Lázár család. (Szárhegyi, gróf.)
Erdély legrégibb főcsaládainak egyike, mely magát eredetére nézve tős gyökeres székely családnak tartja. A család történeteit s leszármazását tekintve, már a legbővebb és legilletékesb forrás áll előttünk, t. i. azon elfogulatlan részrehajlatlansággal irt nemzéktani munka, melyet gr. Lázár Miklós családja számára irt „A gróf Lázár családról“, s mely Kolosvárt 1858-ban összekapcsolva gr. Kemény Józsefnek a nevezett családról kéziratba hátramaradt munkájával és számos jegyzetével kinyomatott.
A család ősi fészke Csik és Gyergyó székek, nevezetesen az utóbbiban Szárhegy, hol a családnak őskastélya áll.
Elhagyva a család eldődei közül azokat, kikről már hiteles történelmi adatok hiányzanak, – milyenek Lázár Columbus, ki állitólag K. u. 700. évben élt, – Lázár I. Balás, ki sz. István korában mondatik a csik-somlyói zárda alapitójának, majd Lázár I. Egyed, kit a grófi diploma 1345-ben csiki kapitányúl emlit, s végre Lázár I. Ferenczet, ki 1400-ban máltai lovagnak iratik; – azokról kell főleg megemlékeznünk, kikről már hiteles történelmi adatok tanúskodnak.
Főleg keresztnév után elnevezett családaink történetében gyakori példát látva, valószinüleg a Lázár családnak első alapitó törzse szintén Lázár volt, és ennek nevétől eredt a család vezetékneve.
A Lázár családból az első, kinek hiteles oklevélben fenmaradt emlékezete: Lázár I. Bernárd; ugyanis Csik-Jenőfalván az ottani közlakosok közt egy bizonyos egyezés ment végbe, melynél Balaskó Ferenczczel (egregius Dominus) Lázár Bernárd is jelen volt. Ugy látszik már e Bernárd korában vagy még előbb származtak a Lázárok Csikszékbe, hol utána I. Bálintot a Nagy-Lázárttaláljuk Csik-szent-Tamási előnévvel, megemlitve Kászonszéknek Csiktól elválásáról készült régi leirásában.
Nevezett I. Bálint, a Nagy-Lázár, csakugyan többek állitása szerint már Csikszékből a szent-Tamási Sylvester családból házasodott, s tőle már szakadatlanul folyik mai napig a család leszármazása következőleg:
Nagy-Lázár I. Bálint (Sylvester l.); II. Bálint 1462. de Csik-Szent-Tamás.; I. András de Szárhegy Gyalakuti vonal. Folyt. követk. lapon.; II. Balás 1496. 1506. az agyagfalvi gyül. Csicsói vonal.; Lőrincz; I. Imre (Ugron l.); I. Péter (Damokos Margit); Bora 1573–1603. (1. Daczó György. 2. Apor András); III. János 1557. (Dersi Bora); II. Egyed 1602.; Erzse (Petki Farkas); II. András;.
I. András ki a tulsó lapon. de Szárhegy. Gyalakuti vonal.; II. Bernard 1553. (Jánosy l.) Csik-szent-tamási ág.; Farkas csiki főkir.-biró 1597. (Bernáld Klára); VI. János † 1622. tájban. (Bánffy Zsuzsa); Judit 1639. (Damokos István); III. Imre elesett 1599.; III. Bálint; II. Ferencz (Bikly Kata); I. István; I. János de sz. Anna 1549. (Apaffy Klára); István; III. Ferencz Marosszék fő kir.-biró 1575. (Zsuki Klára); II. János; II. Imre Marosszék fő kir.-biró (Gyalakuti Bora) Gyalakuti ág.; I. György; Kata (Sükösd János); IV. János † 1607. (Bethlen Zsófia); V. János † 1626. előtt. (Bercsényi Bora); II. György itélőmester, megöletett 1660. (1. Apaffy Erzse. 2. Nemes Ilona 1600.); IV. Ferenc † 1653.; IV. Imre Marosszéki fő-kir.-biró 1680. (Nemes Klára); III. György Marosszéki fő-kir.-biró. gr. Bethlen Judit); Mária 1716. (gr. Bethlen Sámuel); Anna † 1735 (b. Korda László); VII. János b. titk. tan, orsz. elnök, báró és gróf. † 1772. (gr. Teleki Kata); Bora; V. Imre szül. 1743. † 1761.; Anna szül. 1746. (gr. Kendeffy Elek); VIII. János szül. 1755. † 1800. kir. hivatalos. (gr. Kornis Anna); IX. János †; IV. György †; Anna sz. 1787. † 1831. (gr. Batthyán József); VIII. István cs. k. kam. sz. 1779. † 1831.; III. József sz. 1783. † 1841. (b. Inczédi Zsuzsa); Orsolya (Petki János); II. Mihály; II. István (Bogáthi l.) Szárhegyi ág. Folyt. II. táblán.; Kata (Becz Imre); I. Mihály (Mikó Anna); Anna (Sándor Menyhért).
