DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1994. évi pótköltségvetés, a tavalyi zárszámadás és a '95. évi költségvetés tárgyalásakor már több oldalról is kritikus elemzés alá vettük a gazdaság mai helyzetét. Vázoltam mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a jövő évi gazdaságpolitikai program megvalósításához.
A költségvetés, gazdálkodás területén a sokat emlegetett államháztartási reform egyik feladata az államháztartás működésének újraszabályozása, a tervezés, a beszámolás, valamint a közpénzek kezelési és elköltési rendszerének szigorúbb, ellenőrzöttebb kialakítása, forráskímélő finanszírozás bevezetése. Ennek keretében jövő évtől megkezdődik a jövedelemcentralizációt gyakran fokozó, sokszor párhuzamos finanszírozáshoz vezető és néha pazarló állami pénzalapok struktúrájának átalakítása is. Első lépésként az agrárgazdaság több alapja a Mezőgazdasági Alapba, a vállalkozási célokat finanszírozó befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési alapok pedig a Gazdaságfejlesztési Alapba integrálódnak.
(11.50)
Más alapoknál kisebb korrekciókra, kiegészítésekre teszünk javaslatot. Ezekkel a módosításokkal jobban megvalósulhat a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati célok összhangja, a források koncentrálása révén pedig hatékonyabbá, egységesebbé válhat a támogatási rendszer.
Konkrétan az egyes pénzalapokról. A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és forrásainak nagyarányú bővülése indokolja az alap kezelésének egységesítését és a társadalmi, kormányzati környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló felhasználási rend kialakítását. A környezetvédelmi termékdíj üzemanyag-literenként összesen 40 filléres felemelése bővíti az alap forrásait. A nemzetközi szerződésekben, adományozási szerződésekben foglalt források bevonására irányuló módosítás pedig az eddig több helyen lévő rendelkezéseket egységes jogszabályi keretbe foglalja össze. A módosítás a támogatás egyik formájaként bevezeti a hitelgaranciát, általánossá teszi a pályázati úton adható támogatást, továbbá lehetővé válik a környezeti kárelhárítás és a közcélú környezetvédelmi feladatok támogatása a bevételekből.
A törvény korábbi szövege nyereségérdekelt tevékenységhez kötötte a vissza nem térítendő támogatás nyújtását. Ennek a gyakorlatban történő alkalmazása nehézségeket okozott. Ezért a javaslat a vissza nem térítendő támogatást szervezeti formához kapcsolja a jövőben. Ugyanakkor nem zárja ki más gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendő támogatásban való részesítését sem, abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi szerződés megvalósítását segíti elő vagy az egész országra kiterjedő ágazati program megvalósításához járul hozzá.
A Területfejlesztési Alap módosítását részben az eddigi működés tapasztalatai, részben pedig a kormányzati munkamegosztás változásai, valamint a területpolitika előkészítés alatt álló koncepcionális és intézményes változásai indokolják. A módosítások nyomán egyértelműen rögzítésre kerül az alappal rendelkező miniszter, illetve a kezelést végző minisztérium felelőssége. Az alapok közötti munkamegosztás racionalizálása, az átfedések kiküszöbölése indokolja, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú földhasználók jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezőgazdasági területeken a természeti értékek megőrzését elősegítő támogatások az alapból kikerüljenek. Az előbbit az új összevont Mezőgazdasági Alap, utóbbit a Központi Környezetvédelmi Alap finanszírozza a jövőben. A módosítás megteremti a lehetőséget a Területfejlesztési Alap decentralizált működtetésére, a módosított önkormányzati törvény és a később elfogadásra kerülő területfejlesztési törvény alapján létrejövő megyei területfejlesztési tanácsoknak az alap támogatási rendszerében való közreműködését.
A Mezőgazdasági Alapra vonatkozó eredeti kormányjavaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait. Ezek két részből tevődnek össze, a korábban elkülönült állami pénzalapok '94. évi összevont záróállományából, valamint a javaslatban felsorolt egyéb bevételekből. A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból nyújtható támogatások formáit. Az egyes célok megvalósításához kapcsolódó konkrét támogatási formákról, valamint a támogatás alapjául szolgáló jogcímekről, a támogatás mértékéről, az igénybevétel eljárási rendjéről, valamint az egyéb feltételekről a miniszter jogszabályban fog rendelkezni.
A decentralizált Agrárpénzügyi Alapok a következő főbb célkitűzések támogatását szolgálják. A biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítését; az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését; a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét; a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföldek hasznosítását; az élelmiszergazdaság beruházásait; az erdők felújítását, nevelését, mennyiségi és minőségi védelmét; a vad- és halgazdálkodási tevékenység fejlesztését; szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételét s végül a nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának mérséklését.
