkében, kamatban és együttesen? Miniszter úr, mint az ország pénzügyeinek legfőbb felelős gazdája, kívánja-e büntetőeljárás lefolytatását, miután az időközben indult állampolgári szorgalmazások esetleg megszakíthatták az elévülést?
Kérem miniszter úr válaszát. (Taps az FKGP padsoraiból.)