II. István ki az I. táblán. 1549–1579. (Bogáthy l.); Druzsina 1590. (ikt. Bethlen Farkas); III. András 1593–1597. Csiki fő-kir.-biró. (Sombori Erzse); III. István elesett 1596. (Kornis Kata); Anna (Kemény Boldizsár); Anna (Spáczai Gáspár); IV. István 1615. Csiki fő-kir.-biró. (l. Székely Ilona. 2. Kovachóczy Zsuzsa); Erzsébet (1. T. Túry István. 2. k. Jancsó Jakab); V. István szül. 1626. † 1679. főkir.-biró. (1. Petki Kata. 2. Keresztúri Krisztina); 1-től VI. István 1659.; Erzse (gr. Kálnoki Sámuel); 2-tól VI. Ferencz szül. 1675. † 1742. Csiki fő-kir.-biró és gróf. (1. gr. Kornis Margit. 2. gr. Csáky Zsuzsa. 3. bérivói Boér Zsófia); Zsuzsa 1679.; I. Antal 1679.; 1-től II. Antal szül. 1698. † 1719. jesuita.; 2-tól Druzsina † 1744. (b. Henter Dávid); I. László szül. 1707. (gr. Kornis Zsuzsa); III. Antal † 1783. cs. k. kam. (Torma Éva); II. László (b. Henter Bora); Éva (petrich.Horváth Dániel); I. József †1819. cs. kir. kam. (1. Bornemisza Róza. 2. gr. Bethlen Mária); 1-től II. József szül. 1782. cs. kir. kapitány. (Péchy Eszter); I. Albert sz. 1813. febr. 7. volt katona és honvéd.; I. Vincze sz. 1815. jan. 4. † 1831.; I. Dénes sz. 1816.febr. 27. volt katona, lak. Pesten. (Simény Ivánka); Mór sz. 1817. mart. 20. volt honvéd (Barcsai Póli); II. Vincze szül. 1841.; Olga szül. 1843.; Jenő szül. 1845. Corinna szül. 1851.; Eleonora szül. 1771. † 1799. (b. Jósika Miklós); Ádám szül. 1712. † 1779. (1. Dániel Anna. 2. Böjthe Teréz; Anna 1780. (b. Bálintith György); 3-tól Gábor † 1775 (Kún Klára) Folyt. III. táblán.; VII. Ferencz szül. 1708. † 1732. I. Ignácz.; Krisztina (gr. Toroczkai János); (Torma Imre) Klára; Bora; Kata. Eszter sz. 1825. (Bernáld Diénes).
Gábor ki a II. táblán. † 1775. (Kún Klára); Zsuzsa sz. 1735. (b. Perény Elek); VII. István sz. 1736. † 1819. volt katona (gr. Haller Erzse) Folyt. IV. táblán.; VIII. Ferencz † 1810. május 3. (b. Perény Anna); Károly † 1810. (b. Bálintith Anna); Klára (1. b. Bálintith Elek. 2. los. Herczeg Ján.); Lajos őrnagy sz. 1772. † 1846. (Balogh Antonia); Karolina † 1835. (Kozma Istv.); VI. Imre nőtlen † 1809. körül.; Jozefa sz. 1776. †; Anna † 1842. (1. gr. Toldalagi Gy. 2. Betléni János); Kata sz. 1783. † 1856. (lev. Molnár György); Janka † 1853. (Jábróczky Antal); Erzse (Bagossy János); Karolina † 1841. (b. Bánffy Mihály); I. Zsigmond sz. 1740. † 1820. cs. k. kam. kapit. 1. Damjanovics I. 2. Klein Anna); Sándor sz. 1800. †1832.; Jozefa sz. 1803. † 1838. (b. Bálintith Lajos); V. György sz. 1807. nyug. kapit. (Moga Eleonora); VII. Imre szül. 1836. cs. k. hadnagy; Olivér szül. 1837.; Aladár szül. 1843.; Antonia sz. 1817. (Sperker Fer. lov. kapit.); IV. Antal kir. hiv. † 1811.; Anna † 1804. (k. Székely Dávid); Róza † 1816. (b. Jósika István).
VII. István lásd III. táblán. (gr. Haller Erzse); Rozália szül. 1767. † 1800. k. (Cserei Miklós); II. Ignácz sz. 1768. eles. 1799. cs. k. kap.; Cecilia (franczia grófné); Klára sz. † 1814. (Cserei Miklós); 1776. Pál cs. k. kam. és tan. sz. 1778. † 1820. (gr. Bethlen Teréz); II. Albert szül. 1816.; Gergely szül. 1818. † 1843. volt katona.; Miklós szül. 1819. május 26. családja leirója. (b. Splényi Mária); Mária szül. 1845. sept. 25.; III. László sz. 1780. cs. k. titkos és államtanácsos (gr. Bánffy Erzse); Benedek szül. 1783. † 1837. A.-Fejéri főispán. cs. k. kapit. (gr. Bethlen Mária); Kálmán szül. 1826. volt honvédkapitány és iró (Simény Amália); Berta szül. 1853.; Gizella szül. 1857.; Janka szül. 1820.
