állástalan
állástalan melléknév -ul és főnév -t, -ok, -ja
Állás (8), munkaalkalom nélkül való, állás nélküli (személy). Állástalan hivatalnok; az állástalanok gyűlése. Fölszólítottam egy régi cimborámat, egy állástalan mérnököt … s arra kértem, hogy helyettesítsen. (Kosztolányi Dezső)
állástalanság.
