fémjelzett
fémjelzett melléknév -en, (csak a 2. jelentésben, ritka) -ebb [e, e]
1. (ékszerészet) Nemesfém voltát igazoló fémjelzéssel ellátott. Fémjelzett ékszer.
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Elismert, beérkezett <művész, író>. A fémjelzett író művét szétkapkodta a közönség.
3. (irodalmi nyelvben, gúnyos) Sokszor elmondott s ennek következtében megkopott <adoma, történet>. Ősidőktől fogva fémjelzett anyósviccek fűszerezik a párbeszédet. (Kosztolányi Dezső)
fémjelzettség.
