erősködik
erősködik [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék, -jön
1. Állhatatosan ragaszkodik követeléséhez. Addig erősködött, míg be nem eresztették. Addig erősködtem a kívánságom mellett, hogy kénytelen volt engedni. (Jókai Mór)
2. Szilárdan kitart állítása mellett; bizonygat. Erősködött, hogy ártatlan. Váltig erősködött, hogy ő nem tíz-, hanem húszforintossal fizetett. Erősködött, hogy ő legközelebb megmondja neki szemébe is a véleményét. Egy tapodtat se eresztlek, ha rád akadtam, – erősködött Eszter. (Mikszáth Kálmán) Láttam … Fölmerült a feje … – János, ne űzz tréfát – … Már hogy láthattad volna. – De amaz erősködik. (Tömörkény István)
3. (ritka, régies) Vmin erősködik: teljes erejéből fáradozik vmin. Mindegyik azon erősködik a másik ellen, hogy azt tönkretegye. (Jókai Mór)
4. (ritka, régies) Vkivel erősködik: huzakodik vkivel. Mindenben túl akart tenni Nagy Pál uramon, akivel már évek óta erősködtek. (Mikszáth Kálmán)
erősködés; erősködő.
