bírócsúfoló
bírócsúfoló: tréfás → csúfoló dalainknak abba a nagy csoportjába tartozik, amely a falusi hatalmasságokat, tisztségviselőket (a bírót és családját, a rektort, a kántort és a papot) pellengérezi ki (→ még: valláscsúfoló). A csúfolás indítéka az, hogy a hatalommal bírók személye és viselt dolgai ellentmondanak hivatali tisztségük, hivatásuk komoly, felelősségteljes voltának. Bírócsúfoló népdalaink országszerte ismertek, két-három ötletet variálnak. Legnépszerűbb a
Megdöglátt a bíró lova,
Megnyúzta a bíró maga
Megnyúzta a bíró maga
kezdetű és a bíró dicstelen halálát megéneklő dal:
Úgy megütték a bírót,
Egy nagy tökkel, hogy meghótt!
Harmadnapos macskája,
Bömbölve jár utána... stb.
Egy nagy tökkel, hogy meghótt!
Harmadnapos macskája,
Bömbölve jár utána... stb.
E csúfoló sorok legkorábbi variánsa a 17. sz.-i Vásárhelyi daloskönyv egyik vegyes tartalmú tréfás csúfolójában található meg. (Lásd: RMKT/3 120 sz. 10 vsz.) Bírócsúfolóink némelyikének erős szociális tendenciája van. A ló agyonrúgta a bírót, így siratják a falubeliek:
Szegény bíró, de kár volt!
De jó húzó-vonó volt;
A szegénytől elhúzta,
A gazdagnak odadta,
Örüljetek parasztok,
Megholt a ti bírótok!
Amit nem gondoltatok.
Kipótolta a ti szürke lovatok.
De jó húzó-vonó volt;
A szegénytől elhúzta,
A gazdagnak odadta,
Örüljetek parasztok,
Megholt a ti bírótok!
Amit nem gondoltatok.
Kipótolta a ti szürke lovatok.
Küllős Imola
