Katona (Gerzson) Géza,
Katona (Gerzson) Géza,
orvos- és sebészdoktor, szül. Sajó-Szent-Péteren (Borsodm.); a pesti egyetemen végezte az orvostudományokat és 1839-ben orvos-sebészdoktori oklevelet nyert; azután szülővárosában telepedett le, hol gyakorlóorvos volt. 1865 körül Hadházán lakott. Meghalt....
Czikkei az Athenaeumban (1837. A világalkotmány változásairól, A Balaton, 1838. Szín-, szag- és ízbeli tünemények a növényországból, 1840. A szépségek szülőhona, Magyarország égalja jó, de még jobbá változtatható); az Orvosi Tárban (1840. A miskolczi orvosegyesület első közgyűléséhez küldött iratok, Levél az orvosegyesülethez, Mennyire tökéletesek gyógyszertani ismereteink és mennyire bizonyos arra épített gyógytudományunk? Borék és hererák, sancer scroti et testiculi, műtét nélkül meggyógyul, Sebhedetlenség, invulnerabilitas, ritka példája, 1846. A mákony és szunyal nagy adagairól); a Gyógyászatban (1862. Levél Hadházról, Rendetlenségek, visszaélések sat.); az Orvosi Hetilapban (1863. Orvosi helyzetünk és közegészségügyi ügyeink); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (X. 1865. A bikszádi fürdő és ásványvizekről 1863-ban, gyógygyakorlati szempontból.)
Munkája: Kóresetek rajza a pesti sebészorvosi intézetből. Orvostudori értekezés. Buda, 1839. (Latin czímmel is.)
M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai VII. 36., IX. 142., X. 61., 139., XI. 125., XII. 155., XIII. 175. l.
Rupp, Beszéd 161. l.
Szinnyei Könyvészete.
