Kalciumkarbonát,
Kalciumkarbonát, szénsavas kalcium, CaCO3. E vegyület a természetben igen nagy mennyiségben előfordul. Kétféle kristályrendszerben kristályosodik, tehát dimorf. A hatszögü kristályrendszerben kristályosodott K.-ot a mineralogus kalcit- vagy mészpátnak, a rombosan kristályosodottat pedig arragonit-nak nevezi; az Izlandban előforduló viztiszta kalcitot, mely a fényt kettősen töri, izlandi mészpátnak nevezik. A márvány szemcsés kristályos szövetü, a mészkő tömött, alig kristályos szövetü ásványok, főképen K.-ból állanak. A márga, agyag és K. elegyének tekintendő. A dolomit, K. és magneziumkarbonát izomorf keveréke. A természetes vizek mind több-kevesebb kalciumbikarbonátot tartalmaznak feloldva; különösen a kemény vizekben van sok. A levegővel való érintkezéskor a kalciumbikarbonát elbomlik, a széndioxid eltávozik, a K. pedig kiválik. Ilyféle eredetü, lényegében K.-ból álló ásványok a mésztufa, cseppkő stb. A K. továbbá igen elterjedt az állatvilágban; az állati csontokban előfordul, a puhatestü állatok külső vázának v. héjának fő alkatrésze. Igy a korallok, a kagylók, a csigák háza lényegében K.-ból állanak. A kréta, mely szintén K.-ból áll, mikroszkópos állatok maradéka. A tiszta K.-ot mesterségesen ugy készíthetjük, hogy kalciumsó-oldatát nátriumkarbonát-oldatba öntjük és a kiváló csapadékot a kimosás után megszárítjuk. A leváló capadék eleintén amorf, utóbb, különösen a folyadék felforralásakor, kristályossá válik. Hófehér por, vizben alig oldódik. A szénsavtartalmu viz sokkal töbet old; az oldatban kalciumhidrokarbonát Ca(HCO3)2 van. Az izzításkor széndioxidot veszít és kalciumoxiddá alakul. A K. alkalmazása igen kiterjedt. A kettőző mészpátot optikai célokra, a márványt a szobrász dolgozza fel. A mészkőből égetett meszet csinálnak; a kémiai ipar különböző ágaiban alkalmazzák (szóda és üveggyártás stb.). Ugy a kréta porát, mint a lecsapott K.-ot (Calcium carbonicum praecipitatum) gyógyszerül, különösen kozmetikus szerekbe (fogpor) használják. Elavult gyógyszerek a porrá tört osztrigahéj (Conchae praeparati), az u. n. rákszemek (Lapides cancrorum), melynek szintén lényegében K.-ból állanak.
