LÁBOL
LÁBOL, (láb-ol) önh. és áth. m. lábol-t. 1) Tulajd. ért. valamely vízen úgy megy, hogy lába a fenekét éri. E víz oly mély, hogy meglábolni nem lehet. Általlábolni a sekély folyót. 2) Átv. ért. holmi nehézségek, akadályok, bajok közöl kivergődik. E betegséget meg nem lábolom. A sok bajból nem képes kilábolni. Különbözik tőle: lábal, mely az irodalom által is követett nyelvben általában jelent lábon menést.
