Ájvázovszkij,
Ájvázovszkij, 1. Konsztantinovics Gábor erosz orientalista, szül. Feodoziában, a krimi félszigeten, 1812 május 22., örmény családból; tanulmányait az olaszországi mechitaristák szt.-lazatusi kolostorában végezte; ahol később a keleti nyelvek, filozofia és teologia tanára volt; 1848-ban a párisi örmény kolostor igazgatója lett, s később Páris mellett Grenelleben uj örmény kolostort alapított. Megírta örmény nyelven «Oroszország törtenetének vázlatát» (1836), és «Törökország történetét» (2 köt. 1848). Főmunkatársa volt az Aucherféle nagy örmény szótárnak, kiadott egy örmény tndományos folyóiratot: «Pozmaveb» (Polyhistor) és egy örmény-franciát «La Colombe du Massis» (Páris 1855) cím alatt.
2. Á. János, hirneves örmény eredetü festő. Szül. 1817 jul. 17-én Feodoziában. Tanulmányait Szimferopólban kezdte, s a pétervári szépművészeti akadémiában Miklós cár alapítványából élve végezte. Mint festőművész gyors hirnévre tett szert. Különösen tenger-festményei keltettek nagy figyelmet ugy a párisi, mint a berlini képkiállitásokon. Leghiresebb festményei: «Vízözön», «Katasztrófa R tengeren» (1889), «Biscaya partjain» (1885), «Bosporus» (1889). 1887 szept. 26-án az orosz császári szépművészeti akadémiában nagy fénynyel ülték meg festői működésének 50 éves jubileumát. Nemsokára ezután a francia köztársaság elnöke a becsületrend jelvényével tüntette ki. Életrajza bővebben az «Armenia», folyóiratban. (1891. évfolyam.)
