39. sz., szeptember 26. SZEMLE
39. sz., szeptember 26.
SZEMLE
SZEMLE
A vármegyékben erős hullámokat vet a területrendezés kérdése: a megyék sorba nyilatkoznak, hogy s mint akarnák ők területük rendezését. Persze, hogy úgy akarja valamennyi, mint az egyszeri cigány, ki arra a kérdésre: melegedni akar-e inkább vagy enni? – azt az élelmes választ adta, hogy »szalonnát pirítani«. A kormánykörök erősen reménylik ugyan, de én nehezen hiszem, hogy ezen ösztövér vármegyei óhajok szerint lehessen eredményhez jutni.
A sajtó s úgyszólván az egész ország értelmesebb része igazán és méltón van felháborodva azon »pech« miatt, mely törvényhozásunkat kíséri. A három évi tartamú országgyűlésnek íme már 3. szaka járt le és csak a negyedik szak van hátra; s ebből az időből annyi elharácsolódott kormánykrízisekkel, költségvitákkal, szószaporítással, közbeeső munkaszünetekkel, a munka rossz beosztásával, hogy alig juthatott nehány hónap gyümölcsöző munkára. S ez a nehány hónap is oly malőrösen használtatott föl, hogy közügyeink tarlójára pillantva szomorúan sóhajthatunk fel, hogy: »bizony rossz termésünk volt!«
Ennek oka egyrészt a kormány gyöngesége, másrészt a többszöri kormányválság, úgyszinte a rossz házszabályok.
Most azonban még egy ülésszak – háromnegyed év – áll előttünk, sietnünk kell. A kormánynak nemcsak azt kell tanulmányoznia, milyen sorrendben. Gyakran fontosabb dolog, mikor terjesszünk elő valamely törvényjavaslatot, mint hogy minő a törvényjavaslat. (Csak egy példányt említek. A zsidó emancipáció behozatalának célja az volt, hogy a zsidóság a nagy nemzettestbe észrevétlenül olvadjon be: igen, – de hogy ez eléressék, egyidejűleg be kellett volna hozni a polgári házasságot is. Egyik a másika nélkül veszedelmes lehet, de hasznos nem.) Sok teendőnk van, melyek közt legnevezetesebb az államháztartás súlyának helyreállítása; a polgári perrendtartás javítása, mert a mostani oly rossz, hogy az igazságszolgáltatás tetemesen szenved mellette, továbbá a kereskedelmi büntető, váltó és csődtörvény.
Ezeken felül még a sok félbeszakadt törvényjavaslat, minő az ügyvédi és közjegyzőségről szóló. A közjegyzőségek felállítását (amik meglehetős zsíros hivatalok lesznek) állítólag tavaszra várhatjuk: rossz nyelvek azonban (s hol ne volnának ilyen rossz nyelvek?) azt a gonoszságot rebesgetik, hogy a kormány a közjegyzők felállítását a jövő követválasztásra »korteskedési feladatoknak« hagyja meg.
Higgyük?
