Cziráky család. (Cziráki és dienesfalvai, gróf).
A család vezetéknevét kétségkivül Czirák (Ciriacus) nevü törzs ősétől vette, és innen neveztethetett a Sopron vármegyei Czirák helység is, hol a család jelenleg is birtokos. A család törzsét némelyek II. Béla († 1141.) király korában keresik . Mások 1202-ban már virágzottnak irják a családot . Mások csupán név-hasonlóságra épitve az erdélyi Czirjék családból eredeztetik .
Bizonyosabb az, hogy e fényes család őseit Zsigmond korában már feltalálhatni az oklevelekben .
A család czimere zöld tér fölött kék mezőben felálló farkas, két első lábával egy vörös zászlót tartva, melyen hold és csillag látható. A paizst grófi korona födi. (Eddig a metszvény). A grófi korona fölött koronás sisak, melyből ismét a paizsbelihez hasonló farkas emelkedik ki vörös zászlóval. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Cziráky Lászlótól kezdve a családfa igy sarjadzik le:
Cziráky László (Marczaltőy Zsófia); István; Mátyás 1580.; I. Mózses 1620. báró kir. személynök 1625. † 1627. (Kéry Ilona); Ádám 1647–1662. kir. táblai ülnök.; II. Mózses 1687. (Révay Klára); I. László gróf 1723. (Ujfalussi Erzse); József 1748. cs. kir. tanács. (Gr. Barkóczy Bora); Margit (Forgách Jánosné); II. László megh. 1776. mart. 18. (2-dik gr. Zichy Julia); Antal szül. 1772. † 1852. országbiró s miniszter. (1. Gr. Illyésházy Julia. 2. Gr. Batthyány Mária. 3. B. Walterskirchen Karolina); Antonia sz. 1806.; János sz. 1818. cs. kir. b. titk. tan. (Gr. Dezasse Luiza); Dienes sz. 1821.; Konstanczia sz. 1847.; Luiza sz. 1848.; Antal sz. 1850.; Adalbert sz. 1852.; János sz. 1854.
A családfa élén álló Lászlónak neje Zsófia Marczalthőy Mihálynak leánya. Fia István.
Istvánnak unokája I. Mózses lett tulajdonkép család-alapitó, mint korának egyik legeszesebb törvénytudó férfia, 1602-ben a határvizsgáló választmányhoz neveztetett, mint kir. ügyek igazgatója irja alá az 1606. linczi békekötést, 1608-ban a törv.-czikkelyek módositásához választatott meg az országgyülés által . 1613-ban már mint itélőmester ismét a határvizsgálati választmányhoz, valamint az oláhokhoz , 1622-ben pedig a fölebbezések megvizsgálása, és az Ausztriához foglalt javak átvételével bizatott meg . 1625-ben királyi személynök lőn, s az volt halálaig, mely történt 1627-ben sept. 4-ke előtt. 1620-ban báróságot szerzett. Neje ipolykéri Kéry Ilona.
Ugy látszik I. Mózsesnek testvére azon Cziráky László, kinek Hagymássy Zsuzsannától leányai Zsuzsánna Hevenesy Jánosné, Kata Tolnay Jánosné .
Ádám I. Mózsesnek fia 1647-től 1655-ig szintén az országgyülés által többször fontos ügyekben választmányi tagul neveztetett ki, 1662-ben már itélőmester volt . Fia
II. Mózses az 1687-ki országgyülésen a határvizsgáló választmány tagjául neveztetik ki . Nejétől Révay Klárától fia
I. László, fiával Józseffel együtt 1723-ban grófi rangra emeltetett . Neje divékujfalusi gr. Ujfalussy Erzsébet volt. Fia
József cs. kir. tanácsos épittete egy czellát 1748-ban Majkon, a néma-barátok zárdájában.
Józsefnek fia II. László meghalt 1776-ki mart. 18-kán. Második nejétől gr. Zichy Johannától fia
Antal szül. 1772-ki sept. 8-kán, fokonként a legmagasabb hivatalokra emelkedék. Cs. kir. helytartósági és val. belső titk. tanácsos és kamarás, a hétszemélyes tábla birája, Fejér vármegye főispánja, a pesti m. kir. egyetem elnöke, a m. tudós társaság igazg. tagja, országbirája, végre status és conferentialis miniszter, az aranygyapjas rend vitéze volt. Irt jeles közjogi munkát is . Meghalt 1852. február 22-kén (már mint nyugalm. miniszter) kora 80-dik évében. Első neje gróf Illyésházy Julia, 1794–1814-ig. Második neje gróf Batthyány Mária 1816-tól 1840-ig. Harmadik báró Walterskirchen Karolina, csill. ker. és palota-hölgy, kivel 1843-ki october 18-kán kelt egybe. Az elsőtől egy leánya, a másodiktól két fia maradt.
János (József Lázár stb.) szül. 1818-ki dec. 29-kén, jogtudor, sz. István kir. rend vitéze, cs. kir. kamarás, és egy ideig a legutóbbi években a pesti cs. kir. főtörvényszék elnöke volt. Neje gróf Dezasse Luiza csillagkeresztes és palota-hölgy, kitől gyermekeiket a táblázat mutatja.
Dienesfalva, melyről a család előnevét irja, Zala vármegyében van, ezen uradalmon kivül birja a család a lovasberényi, kenyeri és rumi uradalmat stb.