1. Ibrahim bin Ahmed levele a defterdár efendinek, 1551. december 9. után
1.
Ibrahim bin Ahmed levele a defterdár efendinek, 1551. december 9. után
Ibrahim bin Ahmed levele a defterdár efendinek, 1551. december 9. után
(HHStA, Turcica 9, Konv. 3 [1551. VI–XII], fol. 102a–102b)
Ő [az Isten]
Szultánom nemes lábaporához a jelentéktelen szolga alázatosan jelelni: ha Ulama15 helyzetéről méltóztatik érdeklődni, [tudatom,] hogy a Barát (Barata)16 szabad elvonulást adott neki megadás fejében, s ezt esküvel megerősítette. „Gyertek ki és 2000 emberrel menjetek el Temesvárra” – mondta. Miután ezek elvonulnak, a hitetlenek egy napon belül utolérik őket. Folytatván útjukat reggeltől estig csatáznak velük. Végül ezerszáz emberrel Becse várába érnek. Ali aga ekkor elvált tőlük, és most pénteken, a nagy istentiszteletre szóló felhívás idején Szegedre érkezve mindezt hírül hozta. Most is Szegeden tartózkodik. Így szolgáljon nemes tudomására.
Ulama bég (eredeti nevén: Ulama-Han) még valamikor a századelőn menekült Anatóliából a perzsa sahhoz, s annak szolgálatában az azerbajdzsáni helytartóságig emelkedett. 1531-ben átállt Szülejmánhoz, aki a dijarbekiri beglerbégséget adományozta neki. Ismail H. Danişmend szerint 1539-ben boszniai bégnek nevezték ki, 1548-ban áthelyezték Erzurumba, de 1551-ben ismét Bosznia szandzsákbégi posztját kapta meg (Izahli Osmanh tarihi kronolojisi. II. Istanbul, 1971, 159, 219, 257, 264.). Hazim Sabanović ezzel szemben azt írja, hogy Ulama 1541. júliusában került Boszniába, és 1553. februárjáig megszakítás nélkül állt a szandzsák élén (Bosanski pašaluk. Sarajevo, 1982, 70.). 1554–56-ban küsztendili bégként tűnik fel (Olga Zirojević, Tursko vojno uredjenje u Srbiji 1459–1683. Beograd, 1974, 266.). A magyar források 1551-ben tévesen emlegetik pozsegai bégként.
Fráter Györgyöt a törökök Barata (Brata) és Papasz néven ismerték.
Miután Mehmed pasa17 őfelségének hallomására jutott ennek [Ulemának] megjövetele, odaküldte udvarának kapitányát (kapuci başi), aki ezt mondta: „Szavamra, ebből [az útközben vívott harcból] nem lehetett visszatérni. Remélem, később értesül róla [a pasa]”. Ulama pedig naszádra (şayka) szállt és elhajózott Belgrád felé; azt mondta, hogy a boldogságos udvarba megy. Utóbb meg úgy nyilatkozott, 89hogy először a beglerbéggel találkozik, s azután megy tovább. Így adta hírül Ali aga. Egyébként tartós és szilárd életet és szerencsét!
Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég, a későbbi nagyvezír.
A szegény Ibrahim,
a szerény szolga
a szerény szolga
[A levél hátlapján felül:] A defterdár efendinek
[A levél hátlapján alul:] Ibrahim bin Ahmed pecsétje
