373. MK – GÖRGEY ALBERTNEK [Horpács, 1909. szeptember 12.]
373.
MK – GÖRGEY ALBERTNEK
[Horpács, 1909. szeptember 12.]
MK – GÖRGEY ALBERTNEK
[Horpács, 1909. szeptember 12.]
Nagyságos Uram[!]
Egy pár napig Pesten tartózkodván, csak most találom második, igen becses levelét.
Sajnos, hogy hamarébb nem ért a szerencse ösmerhetni (ha csak egy levél útján is), bizonyára másképp írtam volna meg segítségével a »Fekete várost«.
De ez a hiba csak a történet ismerőjét érinti (s az sajnos kevés van), a poéta kigondolt történetet mesél, s a mesében előforduló lélektani s egyéb feladatok művészi megoldása képezi vágyódását.
Regényem rögtön kifogástalan lehetne, csak költött neveket kellene adnom hőseimnek létező nevek helyett. Természetesen csakis ebben az egy pontban értem a kifogástalanságot – vagyis rögtön elesnék az erre irányuló megjegyzések létalapja.
Újólag igen köszönöm szíves érdeklődését, s legyen meggyőződve, hogy habár semmit se törődtem azzal, hogy abban az időben milyen Görgeyek éltek s milyen nexusban voltak egymással, vagy a történet egyéb személyeivel – egy azonban előttem lebegett mindenkor, s vitte a tollamat, az a bámulat és szeretet, mely Görgey Arthur fenséges alakja révén úgyszólván az egész családhoz tapad.
Mély tisztelettel maradtam
Horpács, sept. 12. 1909.
igaz híve
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán
