20. sz., május 15. POLITIKAI SZEMLE
20. sz., május 15.
POLITIKAI SZEMLE
POLITIKAI SZEMLE
A tegnapelőtti országgyűlés ez év egyik legfontosabb s legeseménydúsabb ülése volt, amennyiben Bittó miniszterelnök érdekeltséggel várt nyilatkozatát ekkor tette Tisza Kálmán ezen kérdésére. mennyiben érvényesíti a kormány befolyását a közös költségek megállapításánál a kiadások leszállítására? Szegény Bittó! Mindjárt ilyen nehéz kérdéssel ütik agyon elnöki pályája kezdetén! Hiszen mindenki tudja, hogy a szegény magyar miniszterelnöknek vajmi kevés beleszólója van a német uraságok számlájába. Lehet is azokkal alkudni! Fizess, és punktum. A közös uraknál »szabott ár« uralkodik. De Bittó azért mégis derekasan kivágta magát. Őneki – azt mondja – van ugyan befolyása elég (Oh!) és azt használta is (?), de azért ami ott megszavaztatik, a közös minisztérium felelős a delegációnak – és mert az a felelős, ennélfogva eo ipso nem ő felelős; és mert nem ő a felelős, hát neki semmi köze hozzá, minélfogva egy mukkot sem fog szólani erről, mert: »ne szólj szám, nem fáj fejem.«
A miniszter úr ezen semmilyen válaszával nem volt megelégedve sem a középpárt, sem az ellenzék, sőt a jobboldal legnagyobb része is nagyon savanyú ábrázattal vette tudomásul, s ha nem unt volna annyira bele a miniszterbuktatásba, Bittó úr széke ma már ingadozva recsegne alatta.
A második fontos tény Ghyczy pénzügyminiszter beszéde. Amit ígért, beváltotta. Lefestette az ország helyzetét olyan élethíven, hogy aki e szomorú képre tekintett, majd kicsordult a könnye utána. De amily szomorú volt, éppen oly tanulságos, s amily tanulságos, éppen oly alapos volt azon előterjesztés. Ki van ezen beszédben, melynek közlését mai számunkban megkezdjük, mutatva, hogy anyagilag annyira tönkre vagyunk téve, miszerint a számtalan kölcsönök után is újra kölcsönhöz kell folyamodnunk, hogy legalább ideiglenesen magunkat fenntartani képesek lehessünk. Hogy a gyökeres orvoslás be fog-e következni, s még valaha jó vagy csak tűrhető lábra lesz-e állítva az ország pénzügyi helyzete, a jó isten tudja! Legalább egyelőre Ghyczy sem tud egyebet javasolni, mint a jövedelmet célszerűbben adóztatni meg s új adónemeket hozni be.
A jövedelemnek célszerűbb megadóztatása valóban kívánatos is, mert eddig is kiáltó igazságtalanság volt, hogy csak az ingatlan vagyon (a föld, ház) volt megadóztatva, míg a tőkepénzes alig fizetett valamit óriási jövedelmeitől. – Új adónemek behozatala azonban aligha szerencsés eszme Ghyczy Kálmántól.
E beszédre különben még többször is visszatérünk.
