DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja örömmel üdvözölte a T/398. számon beterjesztett törvényjavaslatot, amely reális, tiszta képet ad az 1944. december 21-én történtekről, az újkori magyar történelem egyik jelentős állomásáról.
Ez a törvényjavaslat most hatálytalanítja az 1954. évi XI. törvényt, amely a történelmi események eltorzításának, pártállami, hazug frazeológiájának korszakjellemző eszköze volt. Ha az előzményeket nézzük, úgy 1943 márciusától évtizedekre megszűnt Magyarország függetlensége és szuverenitása. A német csapatok bevonulásával kezdődött vészkorszak, a következőkben, a szovjet hadsereg előnyomulásával, az ország újabb megszállásához vezetett. Ennek egyik első szakaszát képezte 1944 októberében a debreceni tankcsata, amelyet követően ez a történelmi város kifosztva és súlyosan sérülve, de a német megszállástól megszabadult. Megkezdődött ugyan az új megszállás, a Szovjetunióé, amely ezután több mint 45 éven át tartott. A megszállóban történt változás olyan reményeket keltett akkor a magyar társadalomban, hogy az ország elindulhat a demokratikus kibontakozás felé. Ennek hitében a szovjet által megszállt területek politikai és közigazgatási megszervezésére történtek kísérletek, nemzeti bizottságok alakultak a keleti országrészekben, és december 2-án Szegeden létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.
Miközben az ország közepén a szovjet csapatok Budapest ostromához sorakoztak fel, nyugaton pedig Szálasi Ferenc indult országjárásra, a Moszkvából Debrecenbe érkezett kommunista emigráció, a hazai politikai ellenzék és a hazafias katonatisztek egy csoportja kísérletet tett ideiglenes nemzetgyűlési forma megteremtésére.
(17.00)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának időpontját - akkori szokás szerint - Sztálin születésnapja határozta meg. December 21-e volt ez a nap, amikor a Református Kollégium épületében gyülekező csoportok az új magyar törvényhozás alapjait igyekeztek letenni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 főből állt, résztvevői 64,5 százalékban a kommunista, a szociáldemokrata és a Nemzeti Paraszt Párt képviselőiből tevődtek össze, míg 24,4 százalékát alkották a Független Kisgazdapárt képviselői. A képviselőket ezek a pártok kijelölték, a résztvevők nem választások eredményeként nyerték megbízásukat.
A másnap megalakuló kormányban a Független Kisgazdapártnak két tagja szerepelt. A nagy formátumú dr. Vásári István és az eredetileg javasolt Auer Pál külügyminiszterjelölt helyére, szovjet nyomásra, Gyöngyösi János került. Ez az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány - megfélemlítettsége állapotában is - képes volt jelentős döntések meghozatalára. December 29-én kilépett a háborúból, január 20-án Moszkvában fegyverszüneti egyezményt kötött, de fő műve - a Nemzeti Paraszt Párt tervezetét elfogadva -, az 1945. március 15-én megszavazott, a magyar parasztság évszázados vágyát kifejező földbirtokreform volt. Ennek során 3,8 millió kataszteri hold földet osztottak ki 680 ezer szegényparaszt között, amelyet majd a következő korszakban Rákosiék ismét elraboltak tőlük.
Amikor tehát az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi szerepére emlékezünk, a földreform korszakalkotó jelentőségét kell kiemelnünk. Emiatt a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt egyhangúan fogja megszavazni az elénk terjesztett törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.)