Eddig e családfa. És most – a mennyire e könyv korlátoltsága engedi – emlitsük még föl az egyes tagokról a nevezetesebb adatokat.
I. Lázár Bálintnak, ki Csik-Szent-Tamáson lakott, fia II. Bálint, kit a Kászonszék privilegiumának 1462-beni kieszközlése tett nevezetessé, és Kászonszéktől sok szép jószágot is kapott. Meghalt 1470. előtt. Fiai közül
II. Balás Csik részéről 1506-ban az agyagfalvi gyülésen mint követ jelent meg. Róla iratik, hogy a csik-somlyói zárdának azon részét, mely a kápolna felől van, épitette. Ennek fia I. Imre Lázárfalván is birt, valamint a szárhegyi ág is; de Csicsón lakott, és innen irá előnevét. 1532-ben Csikszék küldé őt János királyhoz Budára, midőn Gritti adót rótt a székelyekre. Neje csik-szentgyörgyi Ugron Domokosnak leánya Margit volt, kitől származott unokáiban ez ág kihalt. Azonban meg kell emlitenünk, hogy III. János 1557-ben Perényi Ferencz mellett Telekesi Imre ellen harczolt Nagyszőlősnél. Élt még 1583-ban, midőn egy egyezkedésnél mint tanu szerepelt. Fia III. Egyed 1602-ben unokanővérével Lázár Borbála Apor Andrásnéval egyezésre lép, hogy megosztja a csiki jószágokat, de a következő évben megsemmisíti a kötött egyezményt, és abba következő helységek nevei fordulnak elő: Csicsó, Somlyó, Lázárfalva, Csomortány, Pálfalva, Delne és Borsova. Ugy látszik, hogy 1603-ban Székely Mózessel veszett el. Nagybátyja II. András Csik-Vacsárcson lakott, és vacsárcsi előnevet használt, élt 1579–1602. közti években.
II. Bálintnak fia még I. András is, ki felváltva viselte Kászonszékben a királybiróságot és hadnagyságot. Ő az első, ki az oklevelekben „gyergyói és szárhegyi“ előnévvel fordul elő. Róla állitják, hogy 1492. mart. 28-án a szárhegyi templom számára bullát és száz napos búcsut nyert. 1506-ban az agyagfalvi gyülés elnöke volt, és annak végzéseit mint gyergyói Lázár András irta alá. 1507-ben megvette Marosszékben esztergomi Székely Ferencztől a kisfaludi birtokot és három lófő-örökséget, melyekbe 1508-ban iktattatott. A benefalvi székely lakosokat tette szabadokká, és száműzte szentgyörgyi Tóth Miklós főurat egy 1519-ki oklevél tanusága szerint. Ugy látszik e Lázárt irja hibásan a székely krónika udvarhely-székbeli-nek, lehet, hogy egy ideig e székben tartózkodott, de különben fiai is csak csiki, gyergyói és marosszéki birtokaikban emlittetnek. Neje – ugy látszik – Gyalakuti Borbála, vagy Kemény József szerint szent-annai Gyulakuti volt; és tán innen a Lázárok némelyikének a szent-annai előneve. Gyermekei közül
II. Bernárd 1553-ban a Csikba beütött moldvaiak által hurczoltatott foglyul, honnan utóbb kiszabadult. Madarassi Jánossy leánytól fia Farkas 1597-ben neveztetett ki Csikszék főkirálybirójává; és e tisztét viselte, mig 1599-ben az Ördög Balás által fölizgatott csiki néptől megöletett. Neje mezőmadarassi Bernáld Klára volt. Egy fia, egy leánya maradt. De fiában VI. Jánosban 1622. táján ága kihalt.
II. Imre 1599-ben a sellenbergi ütközetben esett el Naskalátnál a csiki havasok közt.
I. Andrásnak fia I. János Szent-Annáról irta nevét, és itteni birtokát valószinüleg Gyulakuti családbeli anyja után öröklé. 1534-ben mint országos követ szerepelt; 1549-ben tett végrendeletet, melyben öt fia közt úgy rendezte el az osztályt, hogy II. István és Mihály kapta a gyergyói jószágot, Kászont, Lázárfalvát és Szent-Tamást, minden ehez tartozó örökségekkel. II. Imre, III. Ferencz és II. János pedig kapták a szent-annai urodalmat és a kisfaludi malmot és örökséget. De e rész kisebb lévén az előbbinél, hozzá lőn csatolva a szent-annai háznál maradt minden ingó vagyon. Ezenfölül ajtatos hagyományokat is tett. Neje Apaffi Klára volt.
III. Ferencz az 1551. kolosvári országgyülés 16. törv. czikke szerint a könnyű gyalogság vezényletére rendeltetett. 1570-ben mart. 29-én Imre testvérével mint János Zsigmond hive, ettől nyerte Marosszékben az andrásfalvi jószágot. 1571–1575-ben marosszéki székbiró volt. Neje Suki Kata volt.
II. János szent-annai birtokos, 1562-ben részese a székely lázadásnak.