HÉRAKLEITOSZ (i. e. 530 kör.– 470) görög filozófus
Ha boldogság volna a test gyönyörűségeiben, az ökröket mondanók boldogoknak, mikor borsót találnak, hogy egyenek.
Töredékei, 4. sz. – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 23. Kerényi Károly;
A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.
A féktelenséget jobban kell oltogatni, mint a tűzveszedelmet.
Harcolnia kell a népnek a törvényét védve…
Ne látszatra találgassuk a legnagyobb dolgokat.
Egy nekem tízezer, ha a legkülönb.
Nem tőlem, hanem a logosztól hallván, bölcs dolog elismerni, hogy minden egy.
Háború mindenek atyja és mindenek királya. És egyeseket istenekké tett meg, másokat emberekké, egyeseket rabszolgákká tett, másokat szabadokká.
Láthatatlan illeszkedés a láthatónál erősebb.
A legszebb majom is csúnya az emberhez képest.
…nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni.
I. m. 91/a. sz. – Uo. 27.;
Ha a nap nem volna, a többi csillag felől éjszaka volna.
A szemek a füleknél pontosabb tanúk.
…közös a kezdet és a vég a kör kerületén.
Rossz tanújuk az embereknek a szemük és fülük, ha barbár lelkük van.
Az embereknek, ha teljesülne mindaz, amit kívánnak, nem válna javukra.
Betegség teszi az egészséget édessé és jóvá, éhség az elteltséget, fáradság a megpihenést.
Közös java mindenkinek a gondolkodás.
I. m. 113. sz. – Uo. 28.;
A természet rejtezkedni szeret.