Nyír-Bogdány.
Nyír-Bogdány.
Nyír-Bogdány, nagyközség, 233 házzal és 1666, nagyobbára ev. református lakossal. Postája és vasúti állomása van, távírója Kemecse. E község már a XV. század elején „Bogdán” név alatt szerepel. 1444-ben a Rohody, 1452 és 56 közt a Tuzséry család volt a földesura. A XVIII. század végén és a XIX. sz. elején a Barkóczy, Tahy, Soós, Pethő, Óbégányi, Farkas, Kömmerling 51és Jeney család volt itt birtokos, jelenleg pedig Szalánczy Ferencz, báró Ghyllányi László, gróf Hadik-Barkóczy Endre és Székely Elek. Felemlítendő Szalánczy Ferencz csínos úrilaka, melynek régi részét 1514-ben Jármy András építtette. Házasság útján került a Tahy család birtokába, azután örökség utján a Bujanovics családé lett, melytől a mostani tulajdonos megvette és 1873-ban átépíttette. A község református temploma 1796-ban épült; a róm. katholikus templom 1855-ben épült. Ide tartozik Szolnok puszta, mely egy 1374-iki oklevél szerint akkoriban község volt. A községhez tartozó Hene dűlő a váradi regesztrum szerint, egy elpusztult községnek a helye. Dülői közül még jelentőséggel látszanak bírni a Szerelem-sziget, Pap-sziget, Ósza, Girót, Cseh kép, Pap tava, Konyha-hely, Tömlő, Őrhegy, Bömbölő, Irtoványos, János rét, Kusztonos, Csipán rét, Zsupán-hegy, Sugoró-hegy, Gecse-tó, Kincses.
Nyír-Bogdány: Szalánczy Ferencz úrilaka.
Saját felvételünk.
