Ipar és kereskedelem.
Ipar és kereskedelem.
Az ipar és kereskedelem föllendítésének ügye szintén foglalkoztatta a vármegyét. Számos követi utasítás található a jegyzőkönyvekben az iránt, hogy a követek a Magyarország és Ausztria között fennálló és hazánkra oly káros határvámok megszüntetését vagy legalább a vámtételek méltányos átalakítását szorgalmazzák. A hitel előmozdítása czéljából pénzintézet alakíttassék s a czéhrendszer helyett a szabad ipar lépjen életbe (1826 júl. 10.) Örvendetes tudomásul vették a királynak azt az igéretét, hogy a magyar hadcsapatok szükségletei „honi kézművesek által szerkesztessenek”. (1831 jan. 3.) 1830 aug. 11-én a kereskedelemnek föllendítését, 1843 ápr. 21-én a kereskedelem szabaddá tételét, az ősiség eltörlését és az úrbéri örökváltság megengedését adták a követeknek utasításul. 1844 decz. 9-én a „védegylet” támogatását és azt határozták el, hogy a vármegye minden szükségletét hazánkban előállított czikkekkel fogja fedezni.
Számos határozata van a vármegyének, a mely kimondja azt, hogy az adózó nép újabb terhekkel meg nem róható. A közteherviselés elvét már 1832 nov. 15-én, 1834 febr. 3-án, 1839. júl. 1-én és 1844 febr. 26-án kelt határozatokkal kimondotta a vármegye és részben alkalmazta is.
