Paszab.
Paszab.
Paszab, a Tisza közelében fekvő nagyközség, 158 házzal és 991, nagyrészben ev. ref. vallású lakossal. Postája Berczel, távirója és vasúti állomása Rakamaz. E község a tatárjárás idején Beel-Paszab néven szerepel, míg az orsz. levéltár diplomatikai osztályában levő oklevelekben 1424-ben „Pazab” 56néven van említve. Ugyanekkor berzeviczi Pohárnok István volt a földesura, 1455-ben pedig a Szokolyi család. A XVIII. század végén és a XIX. sz. elején az Ibrányi, Csoma, Bessenyey, Bakó és Tahy családok a birtokosai. A község református temploma 1821-ben épült. Az egyház tulajdonában egy ezüst úrvacsorai pohár van, melyet Nagy Mihály ajándékozott az egyháznak 1702-ben. A paszabi egyház 1792-ig a berczeli anyaegyházhoz tartozott. A község dülőnevei közül a következők látszanak jelentőséggel birni: Czakód, Kelincz, Záda, Öved, Bénye, Medej, Pallok halom, Kerekecs, Istenhalma, Péntek aranya, Üllő tó.
