észak
észak, É: az a félelmetes égtáj, ahonnan a megsemmisítő ítélet utoléri a földet (Iz 14,13; Jer 1,14 kk.; 4,6; 6,1; 13,20 stb.). Talán ezzel függ össze, hogy ~ egyszersmind az a hely, ahol az istenek (Iz 14,13; ® Szefon-hegy) és a démonok laknak, ahonnan Jahve is érkezik (Ez 1,4); ilyen értelemben van szó ~ határáról, messze ~ról (értsd: ~ legtávolibb részeiről; vö. Iz 14,13; Ez 38,6.15; 39,2; Zsolt 48,3). ® égtájak, ® szél.