Tisztelt Ház! A kormány eredeti javaslatához képest - az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás értelmében - kötelezettséget vállalt arra, hogy jövőre csak az Országos Erdészeti, valamint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap összevonását kezdeményezi, vagyis azokat, amelyek állami támogatásban is részesülnek. A kötelezettségvállalás kiterjed arra is, hogy a többi elkülönített agráralap működését jövő év végéig felülvizsgáljuk és javaslatot teszünk azok átalakítására.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány javasolja a Gazdaságfejlesztési Alap létrehozását, a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alap egyidejű megszüntetése mellett. A javaslat által, amely tartalmilag a jogelőd alapok összevonását jelenti, lehetővé válik a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati szakmai célok összehangolása, valamint a források koncentrálása és integrált kezelése révén egységes támogatási rendszer, hatékonyabb, átláthatóbb működési, döntési mechanizmus kialakítása. Az összetett célrendszerből adódik, hogy az alapból támogatás igényelhető a befektetésösztönzéstől - például infrastruktúrafejlesztés - a szerkezetátalakításon keresztül egészen a termékek piaci elhelyezéséig. Ilyen például az exportösztönzés vagy a minőségbiztosítás. A támogatás a konkrét tervek megvalósulásának különböző, egymást követő fázisaiban igényelhető.
Az alap szabályozása lehetőséget biztosít az ipari és kereskedelmi miniszternek az egyes felhasználási célok közötti, a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelő forrás-átcsoportosításra s a kormány döntése alapján a Központi Műszaki Fejlesztési Alap részére történő pénzeszközátadásra is.
A Vízügyi Alap módosításának lényege a felhasználás belső arányainak megváltoztatása. Ezzel lehetővé válik, hogy a Vízügyi Alap forrásaiból a jelenlegi 20 százalékkal szemben 24 százalék legyen állami feladatokra fordítható. Így pótolni lehet a korábbi években két lépcsőben csökkentett, összesen 900 millió forint összegű költségvetési támogatást. A javaslat nem módosítja a céltámogatási rendszer keretében törvény szerint felhasználható támogatás mértékét.
Az útalap-konstrukció működőképességének megőrzése szükségessé teszi, hogy az Útalapról szóló törvény módosítására időről időre sor kerüljön. Az Útalapból finanszírozott feladatok jelentőségénél fogva szükségszerű, hogy működése világos, ellenőrizhető és hatékony legyen. E követelményeknek az alap csak akkor felelhet meg, ha működésének feltételrendszerét folyamatosan hozzáigazítjuk a változó igényekhez.
A jövőre javasolt fontosabb módosítások ezen a területen a következők. Az üzemanyagok fogyasztói árába beépített útalap-hozzájárulás valorizálása, ezzel az alap saját bevételeinek biztosítása. Az útalap-hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos visszaélési lehetőségek szűkítése. Az útalap-hozzájárulás befizetési és visszatérítési eljárási rendjének egyszerűsítése. S végül az Útalapból hitelnyújtás lehetőségének megteremtése.
Az Útalapról szóló hatályos törvény kimondja, hogy a kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.
Az üzemanyagok fogyasztói árába beépülő útalap-hozzájárulás javasolt 3 forint 50 fillér/literes, illetve a propán-bután gáz esetében 4 forint 50 fillér/kilogrammos növelése jövőre fedezetet biztosít az átlagos termelői árindex növekedéséből származó többletköltségek finanszírozására, egyben az Útalap forrásai reálértékének megőrzésére.
A befizetési gyakorlat változtatása, illetve a benzin, a gázolaj, a könnyűfűtő- és ipari tüzelőolaj 15 Celsius fokhoz tartozó térfogatát alapul vevő előírása megteremti az összhangot a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló hatályos törvénnyel is. Az útalap-befizetések biztonságának javítása céljából a törvényjavaslat előírja, hogy a termelő vagy a termeltető abban az esetben is köteles az útalap-hozzájárulást megfizetni, ha az üzemanyagot nem külső vállalkozó részére, hanem saját üzlethálózatán keresztül kívánja értékesíteni. A befizetési kötelezettség ez utóbbi esetben a kiskereskedelmi hálózatba történő kiszállítás időpontjában keletkezik.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásaival való összhang megteremtése érdekében és a törvényben előírt bruttó elszámolás elvének biztosítása céljából szükséges, hogy az Útalap bevételei és kiadásai között címzetten is megjelenjen a közútkezelő szervek által kifizetett és visszaigényelt általános forgalmi adó összege.
(12.00)
(A jegyzői székben Nahimi Pétert Boros László váltja fel.)
Az Útalap bevételeinek beszedésével és ellenőrzésével, valamint az útalap-hozzájárulás visszatérítésével és annak ellenőrzésével kapcsolatos költségeket az Útalap megtéríti, így tehát az útalap-konstrukció működtetése a központi költségvetést sem közvetlenül, sem közvetve nem terheli.
A módosítás további eleme, hogy a visszatérítésre jogosult vállalkozó végelszámolásának és kapcsolódó bevallásának benyújtási határideje - a társaságiadó-alanyiságtól függetlenül - egységesen a követő év május 31-ére változik.
A hitelnyújtás lehetőségének megteremtése a koncesszió keretében megvalósuló közúthálózati, elsősorban autópálya-fejlesztések előmozdítása érdekében szükséges. A módosítás révén válik lehetővé a tiszta, átlátható, mindkét fél - a koncessziót bérlő és az állam - számára egyaránt előnyös finanszírozási konstrukció kialakítása.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény elfogadásához járuljon hozzá.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
